Tisztelt Szakértő! A szerdán kiadott kormányrendelet szerint bizonyos gazdasági egységeknek a munkavállalói után nem kell járulékot fizetni (kivéve a 7710 forint). Ez vonatkozik a 15 százalék személyi jövedelemadóra is? Köszönettel: Visnyei Mihályné
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk támogatói ösztöndíjat szeretne fizetni szakközépiskolai tanulóknak. Az ösztöndíj havi összege 40 ezer forint. A tanulóknak nem kell a cégnél munkát végezniük, nem keletkezik biztosítási jogviszonyuk. Kérdésem, hogy az ösztöndíj összegét terheli-e járulék vagy szja?
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy nappali tagozatos egyetemista dolgozhat-e teljes (8 órás) munkaidőben? Illetve rá vonatkozik valamilyen speciális adózás, vagy a normál munkaviszonyban lévő járulékokat kell fizetnie neki is? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány alapító okiratában szerepel az "egészségügyi dolgozók szakmai képzésének támogatása". Ha a támogatott nemcsak a részvételi díj megfizetését kéri, hanem a konferenciához, továbbképzéshez tartozó szállás, étkezési költség kifizetését is, kérdésem hogy ezeket az egyéb költségeket milyen adó, járulék és egyéb feltételekkel fizetheti ki az alapítvány a támogatott részére. Köszönettel Erdélyi Jánosné
Vannak biztosítottak, akiknek a díjazása adómentes, van olyan munkabérrész, amely nem része az összevont adóalapnak, illetve akadnak olyan jövedelmek is, amelyek csak külföldön adóznak, miközben az azt szerző a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozik.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja más társasággal megbízási jogviszonyban állt, díja a minimálbér összege (149 ezer forint, melyből az adó- és a járulékok levonásra kerültek), valamint ugyanannál a társaságnál ekhós jövedelme is volt (sportedző). A saját bt.-jében tevékenységet nem végzett, bevétele nem volt. Kérdésem, hogy a megbízási szerződés időtartama alatt a saját bt.-jében terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? Ha igen, akkor a minimálbér után vagy a növelt járulékalap után kell fizetnie? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. hosszú időn át elmaradt a járulékok és az adók befizetésével. A kft. tagjának nincs más biztosítási jogviszonya, ő a kft. ügyvezetője, tagi jogviszonyban bejelentve, itt kellett volna a szakmai bérminimum alapján, a hatályos jogszabályok figyelembevételével megfizetnie önmaga után a járulékokat. A bevallások határidőben beküldésre kerültek mindig, de a vállalkozó általi befizetések elmaradtak. Az áfa, tao és egyéb tartozásokat az összeg nagyságrendjére való tekintettel nem fogja tudni befizetni, a saját maga után fizetendő járulékokat viszont szeretné rendezni. Kérdéseim a következők: – Addig, amíg nem rendezi a tartozását, biztosítottnak számít? – Mivel a bankszámláját inkasszó terheli, így van arra lehetőség, hogy a megfelelő adónemekre fizesse be a tartozást, csak nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékra? – Egyéni vállalkozás indítása esetén (nem katás) addig, amíg a kft. létezik, van arra lehetőség, hogy az egyéni vállalkozásban fizesse maga után a járulékokat, ne a kft.-ben? – Vagy milyen más, törvényes megoldás létezik, hogy a biztosítási jogviszonya fennálljon a magánszemélynek? Köszönöm szépen a választ!
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát elérő munkaviszony mellett egyéni vállalkozóként is dolgozó kismama jelenleg gyeden van. Míg a főállásban fizetés nélküli szabadságon van a gyed ideje alatt, addig milyen fizetési kötelezettségek terhelnék, ha folytatná egyéni vállalkozói tevékenységét ezen időszakban? Kell-e fizetnie a minimálbér után az adót és a járulékokat, vagy csak a tényleges bevétele után kell járulékot fizetnie? Kell egyáltalán bármit fizetnie, mivel másodállásban végzi a vállalkozói tevékenységet? Vállalkozói kivétje sosem volt az egyéni vállalkozásában. Illetve milyen közterhei lesznek az egyéni vállalkozásban, amennyiben a gyed lejár és gyest kap a kismama? Főállásába a gyermek 3 éves koráig nem szeretne visszamenni. Köszönöm a választ!
Tisztet Válaszadó! Eg ipari vállalkozás megrendeléseinek csökkenése miatt a telephelyének bezárása mellett döntött 2019 október végén. A munkavállalókat csoportos létszámleépítés keretében december elején tájékoztatták a felmondásuk átadásáról, melyre 2020. januárban és februárban sor került. Mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. A 2020. évben számfejtett felmentési időre, szabadságmegváltásra és végkielégítésre, valamint az ezek után fizetendő járulékokra kell-e képezni céltartalékot az éves beszámolóban? Ha kell, milyen jogcímen?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Címzett! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Két fő részére havi 50 000 forint díjazást kel fizetnünk a felügyelőbizottságban végzett munkájukért. A felügyelőbizottsági tagok nem állnak munkaviszonyban velünk (más helyen van heti 36 órát elérő munkaviszonyuk), megbízási szerződést nem kötöttünk. A T1041 bejelentettük őket. Milyen járulékokat kell levonni tőlük? Leginkább azt nem tudtuk eldönteni, hogy kell-e 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot vonnunk. Előre is köszönöm válaszukat!
Romániában dolgozó nyugdíjjogosultságot szerzett, öregségi nyugdíjas a magyar törvények szerint még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a nők 40 évét sem. Ebben az esetben Magyarországon őt mint nyugdíjast lehet foglalkoztatni? Milyen járulékokat és adókat kell fizetni és levonni? Keresetének van-e felső korlátja?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetését az elmúlt 3 évben megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezető. 68 évesen nyugdíjasként fizette a havi egészségbiztosítási díjat, amely havi 7710 forint, de havonta nem vett fel munkabért. Ettől az évtől kezdve viszont szeretne változtatni, olyan módon, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban, havi munkabér ellenében végezné. A kérdésem az, hogy százalékos arányban milyen járulékot és szja-t kell fizetni a felvett munkabér után? A kérdésnek utánajárva ellentétes válaszokat kaptam könyvelőktől: az egyik azt mondta, hogy 15% szja-t kell fizetni, és abban benne van minden, a másik azt mondta, hogy 15%, plusz a havi 7710 forint egészségbiztosítási járulék. A bizonytalan információk miatt fordultam Önökhöz. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó, akinek banki tevékenységről van végzettsége, ingatlanközvetítést szeretne folytatni. Jelenleg a tevékenységhez a tanulmányait végzi. Közben felvett egy ingatlanközvetítői végzettséggel rendelkező személyt, heti 1 órában, havi bruttó 4100 forint összegre határozatlan időre. Az ügyfelem tájékoztatása szerint a felvett hölgy is katás, de semmi írásos papír nincs a kezünkben, hogy az alkalmazott személynek lenne főállása, azaz heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy főállású katás lenne. Kérdésem, hogy ez esetben mi a teendő? Milyen összegre kell bejelenteni a munkavállalót? Milyen járulékfizetési kötelezettség terhelné az ügyfelemet? Ha valóban a beosztott is katás, akkor a 25 ezer forint kötelező adót meg kellene fizetni? Válaszát előre is köszönöm. Betty
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték