2530 találat a(z) járulék cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. személyesen is közreműködő tagja megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis társas vállalkozónak minősül. Ezen kívül van egy katás egyéni vállalkozása is. A kérdésem az lenne, hogy az 50 ezer forintos katával kiválthatja-e a társas vállalkozásban a minimum járulékalap után fizetendő terheket. Vagyis megteheti-e azt, hogy a főállású katás jogviszonyára tekintettel a kft.-ben nem fizet járulékot? Köszönettel: V. Adrienn

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha főfoglalkozású társas vállalkozóként nem veszek ki egy forintot sem a cégből a következő 1-2 hónapban, akkor a minimum járulékokat nekem kell megfizetni vagy a cégnek? Ugyanis a számfejtést követően olyan bérjegyzéket készít a program, hogy minusz a kifizetendő, vagyis a jàrulékokat be kell fizessem a kft. pénztárába. Eddig vettem ki jövedelmet, mert működött a cég, így ilyennel még nem találkoztam. De most amíg 1-2 hónapig leállás van, csak a kötelező járulékokat fizetnénk meg. Ez így helyes, hogy nekem kell befizetni a pénztárba a járulékokat? Köszönöm a segítséget előre is!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A borravalót lehet-e a 96-os számlaosztályba könyvelni? Áfát nem számítunk fel utána. Ellentétele az 54-es számlaosztály. Mivel a borravaló egy az egyben ki lesz fizetve a dolgozóknak. Ez adómentes bevétel? Járulékot kell-e utána fizetni? Segítségét köszönöm: Ildi

Cikk

Gyakran tapasztaljuk, hogy az egyes jogszabályok adott fogalomra eltérő meghatározásokat adnak, ami nem kis bizonytalanságot okoz a jogalkalmazónak. Ez vonatkozik az olyan általános fogalmakra is, mint a munkaviszony. Ennek illusztrálására annak a társas vállalkozónak a társadalombiztosítási kötelezettségeit határozzuk meg, aki a vállalkozás mellett egyházi személyként biztosított.

Kérdés

Egyik dolgozónk 2019.09.27-től jogosult lesz az öregségi nyugdíjra, nyugdíjigényét benyújtja a nyugdíjintézethez. Cégünk tovább is foglalkoztatja. Tudomásom szerint leszámoltatni már nem kell. Kérdésem: bérszámfejtés során 09.27-től figyelembe vehetjük őt, mint nyugdíjast, tehát nem kell járulékokat vonni tőle, függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásáról szóló határozatot csak később kaphatjuk meg? Szíves válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi – írországi állandó lakcímmel rendelkező – adórezidens magyar állampolgár magánszemély, magyar székhelyű kft. egyik ügyvezetője lesz. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Amennyiben a kft. havonta 350 ezer forint megbízási díjat fizet ki a részére, akkor a kft.-nek Magyarországon kell-e levonnia bármilyen adót vagy járulékot, illetve utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást? A magánszemély írországi biztosítással (tb kártyával) rendelkezik. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Több hasonló kérdés-választ láttam az oldalukon, de kényes kérdés lévén, és mert a saját cégünkről van szó, mégis megírom a kérdésem. Egy bt. beltagja jelenleg főállású katás vállalkozó 50 ezer forint fizetése mellett. Ezzel egyidejűleg tulajdonosa egy kft.-nek, ahol ő az egyedüli ügyvezető. A társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Egyéb tevékenységet a cégben nem végez, csak ügyvezető. Megítélésem szerint lehet részmunkaidős ügyvezető munkaviszonyban (napi 1 órába belefér a tevékenysége, mert könyvelőirodáról beszélünk, és ő nem szakmabeli, valóban nem tevékenykedik a cégben), és emellett marad főállású katás. Más nézet szerint, azt mondják, hogy nem lehet részmunkaidős, csak teljes, napi 8 órában, és így nem főállású katás lesz, 25 ezer forint fizetésével. Ha ez utóbbi a helyes, akkor még azt kérdezném, hogy maradhat-e a munkaviszony, vagy társas vállalkozónak minősül az emelt járulékok fizetésével?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a megerősítését: Egy kft.-nek két tagja és két ügyvezetője van. Az egyik tag kata adózásban egyéni vállalkozó, aki 50 ezer forint adót fizet katában. Máshol munkaviszonya nincs. 2019.07. hónaptól a kft.-ben ügyvezető és személyesen közreműködő tag. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Megbízási díja nincs. Véleményem szerint a kft.-ben a jogviszonya alapján társas vállalkozónak minősül, így mivel szakképzett legalább a szakképzett minimálbér után a járulékokat meg kell fizetnie, akkor is, ha nem vesz ki bért. Katában ettől az időponttól nem minősül főállásúnak, így a 25 ezer Ft/hó adót kell fizetnie. Kérem a fentiekben a véleményét! Köszönettel: Krisztina

