2496 találat a(z) járulék cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Esetünkben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás az 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki. Helyesen jár-e el a közterhek megállapítása során az a magyarországi székhelyű kft., amely a németországi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített 200 ezer forint összegű alapbér után fizeti meg Magyarországon terhelik a járulékok, a szociális hozzájárulási adó, és az egyéni járulékok is itt kerülnek levonásra. A németországi fióktelep által juttatott 1000 euró összegű jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően a társaság. Jól értelmezzük-e a jogszabályt, ha a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározása során a szochotörvény 1. § (3) bekezdése értelmében a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjának előírásait megfelelően alkalmazzuk? Ebben az esetben meg kell-e fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon? Külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik a munkát, szükséges-e külön munkaszerződést kötni a magyarországi és a külföldi munkavégzésre vonatkozóan a munkavállalóval? Válaszát előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy középiskolai alapítványnál tanév végével emlékérmet adnak a legjobb tanulóknak és tanárok munkáját is ezzel ismerik el. Ezt az alapítvány fizeti, költségeit vállalja. Az emlékéremmel együtt pénz összeget is átadnak. Ez adóköteles-e, az alapítványnak kell-e járulékot, adót fizetni utána? Az átadott pénzösszeg nagyobb, mint a minimálbér 10 százaléka. Várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetéssel kapcsolatban kérném segítségüket. Munkavállalóinkon kívül szakértők is elkísérik kollégáinkat munkaügyi és egyéb konferenciákra, ugyanannyi napidíjat kapnak a külsős szakértők is, mint a munkavállalóink. Munkavállalóinktól minden járulékot levonunk, és a 08 bevallás 302. sorában szerepeltetjük a 2 kódkocka jelölésével. Szakértők esetében mi a helyes eljárás? Jövedelem szempontjából milyen kategóriába sorolható? Járulék szempontjából miket kell tőlük levonni, a 08 bevallás melyik sorában kell szerepeltetni, kell-e jelenteni a 1041-es bevalláson? Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelt Szakértő!.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nagyon furcsa esettel találkoztam mint könyvelő. Egy alapítvány támogatott projektekhez alkalmaz munkaviszonyos dolgozókat, illetve nem számlaképes, önálló tevékenységet végző megbízási díjasokat. A támogató az adott projekt elszámolásban nem fogadta el a 2018. évben ténylegesen kifizetett személyi jellegű juttatásokat abban a mértékben, ahogy a dolgozónak kifizetésre került. Most, 2019-ben a munkáltató/kifizető előző évre visszamenőleg módosítaná, csökkentené a munkaszerződésekben szereplő bért, illetve a munkaviszonyt megbízási szerződéssé kívánja alakítani. Jogilag is aggályosnak tartom a tervezett módosításokat. A 2018. évről kiadtuk a jövedelem igazolásokat, a magánszemélyek adóbevallást nyújtottak be, A havi járulékbevallásokat elküldtük, az alapítvány éves beszámolóját is elküldtük. Mindenképpen lezárt évről beszélünk! Törvényesen meg lehet csinálni a tervezett munkaszerződés-módosításokat? Ez alapján lehet utólag csökkenteni a felvett bért? Új igazolásokat kiadni? Újra zárni az évet a számvitelben? Sok kérdésem van, tudom. Kérem szíves válaszát! Köszönettel: Kungl Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya 2019.12.31-én megszűnt. 2019. május hónapban végelszámolás miatt ösztönző kifizetése történik. A 2019. évben kifizetésre kerülő jövedelemből a 2018. évi jogszabályok szerint kell ebben az esetben levonni a járulékokat? Köszönöm:

Kérdés

A következő kérdésben szeretném az iránymutatásukat kérni. Katás betéti társaság a társasági szerződése szerint a beltag (nem kisadózó) munkaviszonyban látja el a tevékenységét, a kültag a kisadózó. A beltag munkaszerződése szerint 4 órás munkaviszonyban végez tevékenységet és máshol nem rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal. A társasági szerződés szerint a beltag és a kültag is ügyvezető, az ügyvezetői feladatokat a kültag látja el, a beltag ezért külön díjazásban nem részesül. Ebben az esetben a beltagnál elfogadható-e, hogy a 4 órás munkaviszony szerinti jövedelem – ami a minimálbér arányos összege – után fizet járulékot? Szabályos-e hogy a jövedelme nem éri el a minimálbér összegét? 2019.03.01-től a beltag egy másik kft.-ben a minimálbérnél magasabb összegű havi megbízási díjban részesül, és a katás bt.-ben a munkaidejét lecsökkenti havi 8 órára. Ebben az esetben elfogadható, hogy bt.-beltagként csak a munkaszerződés szerinti jövedelem után fizet járulékot, ami nem éri el a minimálbér összegét?

Cikk

A munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, a jogosultságáról kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, azonban ez az igazolás még nem nyugdíjhatározat. Valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól megállapítják majd részére a nyugdíjat, de a bérszámfejtésig nem érkezik meg a határozat. A nyugdíjmegállapítási igény leadása és a nyugdíjhatározat megérkezése között lévő időszakban hogyan kell számfejteni a munkavállaló bérét, illetve mikor kell kijelenteni őt a T1041-es nyomtatványon? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Széles Imre! A következő kérdésben kérem a segítségét: az Mt. 294. § g) pontja szerint nyugdíjasnak kell tekinteni azt a munkavállalót, aki a rá irányadó életkort betöltötte és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, tehát nyugdíjra jogosult. Abban az esetben, ha ez a munkavállaló ezen feltételeknek megfelel, de nem igényli meg a nyugdíjat, a Tbj. szerint nem nyugdíjas, akkor a munkavállaló minden járandóságából vonni kell minden egyéni járulékot? Jól gondolom? Segítségét megköszönve.

Kérdés

Kettős állampolgár (magyar-szerb) magánszemély programot fejlesztett a Google Play-nek, a tavalyi évben havonta érkezett a bankszámlájára nagyobb összeg. Állandó lakhelye Szerbiában van, és életvitelszerűen is ott tartózkodik. A megbízó cégnek azt a tájékoztatást adta, hogy magyar állampolgár, de adóelőleget nem vontak tőle, és ő sem fizetett. Véleményem szerint a megbízási díja nem Magyarországon adóköteles. Ha mégis Magyarországon adózna, akkor önálló tevékenységből származó jövedelemnek számítana a megbízási díja? Valamint ebben az esetben a társadalombiztosítási járulékokat is meg kell fizetnie (Szerbiában nincs biztosítási jogviszonya)?

Kérdés

Egy egyéni vállalkozó gyermeknevelési támogatást kap a legkisebb, 6 éves gyermeke után. Öt kiskorú gyermeket nevel. Milyen járulékfizetési kötelezettsége van? 2015. évtől folytatja a tevékenységét. Nem fizet járulékot. Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közalapítvány alapszabály szerinti alaptevékenységének keretében az általa támogatott rendvédelmi szervezetek dolgozóinak jutalmat ad. Ennek összege alkalmanként meghaladhatja a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeget. Kérdésem, hogy a kiosztott jutalmak 2019-ben miképpen adóznak? Milyen jövedelemnek minősül a juttatás, és milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik az alapítványnak, valamint a jutalmazott magánszemélynek? Segítségét előre is köszönöm Bné Piros

Kérdés

1.) Egyszemélyes kft. tagja külföldön bejelentve dolgozik egy hónapban kettő hetet, és amikor hazajön, akkor a másik kettő héten a saját kft.-jében szeretne dolgozni. Lehet-e alkalmi munkavállalóként alkalmazni vagy más megoldást kell keresni? 2.) Ugyanezen cég ügyvezetője (máshol napi 6 órában dolgozik, nem tagja a fenti cégnek) ingyenesen elláthatja-e megbízási jogviszonyban az ügyvezetői teendőket, ha igen, akkor járulékot kell-e fizetni a fel nem vett jövedelem után?

Kérdés

Ügyvédi Iroda (Tulajdonképpen a kérdés vonatkozhatna kft.-re, bt.-re is) 2018. évi eredménye terhére döntése alapján 2019. április hóban fizethet-e munkadíjat tulajdonosának? Az ügyvédi iroda kiva szerint adózik. Ha dönthet így, akkor ez bruttó összeg 2018. évi költség, 2018. évi kivaalap. És 2019. április havi kifizetés alapján a 2019. április havi 08-as bevallásban kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összegből levont szja-t nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot? Köszönettel: Bernáth Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ugye jól gondolom, hogy ha egy közös őstermelésből 1,5 millió forintos éves bevétel keletkezett, és az háromfelé oszlik, egyik őstermelőnek sem kell bevallást beadni? A három főből két fő főállású őstermelő, ők természetesen fizetnek járulékot. A három főnek van munkaviszonya, de ez a jövő hónapban meg fog szűnni. Ebben az esetben neki is az előző évi őstermelésből származó jövedelme után kell megfizetnie a saját járulékát (főállású őstermelővé válik)? Köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzletrész könyvelése, kezelése beszámolóban

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink