hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szja és szocho tagi kölcsön engedményezése esetén

  • adozona.hu
1

Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron értékesíti, ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, ha az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megnőtt törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés első fele szerint két magánszemély között üzletrész-adásvétel történik, névérték/jegyzett tőke – azaz bekerülési érték – alatt. Az eladónál így nem keletkezik jövedelem, adókötelezettsége nincs. Önmagában a vétellel a vevőnek sem keletkezik adókötelezettsége (illetékkötelezettsége sem, hacsak nem ingatlannal rendelkező társaságról van szó). Ugyanakkor a vevőnél egy későbbi eladás esetén az üzletrész bekerülési értéke nem a névérték, hanem az érte adott vételár lesz. Vagyis ekkor fizeti meg majd a különbözet, mint jövedelem után az adót, amennyiben névértéken vagy a felett adja tovább az üzletrészt.

A kérdés második része szerint két magánszemély között engedményezési szerződés jön létre, amennyiben a tagikölcsön-követelését egyik engedményezi a másikra. Önmagában ez sem keletkeztet adókötelezettséget magánszemélyek között. (A tagi kölcsön eredetileg adózott pénzből kerülhetett csak be.) "Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege" kitétel a kérdésben nem teljesen világos. Amennyiben ez azt jelenti, hogy az engedményezés ellenérték fejében történik – azaz megveszi a követelést az egyik fél a másiktól –, akkor annál, aki eladta a követelést, az így szerzett bevétel egyéb összevonandó jövedelem lesz, azaz szja- és szochokötelezettség terheli.

Ha az eladó a tagi kölcsönnel először jegyzett tőkét emel, akkor nála a megemelt jegyzett tőke, mint vételár erejéig nem keletkezik bevétel, azaz adóalap, de ha ezt meghaladóan adja el az üzletrészét, akkor a jegyzett tőke és a piaci ár közötti rész árfolyamnyereségként fog adózni – szja- és szochoértékhatárig –, illetve, ha piaci érték felett adja el az üzletrészét, akkor a piaci ár feletti rész egyéb összevonandó jövedelemként – szja és szochoértékhatár nélkül – lesz adóköteles. A vevőre az előbb mondottak érvényesek: nála az üzletrész bekerülési értéke egy későbbi eladás során nem a jegyzett tőke/névérték lesz, hanem az üzletrész megszerzéséért fizetett ár.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
nabeul

"Amennyiben ez azt jelenti, hogy az engedményezés ellenérték fejében történik – azaz megveszi a követelést az egyik fél a másiktól –, akkor annál, aki eladta a követelést, az így szerzett bevétel egyéb összevonandó jövedelem lesz, azaz szja- és szochokötelezettség terheli." A követelés eladójánál nem csak a különbözet után kell adózni? Ha alacsonyabb áron adja el, akkor pedig nem keletkezik jövedelem.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Harmadik országbeli magányszemélynek történő számlázás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Nyugdíjkorhasár előtti kereset

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Hipa – kiva

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close