Fontos hír nyugdíjasoknak! Ezt kell tudni a szövetkezeti tagi adózásról

Megosztás Tetszik

A nagy érdeklődéssel övezett közérdekű nyugdíjas-szövetkezet (a továbbiakban nyugdíjas-szövetkezet) kedvező működési és közteherviselési feltételekkel teszi lehetővé a tettre kész nyugdíjasok foglalkoztatását, a munkaerőpiaci gondok enyhítését. Összefoglaltuk a nyugdíjas-szövetkezetben foglalkoztatott nyugdíjasok járandóságának, juttatásainak adózására vonatkozó tudnivalókat.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (szövetkezeti törvény) szerint a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosító, a tagok gazdasági és szociális helyzetét javító sajátos gazdálkodó szervezet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény szja-törvény) fogalmi rendszerében társas vállalkozásnak minősül.

A nyugdíjas szövetkezet sajátosságai

A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy (magánszemély) tagjai lehetnek, és a tagok legalább kilencven százaléka csak öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő olyan magánszemély (a továbbiakban nyugdíjas tag) lehet, aki a nyugdíjas szövetkezettel tagsági megállapodást köt személyes közreműködést vállalására. A megállapodásnak ki kell terjednie a személyes közreműködés módjára, konkrét tartalmára, és azzal arányos mértékű ellentételezésére.

A konstrukció különleges eleme az a sajátos jogviszony, amely a személyes közreműködés módjaként lehetővé teszi, hogy külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján a nyugdíjas tag a nyugdíjas-szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében működjön személyesen közre, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. meghatározott szabályait kell alkalmazni. Ebből ered a nyugdíjas-szövetkezetek működésének lényege, mivel ez a szabály lehetővé teszi, hogy a szövetkezet a munkaerő-kölcsönzésnél előnyösebb szerződési feltételekkel vegyen részt a munkaerő-közvetítésben.

A nyugdíjas-szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért a szolgáltatás megrendelőjének szolgáltatási díjat kell fizetnie.

A nyugdíjas-szövetkezet külső szolgáltatását igénybe vevő vállalkozásnál, intézménynél történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó személyes közreműködés díja nem lehet alacsonyabb, mint a kormány rendeletében meghatározott kötelező járandóság, vagyis a fogadó cég nem fizethet a nyugdíjas-szövetkezet számára a legkisebb munkabérnél (minimálbérnél), illetve a garantált bérminimumnál alacsonyabb szolgáltatási díjat, a nyugdíjas-szövetkezetnek pedig legalább ennek megfelelő díjazásban kell részesítenie a nyugdíjas tagot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, milyen közterheket kell fizetni a nyugdíjas tag járandóságai, különféle juttatásai után.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.