Mintegy tízezer, a felülvizsgálat alapján is annak minősített rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult hónapok óta nem kapja meg a juttatást, mivel nem sikerült kialakítani azt az informatikai rendszert, amely lehetővé tenné a folyósítást − tudta meg a Napi Gazdaság.
Napjainkban nem ritka, hogy munkavállalás, megélhetés miatt családok, gyermekeink, unokáink költöznek át egy másik Európai Uniós országba. Felmerülhet a kérdés, hogy a nyugdíjas korú szülő, nagyszülő, aki szeretne együtt maradni az áttelepülő családjával, milyen társadalombiztosítási ellátást kaphat az Európai Unió másik tagállamában, ha ő is áttelepül?
Mi a teendő abban az esetben, ha a járulékalap külföldi bevételből keletkezik? Ez a kérdés, mivel külföldi munkavégzés esetén az új Mt. lehetővé teszi a devizában történő munkabérfizetést.
Összeszedtük, milyen költségekkel kell számolnunk, ha anélkül megyünk kórházba, hogy beutalót kapnánk.
A törvény biztosítja, hogy aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt saját jogú nyugdíjasként történő foglalkoztatása címén nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás esetén is érvényesítheti – azaz a korhatár előtti ellátást – kérelemre növelni kell. Ki, mikor, mennyi ellátásra és nyugdíjra jogosult? Példák, számítások.
Rehabilitációs járadékban részesülő személy kuratóriumi elnöksége okán köteles-e járulékot megfizetni? Nem kap díjazást a munkájáért, közhasznú tevékenységben ez az ő "hozzájárulása" az alapítvány működéséhez.
A diákok, tanulók jellemzően csak a szünidőben, leginkább nyáron tudnak munkát vállalni. Szerencsére éppen akkor, amikor legtöbb az olyan munkalehetőség, amely adózási szempontból az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. (Efo) törvény alapján az általános szabályoknál jóval egyszerűbb munkaügyi előírások, és kedvezőbb közteher-kötelezettségek mellett teszi lehetővé a diákok idényjellegű vagy alkalmi foglalkoztatását is.
Nyitott kapukat döngetnek a sajtóban az egyéni számlával kapcsolatban nyilatkozók – reagált a hvg.hu-nak az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra a hírre, hogy a kormány letett az új nyugdíjrendszerről. A szaktárca ugyanis hét elején a Világgazdaságnak arra a kérdésre, hogy mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjrendszerben a kormány a választásokig, azt válaszolta, hogy „nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak”.
A társadalombiztosítási rendszeren belül a kötelezettségek jelentős részét a foglalkoztató viseli, éppen ezért fontos, hogy valamennyi élethelyzetben rá tudjunk mutatni a foglalkoztató személyére. Ez egy „átlagos” munkaviszony esetében egyértelmű, de léteznek olyan jogviszonyok is, melyek esetében már nehezebb feladat a foglalkoztató megnevezése.
A kifizetőket adó- és járulékelőleg levonási kötelezettség terheli. Előfordulhat, hogy a kifizető „téved” és ennek következtében kevesebb adót, járulékot von le. Például adómentesen vagy kedvezményes adózással juttat jövedelmet. Ilyen esetekben az adóhiányt a magánszemély terhére, a jogkövetkezményeket a kifizető terhére kell megállapítani. Ezen a területen téves adóhatósági gyakorlat alakult ki.
A törvényi szabályozás szerint a választott tisztségviselők biztosítási kötelezettségét a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. De kik is tartoznak a választott tisztviselők körébe?
A Munka törvénykönyvének módosítása miatt szükségessé vált több jogszabály -- ennek keretében az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) és a 2003. évi XCII. törvény (Art) -- módosítása is. Az alábbiakban a Tbj. és az Art. 2012. július 1-jétől hatályos módosításait ismertetjük.
Egy cukrász szakmunkástanuló gyakorlati képzésben vesz részt nálunk. Az iskolával (2011.08.31.-én) kötött tanulószerződés alapján pénzbeli juttatásban részesül, ami az I.félévben a minimálbér 20%-a, majd a második félévben a 21%-a.Az lenne a kérdésem, hogy 2012-ben személyi jövedelemadó köteles-e , valamint milyen járulékkötelezettség terheli a részére kifizetendő pénzbeli juttatást?Válaszukat előre is köszönöm!
Egyszemélyes kft tagja rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ahol elmegy fizetés nélküli szabadságra. Ebben az esetben van-e járulékfizetési kötelezettsége a kft-ben?
A társaság rendben számfejtette a májusi munkabéreket, tehát megállapításra került a kifizetendő bér, a levonandó szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, valamint a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó is. A cég nehéz pénzügyi helyzete miatt azonban nem tudta kifizetni a munkabéreket még a mai napig sem. Kérdés: Be kell-e vallani a számfejtett, de ki nem fizetett munkabérekkel összefüggő adókat, járulékokat? Vagy nullás 1208 bevallást kell beküldeni május hónapra? Ha később kifizetésre kerül a munkabér, akkor a kifizetés hónapjában jelentkezik az adófizetési kötelezettség, vagy önreviziózni kell és a számfejtés időszakára kell bevallani? Köszönettel: P.Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték