2321 találat a(z) járulék cimkére
Kft. alapító tag kiválása és jegyzett tőke változása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. jelenleg 500 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik, amit a 2 alapító fele-fele arányban jegyez. Az egyik tag kiválik, a tőke eredménytartalékból lesz megemelve 3 millió forintra. Ha a kiváló tag a tőkeemelés után megy, akkor 250 ezer forint vagy 1,5 millió jár neki? És a jegyzett tőke hiányzó részét újra az eredménytartalékból pótolhatja a megmaradt tag? Az eredménytartalékban 5 millió forint van, ami tőkenövelés céljára lett képezve. Igényt tarthat-e osztalék kifizetésére a kiváló tag így? A kiválással kapcsolatban a kiválónak és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Béren kívüli juttatás megváltása Kérdés
Tisztelt Cím! Egy iskolaszövetkezet a saját alkalmazottai részére béren kívüli juttatást nyújt. Vannak, akik nem kérnek ebből a juttatásból és pénzbeli megváltást kérnek. Ebben az esetben milyen adó- és járulékteher áll fenn a munkavállaló (főállásban foglalkoztatott) és a munkáltató részéről? A másik kérdésem, hogy ha ilyen megváltást az iskolaszövetkezet munkájában közvetlenül résztvevő, nappali tagozatos aktív hallgató tagja kér, akkor ebben az esetben milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Mezőgazdasági őstermelő egészségügyi hozzájárulás fizetése Kérdés
Kérdésem az alábbiakra irányul: A mezőgazdasági őstermelőnek 4 millió forintot meghaladó bevétele van (támogatások nélkül), tételesen elszámol, 40 százalék költséghányadot elszámol, marad nyeresége, 78 ezer forint, ami után az adót a mezőgazdasági őstermelői adókedvezmény lefedez. A nyeresége után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett (amennyiben jól tudom). Az egészségügyi hozzájárulás alapja csökkenthető az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával, ezt a mondatot nem értem, mivel ezen őstermelő a 20 százalék bevétele után fizetett 10 százalék nyugdijjárulékot, valamint 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ezeknek az alapja levonható? Vagy hogyan kell értelmezni? Erre a kérdésre várnék szakértőjüktől választ!
Katás egyéni vállalkozó járuléka többes jogviszonyban Kérdés
Minden tagra, vagy csak az ügyvezető tagokra vonatkozik az a 2014. 01.01-jétől alkalmazandó szabály, hogy katás egyéni vállalkozó nem minősül főállásúnak, ha más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, vagy társas vállalkozónak minősül (ennek következtében a tagi jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat a katás 25 ezer forint mellett)?
Katás bt. nyugdíjas ügyvezetővel Kérdés
Tisztelt Szakértő, az alábbi ügyben kérném állásfoglalását: – 2015. január 01-jétől működő katás bt. – Bt. beltag, ügyvezető (öregségi nyugdíjas) megbízási szerződéssel (nem vesz fel jövedelmet), nem kata tag, személyesen nem működik közre – Bt. kültag – nem főállású katás 25 ezer forintot fizet maga után. Kérdésem, hogy milyen bejelentési kötelességünk van a 1608 bevallásban és mennyi a járulékfizetés az ügyvezetővel kapcsolatban? Amennyiben 08 bevallást kell beadni mi legyen az alkalmazás kódja (3-4 karakter)? Köszönöm.
Bt. kültag üzletvezetésre jogosult tag Kérdés
Bt. kültagja a cégkivonat szerint vezető tisztségviselő. A cégben heti 40 órás munkaviszonnyal alkalmazottként munkát végez. A cég tagjaként személyesen nem közreműködik. A múlt évben többször kért fizetés nélküli szabadságot a cégtől. Kérdés: üzletvezetői státusza miatt a fizetés nélküli szabadságos napokra meg kell-e fizetnie a minimál tb-t ? Mint üzletvezető nem kapott jövedelmet. A 08- as bevalláson 2 lapon kell szerepeltetni, egyszer mint alkalmazottat és egyszer mint főállású társas vállalkozót? Kérem válaszukat.
Katás egyéni vállakozó járulékfizetése személyes közreműködés esetén egy kft.-ben Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha kataalany egyéni vállalkozó vagyok, de mint tag egy kft.-ben is személyesen közreműködöm, de bérkivétem nincs, kell-e kft.-ben járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetnem, és milyen mértékűt? Válaszukat előre is köszönöm.
Ekho Kérdés
Egy megfelelő FEOR számmal rendelkező nyilatkozhat-e a kifizetőnek ekhóról, ha egész évben megfizeti a minimálbér után a járulékokat, de nem havi, hanem éves átlagban, fontos itt a havi bontás?
Kft. tagja munkaviszonyban Kérdés
Kft.-nek 1 fő természetes személy tagja van, valamint 1 fő ügyvezetője, aki nem a tag. A tagnak egyéb (főállású) jogviszonya nincs (jelenleg a kft. főfoglalkozású tagja). A kft. heti 40 órás szakmunkás munkaviszony keretében foglalkoztatni kívánja a tagot (tehát nem tulajdonosi/vezetői feladatok ellátása céljából). Szükséges-e az alapító okiratba bekerülnie, hogy a nem vezető tisztségviselő tag foglalkoztatható munkaviszony keretében? Amennyiben a tag garantált bérminimumot kapna bruttó bérként, járulékfizetési és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége megegyezik egy normál munkaviszonyban foglalkoztatott személyével, vagy itt is figyelembe szükséges venni a főfoglalkozású tagi jogviszonyra vonatkozó emelt járulékfizetési kötelezettség szabályait?
Gyed extra Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérem segítségüket, a következő az esetem: "2015. áprilisban szültem. 2015. márciusától az egyéni vállalkozásomat (kata) szüneteltetem. Munkahelyemen fizetés nélküli szabadságon vagyok. Társas vállalkozás tagja voltam, de szülés előtt a tagi jogviszonyomat megszüntettük és munkaviszonyba mentem át, ott is fizetés nélküli szabadságon vagyok. Kérdésem, hogy 2016-ban rám is vonatkozik, hogy a gyermek 6 hónapos kora után dolgozhatok? Ha szeretnék visszamenni dolgozni és mellette az egyéni vállalkozásomat is végezni milyen igazolásokra van szükségem és kitől kell megkérni? Kisadózó egyéni vállalkozóként kell-e fizetnem katát? Munkahelyem 6 órában dolgoznék és társas vállalkozásban 2 órában. Milyen járulékkedvezményeket vehetek igénybe? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita
Saját tőke rendezése - később? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a jegyzett tőkéjének előírt kötelező minimum szintjére történő felemelését a magánszemély tagi kölcsönből eredő követelésének apportálásával kívánja teljesíteni. Emellett a tőketartalék is emelésre kerülne, szintén tagi kölcsönből eredő követelés apportálásával. Kérdésünk, hogy a későbbiek folyamán, milyen adó-, vagy járulékteherrel kell számolni (mind a magánszemély, mind a társaság oldalán) akkor - feltételezve, hogy a jegyzett tőke és a tőketartalék összege nem változik a mostani emeléstől a következő eseményekig - ha a.) a magánszemély tag kilép, és helyére új tag kerül; b.) a tőketartalékból a jegyzett tőke megemelésre kerül; c.) a tőketartalékból visszafizetést akar teljesíteni a társaság a magánszemély tag részére; d.) a társaság megszűnik? Illetve jól tudjuk-e, hogy a fenti alapügylet kapcsán most nem keletkezik semmilyen adó-, járulék-, vagy illeték-fizetési kötelezettsége sem a magánszemélynek, sem a társaságnak? Mielőbbi segítő válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Szolgálati járandóság melletti ügyvezető járulék fizetése Kérdés
Ügyvezető, aki tagja is a társas vállalkozásnak, szolgálati járandóságban részesül. Más biztosítással járó jogviszonya nincs. Napi 2 órás munkaviszonyban kívánja ellátni ügyvezetői feladatait. Az öregségi nyugdíj megállapításakor nem jelent gondot, illetve adóhiányt, hogy csak napi 2 órás jogviszonya van az ügyvezetőnek, hisz a szolgálati járandóság nem minősül nyugdíjnak, így az ügyvezető nem lesz kiegészítő tevékenységű vállalkozó?
Egyéni vállalkozó életbiztosításának elszámolása Kérdés
Milyen típusú életbiztosítási díj számolható el az egyéni vállalkozó esetében költségként adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül 2015. évben? A biztosítás kedvezményezettje az egyéni vállalkozó vagy gyermeke, aki nem alkalmazottja.
Bt.-ben főállású kisadozó tag járulékfizetési kötelezettsége egy másik bt.-ben Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság bejelentkezett a kata törvény hatálya alá, és egyidejűleg a beltagot bejelentette főállású kisadozónak. Ugyanez a magánszemély egy másik betéti társaságban Is (nem munkaviszony keretében) személyesen közreműködik. Díjazást nem vesz fel. Kell-e ebben a másik társaságban a minimálbér után járulékot fizetnie, vagy élhet azzal a választási lehetőséggel, hogy a kataalany bt.-ben fizeti maga után a járulékot is kiváltó katát? Vagy esetleg , ha a nem kataalany betéti társaságban megfizeti a minimálbér után előírt járulékokat, akkor a kataalany betéti társaságban nem főállású kiadózóként elég a havi 25 ezer forint katát megfizetnie? Olvasok erről ezt is, azt is, így már teljesen elbizonytalandotam. Válaszát előre is köszönöm.
Lerokkantosítás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy egy kft. tulajdonosa, aki háziorvosként dolgozik lerokkantosíthatja magát? Dolgozhatna továbbra is a kft.-ben? Kellene járulékot fizetnie maga után? Köszönöm válaszukat!