hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ráfizet, ha csak hébe-hóba vesz ki jövedelmet a társas vállalkozó

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A cég köteles megelőlegezni a járulékokat, ha a (nem kiegészítő tevékenységű) társas vállalkozó nem vesz ki tagi jövedelmet a társaságból, vagy csak mondjuk kéthavonta. A rapszodikus pénzkivét sokba kerülhet a társas vállalkozónak.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 50. § (5) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó szintén biztosított és esetében a társas vállalkozás tekintendő foglalkoztatónak. Tehát ez a kötelezettség a társas vállalkozást a társas vállalkozónak minősülő tulajdonos tagjával kapcsolatban is terheli, mégpedig a minimális járulékfizetéssel összefüggésben is.

A „kételkedők” meggyőzése érdekében ezzel összefüggésben a Tbj. 52. § (4) bekezdése külön is rögzíti, hogy a „társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.”

A jogszabályi hely a járulékfizetési alsóhatárt az év első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig érti, tehát e tekintetben a szövege nem követte a kapcsolódó jogszabályi változásokat, hiszen az egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapjának göngyölése 2011. december 31-étől hatályát vesztette.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal mutatjuk meg, milyen járulékfizetési következményekkel jár, ha például csak kéthavonta vesz ki cégéből tagi jövedelmet a társas vállalkozó!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kondipark adóvonzata

Nagy Norbert

adószakértő

Adószámos magánszemély

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink