adozona.hu
Szja és szocho tagi kölcsön engedményezése esetén
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Szja_es_szocho_tagi_kolcson_engedmenyezese__BFAUEA
Szja és szocho tagi kölcsön engedményezése esetén
Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron értékesíti, ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, ha az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megnőtt törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A kérdés első fele szerint két magánszemély között üzletrész-adásvétel történik, névérték/jegyzett tőke – azaz bekerülési érték – alatt. Az eladónál így nem keletkezik jövedelem, adókötelezettsége nincs. Önmagában a vétellel a vevőnek sem keletkezik adókötelezettsége (illetékkötelezettsége sem, hacsak nem ingatlannal rendelkező társaságról van szó). Ugyanakkor a vevőnél egy későbbi eladás esetén az üzletrész bekerülési értéke nem a névérték, hanem az érte adott vételár lesz. Vagyis ekkor fizeti meg majd a különbözet, mint jövedelem után az adót, amennyiben névértéken vagy a felett adja tovább az üzletrészt.
A kérdés második része szerint két magánszemély között engedményezési szerződés jön létre, amennyiben a tagikölcsön-követelését egyik engedményezi a másikra. Önmagában ez sem keletkeztet adókötelezettséget magánszemélyek között. (A tagi kölcsön eredetileg adózott pénzből kerülhetett csak be.) "Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege" kitétel a kérdésben nem teljesen világos. Amennyiben ez azt jelenti, hogy az engedményezés ellenérték fejében történik – azaz megveszi a követelést az egyik fél a másiktól –, akkor annál, aki eladta a követelést, az így szerzett bevétel egyéb összevonandó jövedelem lesz, azaz szja- és szochokötelezettség terheli.
Ha az eladó a tagi kölcsönnel először jegyzett tőkét emel, akkor nála a megemelt jegyzett tőke, mint vételár erejéig nem keletkezik bevétel, azaz adóalap, de ha ezt meghaladóan adja el az üzletrészét, akkor a jegyzett tőke és a piaci ár közötti rész árfolyamnyereségként fog adózni – szja- és szochoértékhatárig –, illetve, ha piaci érték felett adja el az üzletrészét, akkor a piaci ár feletti rész egyéb összevonandó jövedelemként – szja és szochoértékhatár nélkül – lesz adóköteles. A vevőre az előbb mondottak érvényesek: nála az üzletrész bekerülési értéke egy későbbi eladás során nem a jegyzett tőke/névérték lesz, hanem az üzletrész megszerzéséért fizetett ár.
Hozzászólások (1)
"Amennyiben ez azt jelenti, hogy az engedményezés ellenérték fejében történik – azaz megveszi a követelést az egyik fél a másiktól –, akkor annál, aki eladta a követelést, az így szerzett bevétel egyéb összevonandó jövedelem lesz, azaz szja- és szochokötelezettség terheli." A követelés eladójánál nem csak a különbözet után kell adózni? Ha alacsonyabb áron adja el, akkor pedig nem keletkezik jövedelem.