T. Szakértő! Nem kiegészítő tevékenységű személy társas vállalkozás tagja, ugyanakkor egyéni vállalkozó is, ahol főállású katásként fizette meg az 50 ezer forint katát. 2014. évtől a jogszabály hogyan rendelkezik, mely vállalkozás a főállása, hol kell megfizetni a járulékokat? Válaszát nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja, ügyvezetője nők 40 évi jogosultsági nyugdíját igényelte meg. Kérdésként merült fel, mivel nyugdíjigazgatóság tájékoztatás szerint, a tovább fizetett járulékok már nem fogják emelni az öregségi nyugdíj összegét, munkaviszonyból át kellene módosítani társas vállalkozóvá társasági szerződés módosításával. Dr. Futó Gábor Társadalombiztosítás 2018. c. könyvében az olvasható, hogy ezen ellátás nem nyugdíj, tehát akik így végeznek munkát, biztosítottnak minősülnek. A Tb törvény, nyugdíjas foglalkoztatott, nyugdíjas vállalkozó meghatározásnál sincs felsorolva ezen jogcím. Viszont Dr. Farkas András nyugdíjguru című online oldalán vállalkozási jogviszonynál írja: "A nők kedvezményes nyugdíj viszont saját jogú teljes öregségi nyugdíj, így a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó hölgyek is kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősülnek". Most akkor mi a helyes válasz, öregségi, saját jogú nyugdíjasnak minősül-e egy ilyen női vállalkozó vagy sem. Egyáltalán nem mindegy, hogy kiegészítő tevékenységűnek minősülhet vagy biztosítottnak, eléggé eltérő mértékű a fizetendő járulékok mértéke. Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Gubányiné Szalai Katalin
Tisztel Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatosan lenne kérdésem. Adott egy társasház, amely rendelkezik egy db saját tulajdonú lakással és raktárhelyiséggekkel. Ez utóbbiakat díj ellenében bérbe adja. A társasház éves árbevétele nem él el éves szinten az 50 millió forintot. A társasháznak egy, heti 40 órás munkaidőben dolgozó alkalmazottja van, a gondnok, akinek ingyenesen bérbeadja a lakást. Minek minősül ez a juttatás? Kinek és milyen mértékű járulékot, adót kell az ingyenes juttatás után fizetnie? A gondnok egyébiránt rendelkezik ugyanazon a településen saját tulajdonú lakás ingatlannal. Köszönöm válaszukat.
Szeretném szakértőjük segítségét kérni járulékkal kapcsolatosan. Adott egy saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő magánszemély, aki nyugdíjasként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat. Árbevétele 2017-ben 5,5 millió forint volt, tételes költség elszámolást alkalmazott. Kérdésem, hogy keletkezik-e a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó jövedelme után egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége, és ha igen milyen mértékű? Válaszukat köszönöm.
Szeretném szakértőjük segítségét kérni járulék ügyben. Van két darab egyszemélyes kft. Mindkét kft. ügyvezetői teendőit ugyanaz a magánszemély látja el. Nem tagja egyik kft.-nek sem. A két kft. egyszemélyes kft., a tulajdonosok nyugdíjasok. A kft.-k életében egyáltalán nem vesznek részt. A magánszemély az egyik kft.-nél 8 órában látja el az ügyvezetői teendőket, ahol alkalmazottként dolgozik. A másik kft.-nél nem vesz fel járandóságot. Amennyiben a két egyszemélyes kft. tulajdonosai nem vesznek fel semmiféle juttatást és nem is vesznek részt a kft. életében, meg kell-e utánuk fizetni a havi 7320 Ft járulékot? Az ügyvezető miatt van-e kötelező járulékfizetési kötelezettség, vagy elfogadható, hogy ha nem vesz fel fizetést, nem fizetnek utána járulékot. Az ügyvezető édesanyja az egyik kft. tulajdonosa, a másik kft. pedig nyugdíjas feleségéé. Válaszukat nagyon köszönöm. Molnárné.
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság tagjának megszűnik a tanulói jogviszonya, mivel leérettségizett. Kérdésem az lenne, hogy pontosan melyik naptól kell neki családi gazdaság tagjaként járulékot fizetnie maga után? A diákigazolványa által elvileg október 31-éig biztosított, de nem tudom, hogy ebben az esetben ez számít-e? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy bt. kültagja, aki egyelőre középiskolában nappali tagozatos tanuló, ha alkalomszerűen dolgozik a bt.-ben, kell-e járulékot fizetni utána, vagy dolgozhat ingyen is? Ha kell jövedelmet fizetni neki, akkor milyen jogviszonyban, és mennyit (minimum összeg)? A 1041-esen mindenképpen be kell őt jelenteni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm! Tisztelettel: Szentesi Péter
Egy tagi jogviszonyos társas vállalkozó hölgy 40 éves jogviszony utáni kedvezményes nyugdíjba ment. A havi bruttó keresete 225 ezer forint. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van ezen jövedelem után? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., mely munkagépekkel otthonától távol dolgozik. Munkavállalóinak kifizeti a szállás költségét, melyről számlát kér a kft. nevére. Mi a helyes könyvelési módja a számlának? Kell-e járulékot fizetni utána? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó szeretné kiváltani az őstermelői igazolványt. A kisadózó 50 ezer forint tételes kisadót fizet. Alanyi áfamentes egyéni vállalkozó. Kérdésem: mint őstermelő járulék fizetésre kötelezett lesz-e a személy, vagy az 50 ezer forint megfizetésén túl nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Köszönöm!
Szeretném megszüntetni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A kérdésem, hogy milyen adó- és járulékterhek terhelik a tőke, illetve a hozamrészt?
Tisztelt Szakértők! Egy bt. társasági szerződésében az szerepel, hogy a beltag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. Kérdések: 1. Katás időszak alatt a kata megfizetése mellett kellene-e neki az ügyvezetésre tekintettel még munkaviszonyt is bejelenteni? 2. Nem katás időszakban, amennyiben a személyes közreműködésre tekintettel a tagi jogviszonynak megfelelő járulékminimumot fizeti meg, emellett kötelező neki munkaviszonyt is létesíteni ügyvezetésre vagy sem? Köszönettel
Kedves Szakértő! Betéti társaság áttért a katára. Kisadózóként a bt. kültagja lett bejelentve, havi 50 ezer forintot fizet. A bt. beltagjának, aki az ügyvezetést látja el, heti 40 órás főállású munkaviszonya van. Kérdésünk, hogy a beltag ügyvezetőnek kell-e járulékot fizetni, ha igen mennyit? Lehet-e például heti 2 órás munkaviszonyban, mivel az ügyvezetés nem jár több elfoglaltsággal. Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! A törzstőke fel nem emelése miatt a cégbíróság által kényszertörléssel törölt cég esetében a D2-es időszakban van járulékfizetési kötelezettség? A cég ebben az időszakban egyáltalán nem működik. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték