2579 találat a(z) járulék cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy gyet folyósítása melletti egyéni vállalkozó, aki egyedül folytatja tevékenységét. Szja szerinti adózást választott. Jövedelmet, vállalkozói kivétet nem vesz ki, átalányadózást nem választ. Jól gondoljuk-e hogy attól, hogy egyedül ő végzi a vállalkozási tevékenységet, alkalmazottja nincs, nem köteles a minimumjárulék-alap figyelembevételével járulékot fizetnie, sőt akár nem is kell járulékot fizessen? Köszönettel: Balogné Csóti Anikó

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Főállású evás egyéni vállalkozó jelenleg gyesen van. Gyed mellett munkavégzés folytatott, kellett-e járulékot fizetnie? Várom válaszukat. Köszönettel: Mrena Tiborné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett cég szerb állampolgárságú magánszemélyt szeretne foglalkoztatni munkaviszonyban, és a munkát is Szerbiában végezné. Az illetőségigazolást beszerezte. Mivel van kettős adózást kizáró egyezmény a két ország között, nem kell adót, és járulékot vonni a munkabéréből? Van-e a munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adó, illetve szakképzési hozzájárulás? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Karóczkai Enikő

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét (245 000 Ft) után fizeti a járulékot. Társaság ügyvezetője is egyben, amiért havi 20 000 Ft összegben részesülne. Ezután az összeg után, hogyan kell fizetni a járulékokat, melyik a helyes megoldás? 1. 20 000 Ft után szja 3000 Ft, járulékok 1400 Ft, nyugdíjjárulék 2000 Ft, kifizethető nettó jövedelem 13 600 Ft + társaság befizet 4400 Ft szochót. A társaság összes költsége 24 400 Ft. 2. Tagi jövedelem 20 000 Ft, levont szja 3000 Ft, nettó jövedelem 17 000 Ft. Társas vállalkozás fizet 4400 Ft eho összeget. A társaság összes költsége: 24 400 Ft. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyik sorában kell feltüntetni a 20 000 Ft összeget (munkaviszonyból származó bérjövedelem, más bérjövedelem vagy más nem önálló tevékenységből származó jövedelem)? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Egyszemélyes kft. ügyvezetője (tagi jogviszonyban) gyedre megy, de tovább végzi, intézi a cég ügyeit. A kft.-ben nincs alkalmazott, egyedül dolgozik, jövedelmet nem vesz fel. Kell-e járulékokat fizetnie? A 1708-as bevalláson hogyan kell jelenteni?

Kérdés

Kérdésem, hogy ha egy öregségi nyugdijas vállalkozónak 2016-ban az adóbevallásában vállalkozói jövedelme keletkezik (bevétel-kiadás különbözete), milyen közterhek terhelik az szja-n kívül?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a szolgálati járadékban részesülő személy, ha katás egyéni vállalkozást létesít, akkor milyen mértékű havi járulékot kell fizetnie? A katás bevétel beleszámít a nyugdíjkorlátba? Esetleg elveszítheti ezzel az ellátását? Köszönöm: JT

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A volt cégemnél a 2011. évet ellenőrizte a NAV és a gépkocsi-költségtérítéseket bérré nyilvánította, ezért megbírságolta a céget. Az a kérdésem, hogy ha a cégnek kellett megfizetnie az egyéni járulékokat, erről az évről kaphatok-e új igazolást, ha igen, akkor kinek a kötelessége azt adni. Szeretném a nyugdíjamat emiatt újraszámoltatni, ez lehetséges? Továbbá nem esett szó az szja megfizetéséről, úgy gondolom, ezt a munkavállalóknak kell majd megtenniük. Kérdésem: honnan értesülök arról, hogy mennyit kell fizetnem? Válaszukat előre is köszönöm szépen!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nem egyszemélyes kft. ügyvezetője, aki egyben a kft. egyik tagja is, a társasági szerződés szerint tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi. Jelenleg nem tudja megfizetni a társas vállalkozóként fizetendő járulékokat, ezért heti 20 órás munkaviszonyt létesített egy másik cégnél. Van-e arra mód, hogy saját fent említett cégében is 4 órás munkaviszonyt létesítsen az ügyvezetésen kívül egyéb feladat ellátására például csőszerelőként, és ilyen módon elkerülhető-e a teljes társas vállalkozóként fizetendő járulék a kft.-ben? Párhuzamosan 1 embernek ugyanabban a cégben lehet-e 2 jogviszonya?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan lehet végrehajtani egy belföldi kft. harmadik állambeli tagjának és ügyvezetőjének bejelentését, illetve járulékfizetési kötelezettségét, ha az adott személynek nincs lakcímkártyája (és a jövőben sem kíván a sz országban tartózkodni), ennek hiányában pedig a kormányhivatal megtagadja a taj szám kiadását. Köszönöm válaszát

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft.-ben jelenleg egy természetes személy tag az ügyvezető, aki a társaság tevékenységében ezen felül nem közreműködik. Az ügyvezetést egy 4 órás munkaviszonyban látja el, a járulékokat a 4 órás munkaviszonyra tekintettel fizeti meg (tehát nincs a minimálbér alapján előírt minimális járulékfizetési kötelezettsége). Tudomásom szerint az új Ptk. szerint egy kft. ügyvezetését nem természetes személy például egy cég is elláthatja. A természetes személy a továbbiakban nem kíván ügyvezető lenni. Ebben az esetben szolgáltatásnyújtásról beszélünk, és az ügyvezető cég számlázni köteles a szolgáltatását az ügyvezetett cég felé? Ebben az esetben hogyan alakul az ügyvezetett cég járulékfizetési kötelezettsége? Ha jól gondolom, akkor semmilyen járulékfizetési kötelezettsége nem lesz az ügyvezetéssel kapcsolatban, mert az ügyvezető cégre tartozik, hogy milyen jogviszonyban és kit foglalkoztat. Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném segítségét, hogy mi alapján dönthető el, hogy egy egyéni vállalkozónak a minimálbér vagy a garantált bérminimum-e a kötelező legkisebb járulékalapja? (Nálunk egy tápboltos, valamint egy baromfitenyésztő egyéni vállalkozó kapcsán merült fel ez a kérdés.) A választ keresgélve az interneten, egy honlapon találtuk, hogy a gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak, mivel nem kell rendelkezzenek sem középfokú iskolai végzettséggel, sem középfokú szakképzettséggel, nem jár a garantált bérminimum. Viszont FEOR alapján nem a 9-es osztályba kerülnek besorolásra, ezért nem tudom, hogy ez így helyes-e? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017. 01. 01-jétől hatályos a 2011. évi CLVI. tv. 466. § 11. pontja, miszerint tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt a tényleges szüneteltetés időtartamát, valamint az azt közvetlenül követő 3 hónapot kell érteni. Ez azt jelenti, hogy ha a hallgató újra folytatja tanulmányait, 3 hónapig akkor is fizetni kell utána járulékot, nem lesz automatikusan újra biztosított az oktatási intézményben? Pl. van egy hallgató, aki tag és ügyvezető egy vállalkozásban. Szünetelteti 4 hónapig a hallgatói jogviszonyát, ezalatt a vállalkozásból megfizeti a rá kötelezően előírt járulékokat. Az 5. hónaptól ismét aktív hallgató, amikor is nem kellene utána fizetni semmit, ha nem vesz ki a cégből jövedelmet. Ha jól értem, a 11. pont alapján viszont 3 hónapig továbbra is kell utána fizetni, akkor is, ha nincs jövedelme? Ha igen, akkor mi után kell fizetni? Ugyanúgy kell kezelni, mintha még mindig ténylegesen szüneteltetne? Köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Generálkivitelezés saját vállalkozással

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Fordított áfa, ingatlan

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlan áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink