2430 találat a(z) járulék cimkére

Szövetkezet tagjának foglalkoztatása utáni járulékterhek Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, tájékoztatni szíveskedjen, hogy egy szociális szövetkezet esetében milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége van a szociális szövetkezetnek a tagjai után, ha a tag munkát nem végez a szövetkezetnél – amennyiben a szövetkezet tagjának 36 órát meghaladó munkaviszonya van más foglalkoztatónál – amennyiben a szövetkezet tagjának 36 órát el nem érő munkaviszonya van más foglalkoztatónál, illetve – amennyiben nincs a szövetkezet tagjának jogviszonya más foglalkoztatónál? Illetve hogyan alakul a fizetési kötelezettség (a három fenti esetet végigvéve), ha a tag munkát is vállal és jogviszonyt létesít a szövetkezetnél? Segítségét megköszönve.

Egyéni vállalkozást indítana? Ezeket kell átgondolnia Cikk

Ha valaki egyéni vállalkozásra adná a fejét, ennek bonyolultsága miatt legjobb, ha személyesen keres fel egy adótanácsadót, de vannak általánosan megválaszolható kérdések is. Olvasói érdeklődésre az utóbbiakat ismertetjük.

Megbízási szerződés adózása Kérdés

Ügyfelem, egy magyarországi kft., megbízási szerződés kötött egy EU-ban működő magyar nagykövetséggel, egy műsoros esten való közreműködésre. A kft. közreműködőként megbízási szerződést kötött kettő zongoraművésszel, mint szintén közreműködő magánszemélyekkel. A két magánszemély közölte, hogy a jövedelem után a helyi (külföldi, EU-s) országban, annak szabályai alapján fog adózni. Mit kell tennie a kft.-nek, milyen járuléklevonási, illetve járulékfizetési kötelezettségei lesznek?

Ügyvezető díjazás nélkül – hogyan úszhatók meg a járulékok? Cikk

Szabályos-e, ha az ügyvezető díjazás nélkül látja el teendőit? Kell-e ilyenkor tb-t fizetni? Több jogszabály rendelkezéseinek is meg kell felelni, hogy garantáltan szabályszerű legyen a gyakorlat.

Adók, járulékok befizetése Esemény

Bevallás adókról, járulékokról Esemény

Megbízási díj adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tudom, hogy már többször is megírták (mert ezeket a válaszokat olvastam), de nem tudom még mindig pontosan, hogy mit is kell levonnia és megfizetnie a kifizetőnek a megbízási jogviszonyra adott díjazásból: a) Ha nem válik biztosítottá: jövedelem 15 %-a szja, jövedelem 27 %-a eho (volt, hogy szochót olvastam, melyik a helyes?), 1,5 %-a szakképzési hozzájárulás (volt, hogy ezt nem említették, mint fizetendő tételt) b) Ha biztosítottá válik: jövedelem 15 %-a szja, 27 %-a szocho, 10 %-a nyugdíj, 7 %-a egészségbiztosítási járulék (a munkaviszonyra tekintettel kifizetett bérből levonásra kerülő 1,5 % munkaerő-piaci járulék itt nem vonódik le?), 1,5 %-a szakképzési hozzájárulás, és még bejön a bejelentési kötelezettség a T1041 nyomtatványon. A zárójelekben lévő bizonytalanságot szeretném tisztázni. Válaszát előre is köszönöm!

Végelszámoló járulékkötelezettsége gyet alatt Kérdés

Kft. végelszámolást kezdene, melyben az eddig 6 órás munkaviszonyban álló tagot, aki gyet ellátásban is részesül, szeretnénk kijelölni végelszámolónak. Végezheti-e a végelszámolói tevékenységét ingyenes megbízással? Ha igen, akkor a kezdő nappal megszüntethetjük a munkaviszonyát? Az ingyenes végelszámolói tevékenységről kell havi járulékbevallást tenni? Hogyan lehet legkevesebb járulékfizetéssel megoldani a végelszámoló díjazását?

Járulékcsalási bűnlajstrom 12 ezer oldalon Cikk

Vádemelési javaslattal fejezték be a nyomozást a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói egy tizenhat céget működtető, vagyonőri tevékenységgel foglalkozó baranyai bűnszervezet ügyében. A megalapozott gyanú szerint az elkövetők munkaerő-kölcsönzés címén manipuláltak a munkavállalóikkal, akik után járulékot sem fizettek. Ügyeskedéseikkel mintegy 800 millió forintot csaltak el.

Másodállású adószámos magánszemély Kérdés

Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett, adószámos magánszemélynek (900102: előadóművész) miként, és mikor kell járulékot és szja-t fizetnie? Valamint milyen bevallásokat kell, és milyen időközönként beadnia? Köszönettel.

Alkalmi munkás szabadságának fizetése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Cikkeikben azt írják, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak is jár a szabadság. Ezzel kapcsolatban szeretném az alábbiakat kérdezni. Egy boltban néhány alkalommal alkalmaznak eladót, 4-6-8 órában. Ilyenkor hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi szabadság jár az illetőnek, és mikor kell elszámolni a szabadságot? Előre nem lehet tudni, hogy a következő héten lesz-e egyáltalán alkalmazva? Heti 2-3 napot dolgozik (de nem minden héten), így mikor kell a szabadságot kiadni, illetve kifizetni? Az év végén? Az sem világos teljesen, hogy pénzben kell-e megváltani, vagy ténylegesen a napokat kell kiadni? Ezekre a napokra az alkalmi munkást le kell jelenteni a NAV felé, és közterhet is kell fizetni? Milyen módon kell ezt bérszámfejteni, és miként veszi figyelembe ezt a munkavállaló az szja elszámolásában? Beleszámítódik ez nála a mentesített keretbe? Mindezt hogyan kell dokumentálni? Válaszukat előre is köszönöm.

Bt.-kültag Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy bt. kültagja tagi jogviszonyosként lett bejelentve. A járulékminimumot a garantált bérminimum után megfizette a cég. A kültag személyesen közreműködik, de jövedelmet nem vesz fel érte (tekintve hogy kezdő vállalkozásként még nincs nagyon miből kivenni). Kérdésem, hogy ez így szabályos-e, és szükséges-e valami írásos szerződést kötnie a céggel? Van-e bármi időkorlátja a munkavégzésének? Megjegyzés: nevez.ett személy semmilyen más vállalkozásnak nem tagja és alkalmazotti jogviszonya sincs. Köszönettel

Egyéni vállalkozó gyed mellett Kérdés

A gyed melletti főállású (munkaviszonyban fizetés nélküli szabadságon lévő) egyéni vállalkozót a NAV felé főállásúnak kell jelenteni? Nem fizet járulékot, csak a fénylegesen jövedelem után.. Augusztustól gyesen lesz. Ha egy héten csak 3 napot dolgozik vállalkozóként, akkor egész hónapra, vagy csak a ledolgozott napokra lesz járuléka? Köszönöm.

Járulék, bevallás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik főállású társas vállalkozás tagja (nem vesz fel munkabért) minden hónapban a minimum járulékalap 111 ezer forint után befizeti a járulékokat a pénztárba (mivel fizetést nem vesz fel) a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, azaz 25 253 forintot, amit mi tovább utalunk, valamint a cég fizet a 124 875 forint alap után 33 716 forintot, valamint 1873 forint szakképzési hozzájárulást. Kérdésem az lenne, hogy helyes-e ez így, és kell-e neki 1553-as számú bevallást készítenie? Előre is köszönöm válaszát! Üdv. Mária

Járulék III. Kérdés

Lényeg, hogy akkor nem számolható el költségként, hanem vagy befizeti a pénztárba, vagy elengedett követelésként kell kezelni?