Cikk

Kft.-nek két ügyvezetője van, férj és feleség. Mindegyik önállóan eljárhat. A férj tagsági, a feleség munkaviszonyban látja el a feladatait. A férj főállású katásként egyéni vállalkozó lett. Kérdésem: lehet-e két főállásnak minősülő jogviszonya, vagy a kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő jogász válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Horváthné Szabó Beáta! Köszönöm a válaszát. Mennyiben változik a helyzet, ha az indiai személy egyben tag is? Ugyanis azt elfelejtettem megírni, hogy tagi jogviszonya is van, és emellett ügyvezető. Meg kell fizetni a járulékokat, ha nem igazolja az indiai biztosítását?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha a főállású egyéni vállalkozó átlép evából katába, és mellette van egy egyszemélyes kft.-je is, abban az esetben neki a kft.-ben kell megfizetnie a járulékokat, vagy pedig elegendő a katát (50 ezer forint) leróni, és a kft.-ben megbízással járhat el, minimális juttatásért, és csak az abban az esetben esedékes járulékokat kell neki bevallani és megfizetni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megerősítést szeretnék kérni: főállású szja-s egyéni vállalkozóról van szó (jelenleg gyesen), akinél az alkalmazott dolgozik csak az egyéni vállalkozásban – így az egyéni vállalkozó nem fizet maga után járulékot. Jól gondolom-e, hogy így ha újfent babát szeretne, akkor a 2 éven belüli 1 év biztosítási ideje a fenti felállásban nem biztosított, és ellátási alapja sem lenne – tehát csedet-gyedet nem kapna? Mivel a 58-as bevalláson a 02 lapon a "Biztosítás szüntetelése, járulékfizetés alól mentes időtartam" soron jelölni kell a gyes kódot? Vagy maga az 1 év így biztosítható? Segítségét köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég felvesz egy alkalmazottat, az alkalmazottal tanulmányi szerződést köt, hogy tanulmányaiban támogatja X összeggel annak fejében, hogy tanulmányai befejezése után visszatér y időre a céghez dolgozni. A dolgozó tanulmányait külföldön folytatja, így ténylegesen nem tud munkát végezni a cég mindennapi életében. Kérdéseim: A cég köthet-e tanulmányi szerződést a munkavállalóval, ha igen, milyen feltételekkel? A támogatást a cég költségként elszámolhatja-e? Kell-e a támogatás után adót és járulékot fizetni? A munkavállaló tanulmányi ideje alatt lehet-e a cégnél fizetés nélküli szabadságon? Ha lehet, akkor annak milyen bejelentési, adó és járulékfizetési vonzata van? A támogatás így is költségként elszámolható-e? Vagy munkát kell végeznie a cégben a munkavállalónak, akivel tanulmányi szerződést köt a cég? Válaszukat előre is köszönöm! Köszönettel: Lászlók Éva

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Vállalkozó által egyesületnek fizetett összeg mint elismert költség

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Adott kölcsön elengedett kamata

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Termék formájában történő kifizetés adózása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink