Megbízásban, illetve katásként vállalkozó nyugdíjas tébéje

Megosztás Tetszik

Megbízási jogviszonyban, illetve katásként vállalkozó nyugdíjas járulékai és szolgálati idejéről kérdeztek olvasóink. Kérdéseikre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő két résztulajdonában lévő kft.-ben ügyvezető, illetve mindkettőben személyes munkavégzésre is kötelezett. Abban az esetben, ha a személyes munkavégzést megbízási jogviszonyban látja el, és ez a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor ez a megbízási jogviszony kiválthatja az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Mindkét kft.-ben kell lennie megbízási jogviszonyának vagy munkaviszonyának ahhoz, hogy ne kelljen egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?

Válasz: Az említett nyugdíjas tulajdonos tagnak mindkét kft.-ben „dupla” jogviszonya van: egyrészt ügyvezető, másrészt személyesen közreműködik. Mivel a személyes közreműködést mindkét társaságban megbízási jogviszony keretében látja el és ügyvezetőként mindjét társaságban [az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 4. § d) pontjának 5. alpontja értelmében] társas vállalkozónak minősül. Mégpedig – nyugdíjasként – kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak. Ez alapján az egyik társaságnak meg kell utána fizetni a havi 7320 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A másikban kft.-ben viszont mentesül alóla.

Kérdés: Öregségi nyugdíjas minimálbér 30 százalékát el nem érő megbízási díja után milyen járulékokat kell levonni? Az egyértelmű, hogy a kifizetőt terheli a szociális hozzájárulási és szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, de a levonandó járulékokkal kapcsolatban többféle vélemény van. Hogyan alakul a megbízási díjból levonandó járulék, ha a minimálbér 30 százalékát meghaladó a megbízási díj költségekkel csökkent összege?

Válasz: A minimálbér 30 százalékát el nem érő havi megbízási díj (pontosabban abból származó jövedelem) nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) g) pontja értelmében.

Ez azt jelenti, hogy a jövedelmet csak személyi jövedelemadó terheli, abból semmilyen járulékot nem kell levonni és a megbízott személyt biztosítottként nem kell bejelenteni.

Az említett határösszeget meghaladó megbízásból származó jövedelem azonban biztosítási kötelezettséggel jár. Ebben az esetben a megbízási díjból a személyi jövedelemadó mellett 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot (nyugdíjas esetén 10 százalék nyugdíjjárulékot és csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot) kell levonni.

Kérdés: Főállású kertész katás egyéni vállalkozó a téli időszakban (január, február, december) 3x50 ezer forintot fizetne, szezonban pedig 9x75 ezer forintot utalna a NAV-nak. Bruttó bér megfeleltetés alapján 3x94 400+9x158 400=1 708 800 forint, azaz több mint a minimálbér 12x138 000=1 656 000 évi összege. Ez azt jelenti, hogy 365 nappal fog a szolgálati ideje gyarapodni egy évben? Helyes ez a gondolatmenet?

Válasz: Igen, a gondolatmenet helyes. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 39. § (2) bekezdése alapján az arányos szolgálati idő szabályait a kisadózóra is alkalmazni kell. Az arányos szolgálati idő tartamát a Tny. végrehajtását segítő 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 56. §-a értelmében a jogviszony a biztosítási jogviszony kezdetétől annak végéig, vagy ha az a teljes évben fennáll, akkor a teljes év tartamára kell megállapítani. Így amennyiben a kisadózó éves ellátási alapja eléri a minimálbér (2018-ban havi 138 000 forint) 12-szeresét, az év folyamán teljes szolgálati időt szerez.