Nyugdíj melletti munka: járulék, kereseti korlát 2019-től Cikk
A nyugdíj mellett munkát vállalók, jövedelmet szerzők közül ki mentesül 2019-től a járulékfizetés alól, és ki nem? Kire vonatkozik továbbra is a kereseti korlát, kire nem? Ismertetjük.
A nyugdíj mellett munkát vállalók, jövedelmet szerzők közül ki mentesül 2019-től a járulékfizetés alól, és ki nem? Kire vonatkozik továbbra is a kereseti korlát, kire nem? Ismertetjük.
Ha a cég ügyvezetését egy gyeden lévő kismama látja el, milyen jogviszonyba sorolható? Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás az EU több országába 183 napot meghaladó időtartamra kiküldi a munkavállalóit. Személyi jövedelemadót külföldön fizetnek a bér után, járulékokat pedig "csak" a magyarországi munkaszerződésben meghatározott bér után. A devizaellátmány adózásával kapcsolatosan több eltérő információt olvastam. Évekig elfogadott álláspont volt, hogy ez után nem kell itthon járulékot fizetni. 2010-ről olvastam egy ÉVOSZ tájékoztatót, mely szerint az APEH elnöke azt írta, hogy a devizaellátmány egyéb munkajövedelem, és nem képezi járulék alapját. Bírósági állásfoglalásban viszont bérjövedelemnek tekintették. Mi a ma érvényben lévő szabályozás? Mi a NAV jelenlegi állásfoglalása ebben a témában? Szocho és szakképzési hozzájárulás alapját képezi? Egyéni járulékok? Köszönettel.
Tisztelt Szakértők! Egy társaság tagja tagi hitelt nyújt a vállalkozásának. Bejelentett jogviszonya öregségi nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, vagyis havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Jövedelmet nem vesz ki. Ha a kft. kamatot szeretne neki fizetni a kölcsöne után, akkor az milyen jogcímen adózna? Egyéb jövedelem, esetleg önálló tevékenységből származó jövedelem? Milyen járulékok terhelik a vállalkozást, illetve a magánszemélyt? Köszönettel: Szentesi Péter
A munka törvénykönyve (Mt.) részletesen szabályozza a munkavállaló fizetés nélküli szabadságát és annak típusait. Cikkünkben a fizetés nélküli szabadság egyes eseteit és az azokhoz kapcsolódó 1997. évi LXXX. törvény társadalombiztosítási szabályait ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi magánszemély egyéni vállalkozást szeretne indítani itt Magyarországon, jelenleg Ausztriában biztosított heti 10 órás bejelentéssel. Kérdésünk az lenne, hogy amennyiben megmarad a kinti biztosítási jogviszonya, kell-e itthon egyéni vállalkozóként megfizetnie a minimum járulékot vagy amennyiben kata adózást választja, az 50 ezer vagy a 25 ezer forint katát kell-e megfizetnie? Válaszát köszönöm.
Egy kft.-nek kettő, cégbíróságon bejegyzett ügyvezetője van. Az egyik az ügyvezetőség mellett egyéni vállalkozó, de a választása szerint a kft.-ben fizeti meg a járulékait. A másik ügyvezető nyugdíjas családi gazdálkodó, mezőgazdasági őstermelő. A nyugdíjas őstermelőnek meg kell fizetnie az ügyvezetőség után a havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
2019 januárjától a július 20-án elfogadott adócsomag értelmében a mostaninál olcsóbban köthető megállapodás nyugellátásra.
Adott egy kft., melynek kettő, cégbíróságon bejegyzett ügyvezetője van. Az egyik az ügyvezetőség mellett egyéni vállalkozó, de a választása szerint a kft.-ben fizeti meg a járulékait. A másik ügyvezető nyugdíjas családi gazdálkodó, mezőgazdasági őstermelő. Kérdésem az lenne, hogy a nyugdíjas őstermelőnek meg kell e fizetnie az ügyvezetőség után a 7320 forintot?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a külföldi tulajdonost tagi jogviszonyban foglalkoztatja. Magyarországon egy másik kft.-ben szintén megbízási jogviszonnyal ügyvezető. A kérdésem az lenne, hogy ha van adóazonosító száma, taj száma, minden járulékot vonni kell tőle, függetlenül attól, hogy osztrák állampolgár? Köszönettel:
Alapfokú egyetemi tanulmányait befejező magyar állampolgár felvételt nyert brit nappali mesterképzésre. Van-e itthon biztosítása, kell-e bármilyen járulékot fizetni utána? Külföldön biztosítva van?
Tisztelt Szakértő! A 08-as járulékbevallás M/7 lap 399. "Őstermelői tevékenységre tekintettel kifizetett összeg" sorában kizárólag a felvásárlási jegyen szereplő érték feltüntetendő? Ha az őstermelő az általános szabályok szerint számolja el az áfát, és a terményeladásról számlát állít ki, akkor a beszerző cégnek a járulékbevallásban fel kell tüntetnie a számla nettó értékét? A beszerző ebben az esetben mi alapján dönti el, hogy a számlaérték mely része származik őstermelői tevékenységből, saját gazdaságból?
Egy kft. díjazás nélkül megbízott egy korhatáros nyugdíjast a cég ügyvezetésével. A cég az elkövetkezőkben nem fog tevékenységet végezni. Jól értelmezzük, hogy ilyenkor nem kell 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot és egyéb más járulékot fizetni? Illetve a '08-as bevallást nullásan kell beadni? Válaszát előre is köszönöm: Matyi
Tisztelt Szakértő! A következő eset merült fel: Adott egy őstermelő, akinek nincs bevétele egész évben csak decemberben lesz, mert akkor lesz az elszámolás azzal a mezőgazdasági céggel, amely műveli a földjét. A betétlapját április 1-jétől érvényesítette, mert elfelejtette március 20-áig ezt megtenni. Egyébként ápolási díjat kap egész évben, így van biztosítási jogviszonya. A kérdésem az, hogy kell-e a 2. és a 3. negyedévre járulékot fizetnie? Vagy elegendő csak a 4. negyedévben, amikor bevétele lesz? A járulékot amúgy az előző évi bevétel 20 százaléka után fizetné, mert nem érte el a 8 millió forintot. Azért gondolom hogy csak a 4. negyedévben kellene járulékot fizetni, mert valahol azt olvastam hogy az ápolási díj megléte mellett csak a bevétel szerzésekor kell járulékot fizetni. Tehát a kérdésem az, hogy kell-e járulékot fizetni az év során? Köszönöm előre is a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes, magyarországi kft., ahol a társasági szerződés szerint az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát. Az ügyvezető külföldön (nem EU tagállamban) főállású munkaviszonnyal rendelkezik, illetve ugyanitt lakik az év több mint felében. A kft. megnyert egy pályázatot, aminek keretében az ügyvezető és +1 fő részére kifizetett bérköltségre kapnának támogatást. A kérdésem az lenne, hogy be lehet-e jelenteni heti 40 órás munkaviszonyba az ügyvezetőt úgy, hogy közben a külföldi munkahelye is megmarad? Nem okoz gondot, hogy ténylegesen – fizikailag – nem belföldön látja el a feladatát? A külföldi tartózkodási hely miatt az ügyvezetőként kapott jövedelme a magyar szabályok szerint adózik vagy össze kell vonni a külföldi jövedelmével és ott kell utána adóznia? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől