A Magyar Közlöny 117. számában kihirdetett évközi adócsomag egyes passzusait már a kihirdetést követő naptól, azaz 2018. július 26-ától alkalmazni kell. Ezek közül a társadalombiztosítást érintő szabályokat ismertetjük.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ügyvezető (vezető tisztségviselő, többségi tulajdonos) tagjának, aki nem működik közre személyesen a társaság életében, jövedelmet nem vesz ki a cégből, de nincs máshol biztosított jogviszonya, van-e minimum járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben, vagy csak magánemberként kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönjük! Üdvözlettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! A dolgozót, amikor nyugdíjba megy, így is ki kell léptetni (tehát megszűnik a biztosítási jogviszony), majd újra felvenni, mint nyugdíj melletti munkavállalót? Mivel semmilyen járulékot nem fizet ilyenkor, azért az egészségügyi ellátás természetesen megilleti? Köszönöm válaszát.
A külföldi jogviszonnyal is rendelkező személy magyarországi biztosítási kötelezettségének megállapítása általában rutinszerűen történik, ugyanakkor gyakran merül fel kérdésként, hogy az egyes magyarországi ellátásokra jogosultságot, illetve a vállalkozóként történő biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget miként érinti a külföldön fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony.
Cégünk 2018. július 01-jétől Hűség prémiumot vezet be, melynek mértéke a cégnél eltöltött idő függvényében kerül megállapításra. A prémium összeg előre havi bontásban, előleg jogcímként kerül kifizetésre a munkavállalók részére. Havi kifizetett összeg mértéke: bruttó 23 500-55 000 forint között alakul. Ennek kifizetéséhez a munkavállaló munkaszerződés-kiegészítés aláírásával vállalja, hogy 365 napon belül munkaviszonyát nem szünteti meg. Amennyiben igen, úgy az addig kifizetett nettó összeget kamatmentesen vissza kell fizetnie. Kérdésem a következő: a munkavállaló aláírja a munkaszerződés-kiegészítést, vállalva a feltételeket, de 10 hónap múlva megszünteti a munkaviszonyát. Az aktuális bérből a prémium előlegnek csak egy részét tudjuk visszavonni, a fennmaradó összeget készpénzben befizeti a pénztárba. Van arra lehetőség, hogy a készpénzben visszafizetett összeg járulékait a cég visszaigényli? Ha igen, milyen formában?
Olvasóinktól gyakran kapunk a kisadózók tételes adófizetésével és az ehhez fűződő társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos kérdéseket. Az alábbi cikkben ezekre építve mutatjuk be a gyakorlatban többször felmerülő problémákat, kitérve a családtámogatási kérdésekre is.
Tisztelt Szakértő! Kizárólag külföldi (iráni állampolgárságú) magánszemélyek (3 fő) alapítottak egy kft.-t Magyarországon. Ketten közülük egyben önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezetők is lettek. Magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek. Egyikuk saját államában (Iránban) vállalkozóként tevékenykedik, másikuk tanuló még. Kell-e erről, és ha igen, akkor milyen igazolást beszerezni? Kérdésem továbbá, hogy Magyarországon létrejön-e a biztosítási jogviszonyuk, és ha igen, milyen járulékalap után, milyen adókat, járulékokat kell fizetni? Válaszát előre is köszönöm. BBÉ
Az alábbi cikkhez idézett mondatával kapcsolódóan lenne kérdésem: Csed mellett vállalkozna? Így lehetséges Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő 2018.06.18., 12:51 Frissítve: 2018.06.18., 12:50 1 (Gyed mellett..) Ebből az is következik, hogy társadalombiztosítási szempontból ezen ellátások (?! Nem értem a többes számot, itt a gyed-ről van szó) mellett a kisadózás helyett előnyösebb az általános szabályok szerinti adózás választása. Nem értem miért előnyösebb az általános adózás: Lentiek alapján nem kell megfizetni a katát egyik ellátás alatt sem. Katatörvény 9. § (9) * Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó a) * táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, Most akkor mikor kell gyed és csed mellett katát fizetni? Függ ez a keresőtevékenység folytatásától?
T. Szakértő! Nem kiegészítő tevékenységű személy társas vállalkozás tagja, ugyanakkor egyéni vállalkozó is, ahol főállású katásként fizette meg az 50 ezer forint katát. 2014. évtől a jogszabály hogyan rendelkezik, mely vállalkozás a főállása, hol kell megfizetni a járulékokat? Válaszát nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja, ügyvezetője nők 40 évi jogosultsági nyugdíját igényelte meg. Kérdésként merült fel, mivel nyugdíjigazgatóság tájékoztatás szerint, a tovább fizetett járulékok már nem fogják emelni az öregségi nyugdíj összegét, munkaviszonyból át kellene módosítani társas vállalkozóvá társasági szerződés módosításával. Dr. Futó Gábor Társadalombiztosítás 2018. c. könyvében az olvasható, hogy ezen ellátás nem nyugdíj, tehát akik így végeznek munkát, biztosítottnak minősülnek. A Tb törvény, nyugdíjas foglalkoztatott, nyugdíjas vállalkozó meghatározásnál sincs felsorolva ezen jogcím. Viszont Dr. Farkas András nyugdíjguru című online oldalán vállalkozási jogviszonynál írja: "A nők kedvezményes nyugdíj viszont saját jogú teljes öregségi nyugdíj, így a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó hölgyek is kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősülnek". Most akkor mi a helyes válasz, öregségi, saját jogú nyugdíjasnak minősül-e egy ilyen női vállalkozó vagy sem. Egyáltalán nem mindegy, hogy kiegészítő tevékenységűnek minősülhet vagy biztosítottnak, eléggé eltérő mértékű a fizetendő járulékok mértéke. Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Gubányiné Szalai Katalin
Tisztel Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatosan lenne kérdésem. Adott egy társasház, amely rendelkezik egy db saját tulajdonú lakással és raktárhelyiséggekkel. Ez utóbbiakat díj ellenében bérbe adja. A társasház éves árbevétele nem él el éves szinten az 50 millió forintot. A társasháznak egy, heti 40 órás munkaidőben dolgozó alkalmazottja van, a gondnok, akinek ingyenesen bérbeadja a lakást. Minek minősül ez a juttatás? Kinek és milyen mértékű járulékot, adót kell az ingyenes juttatás után fizetnie? A gondnok egyébiránt rendelkezik ugyanazon a településen saját tulajdonú lakás ingatlannal. Köszönöm válaszukat.
Szeretném szakértőjük segítségét kérni járulékkal kapcsolatosan. Adott egy saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő magánszemély, aki nyugdíjasként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat. Árbevétele 2017-ben 5,5 millió forint volt, tételes költség elszámolást alkalmazott. Kérdésem, hogy keletkezik-e a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó jövedelme után egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége, és ha igen milyen mértékű? Válaszukat köszönöm.
Szeretném szakértőjük segítségét kérni járulék ügyben. Van két darab egyszemélyes kft. Mindkét kft. ügyvezetői teendőit ugyanaz a magánszemély látja el. Nem tagja egyik kft.-nek sem. A két kft. egyszemélyes kft., a tulajdonosok nyugdíjasok. A kft.-k életében egyáltalán nem vesznek részt. A magánszemély az egyik kft.-nél 8 órában látja el az ügyvezetői teendőket, ahol alkalmazottként dolgozik. A másik kft.-nél nem vesz fel járandóságot. Amennyiben a két egyszemélyes kft. tulajdonosai nem vesznek fel semmiféle juttatást és nem is vesznek részt a kft. életében, meg kell-e utánuk fizetni a havi 7320 Ft járulékot? Az ügyvezető miatt van-e kötelező járulékfizetési kötelezettség, vagy elfogadható, hogy ha nem vesz fel fizetést, nem fizetnek utána járulékot. Az ügyvezető édesanyja az egyik kft. tulajdonosa, a másik kft. pedig nyugdíjas feleségéé. Válaszukat nagyon köszönöm. Molnárné.
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság tagjának megszűnik a tanulói jogviszonya, mivel leérettségizett. Kérdésem az lenne, hogy pontosan melyik naptól kell neki családi gazdaság tagjaként járulékot fizetnie maga után? A diákigazolványa által elvileg október 31-éig biztosított, de nem tudom, hogy ebben az esetben ez számít-e? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték