2401 találat a(z) járulék cimkére
Megszűnik a járulék – ki fizeti a nyugdíjas dolgozók tb-ellátását?
Cikk
Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell járulékokat levonni. Tekintettel arra, hogy a járulékfizetés alapján ellátás is járt, így az 1997. évi LXXX. törvény rögzíti, hogy jövő év elejétől a munka törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra ezen jogviszony alapján.
Vállalkozói kivét után fizetendő járulékok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. közreműködő tagja a garantált bérminimum szerinti tagi jövedelmet vesz fel. Meg kell-e fizetnie ez esetben a mindenkori garantált bérminimum másfélszerese után az Egészségbiztosítási Alapot megillető (8,5 százalék) járulékot, vagy csak a minimálbér másfélszerese után? A kérdésem a szochóra is vonatkozik. Köszönettel: Moleszka
Szochocsökkentés júliustól: a PM szerint egyhavi bér marad a munkaadóknál
Cikk
Munkavállalónként több mint egyhavi bruttó bérnek megfelelő összeg marad évente a vállalkozásoknál azzal, hogy jövőre tovább csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Társas vállalkozóként vagy alkalmazottként kell járulékot fizetnem?
Kérdés
Kedves Választ Adó! Öregségi nyugdíjas vagyok. Több éve alkalmazottként dolgozom egy cégnél, ahol a járulékokat megfizetik utánam. Szeretnék alapítani egy kft.-t egyedül, az ügyvezetést is én látnám el. Miként lehetséges, hogy ne kelljen a kft.-ben járulékot fizetnem, hiszen a főállású munkaviszonyban megfizetem/megfizetik utánam? A saját cégemben alkalmazottak dolgoznának. Az ügyvezetést elvégezhetem 0 forintért? Köszönöm szépen!
Katás bt. számlázása kültagi tevékenység után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kapni a következő kérdésre. Katás bt., melynek egy nyugdíjas katás beltagja és jogi végzettségű kültagja van, számlázni szeretne 2019-től, a kültag munkájából eredő jogi számlát. A kültag katásként nincs bejelentve, ő egy másik vállalkozásban tagi jövedelmet vesz fel főállásban. Kérdésem: kell-e a kültag munkája után bármilyen bejelentési kötelezettséget tenni a NAV felé, illetve a kültag után van-e adó-, illetve járulékfizetés? Vagy elég a havi 25 ezer forintos utalás?Előreláthatólag nem lesz több a bt. éves bevétele 2019-től 12 millió forintnál. Válaszát előre is köszönöm: Tisztelettel Bm
Nyugdíjas biztosítási kötelezettsége 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! "Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4) című cikkük utolsó bekezdésében írják, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak 2019-től, holott a "Nyugdíjas munkavállalók utáni közterhek 2019-ben: most akkor mi a szabály?" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Nyugdijas_munkavallalok_utani_kozterhek_201_STLNZN#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed) című cikkükben már megírták, hogy a 2019. 01. 01-én hatályba lépő rendelkezés szerint a továbbiakban is biztosított, csak a Tbj.tv. 25. § szerint nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetniük (valamint nem kerül megfizetésre utánuk a szocho és a szakképzési hozzájárulás. sem). Kérem ennek figyelembevételét a kiva 2019. évi személyi jellegű adóalapjának a vizsgálatánál. Üdvözlettel: Kovács L. Gábor
Kivaalap, ki nem vett jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi cikkhez kapcsolódóan lenne még kérdésem: https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4 Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló 2018.12.04., 06:07 Frissítve: 2018.12.03., 21:44 Ha van egy kft., ennek van 2 főállás melletti tagja és több alkalmazottja. A tagok nem fizetnek járulékot a kft-ben, mert máshol van 40 órás munkaviszonyuk. A kivaalapba számít-e a 2 fő személyesen közreműködő tagnál a minimálbér 112,5 százaléka, ha a kft.-ben nem vesznek ki jövedelmet? Üdvözlettel Beke Zoltán
Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben
Cikk
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
Visszamenőleges kinevezés kezelése járulékbevallásban
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Iskolavezetői (igazgatói) posztra kértük fel az egyik tanárt szeptember 1-jétől. Ehhez a poszthoz szükség van a kormányhivatal utólagos jóváhagyására is, amit később kapunk meg, ettől még a munkaszerződést módosítottuk (új munkakör, megváltozott fizetés). A hivatal nem hagyta jóvá visszamenőlegesen a kinevezést. Mivel nem értettünk egyet az indoklással, újra beadtuk a kérelmet, hogy visszamenőleges hatállyal hagyják jóvá a kinevezést. A második körben sem hagyták jóvá, azóta eltelt két és fél hónap. A jogszabály értelmében szeptember 1-jétől is ugyanaz a munkakör és fizetés él, mint szeptember 1. előtt. Hogyan kell ezt kezelni szerződésben és a havi járulékbevallásokban, önellenőrzéssel vagy elég az aktuális hóban feort változtatni, és a fizetéskülönbözetet elszámolni? Köszönettel: Miklós
Uniós állampolgár foglalkoztatása megbízási szerződéssel
Kérdés
A magyar kft. szlovák állampolgárral (magánszemély) kíván megbízási szerződést kötni Szlovákiában elvégzendő feladatok ellátása céljából. Kérdés, hogy a magyar cégnek milyen adózási, járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek az ügylet kapcsán, ha a megbízási díjat kifizeti? Milyen bejelentési kötelezettségei keletkeznek a társaságnak és a szlovák állampolgárnak Magyarországon?
Tásas vállalkozás tagja – járulékfizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, ahol társas vállalkozó tag (nem ügyvezető) a cégben. Főállása megszűnt. Főszabályként – tudomásom szerint – minimumok alapján fizetési kötelezettsége van a társas vállalkozónak, nem elég, ha maga után megfizeti a havi 7320 forint egészségügyi hozzájárulást. Ebben szeretném az állásfoglalást kérni, illetve a megerősítést, hogy jól ismerem-e az ideillő szabályozást. Segítségét előre is köszönöm.
Többségi tulajdonos tag, katás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Négy cégben lévő ügyvezető után az egyik cég megfizeti a garantált bérminimum utáni összes járulékot – megbízási szerződés alapján –, ezért a többi nem fizet utána járulékot. Ebben az ominózus kft.-ben többségi tulajdonos, kizárólag az ügyvezetést végzi díjazás nélkül (osztalékért.). Építőipari kft.-ről beszélünk. Számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Nyugdíjas munkavállalók utáni közterhek 2019-ben: most akkor mi a szabály?
Cikk
Érdekes helyzetek adódhatnak, amikor egy ugyanazon jogszabályi helyet ugyanattól az időponttól a jogalkotó több jogszabály útján is módosít. Mint például jelen esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontját.
Átvezetés import áfáról járulék adónemre
Kérdés
Kérném szépen segítségét: A 17-es nyomtatványon nem tudom az import áfa többletet (duplán történt a befizetés) átvezetni más adónemre. Hibajelzésként azt írja, hogy "A vámazonosító szám kitöltése kötelező". Mi ez a vámazonosító szám, hol találom, hova kell azt írni? A 902-es adónemem milliós túlfizetés van. Köszönöm segítségét!
Párhuzamos foglalkoztatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeretne foglalkoztatni heti 20 órában munkaviszony keretében egy magyar munkavállalót, akinek ugyancsak 20 órában már van Ausztriában munkaviszonya. A párhuzamos foglalkoztatás keretében a dolgozó két helyen nem lehet biztosított. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a dolgozó Ausztriában biztosított, ott fizeti a járulékokat, akkor itthon mit fizet a bruttó bére után? Mit kell, és mit nem szabad munkabéréből vonni? Milyen formában kell őt (milyen kódokkal) jelenteni a 1041-es nyomtatványon?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
