Tisztelt Cím! Közös őstermlői igazolványban 2016. novemberig két fő szerepel, és utána becsatlakozik egy plusz fő. Kérdésem, hogy főállás esetén mi alapján vallom és állapítom meg az ő – utólagosan becsatlakozó – járulékfizetési kötelezettségét? Mi lesz a járulék alapja?
A kötelező társadalombiztosítási rendszer mindössze három személyi kör – nevezetesen a mezőgazdasági őstermelő, az evás egyéni vállalkozó, illetve a főállású kisadózó – számára nyújt lehetőséget arra, hogy önkéntes döntés alapján a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegű járulékalap után, vagy magasabb összegben fizessen járulékot.
Egyéni vállalkozó Dominikán vállalt munkát. Munkaviszonyban fog dolgozni. Magyarországon az egyéni vállalkozását nem szünteti meg. Főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül, kell a garantált bérminimum után járulékot fizetnie? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! A következőben kérem szíves állásfoglalását: Egy társasház alsó szintjén uszoda üzemel, melynek használati díját a lakók által fizetendő közös költség tartalmazza. A közös költség összege nincs megbontva, tehát nem derül ki belőle, hogy mekkora összeget fizetnek a lakók az uszoda használatáért havonta. A házban lakó egyik magánszemély által fizetett közös költség 70 ezer forint/hó, ezért cserében a lakáshoz 4 uszodabelépő tartozik. Ügyfelem, mivel nem használja mindet, 3 belépőt – mint magánszemély – szeretne egy másik magánszemélynek értékesíteni 10 ezer forint/hó/darab áron, folyamatosan, akár éveken keresztül. Kérdésem, hogy ez alapján keletkezik-e adó- és vagy járulékfizetési kötelezettsége az ügyfelemnek, ha igen akkor annak mi lesz az alapja, tekintettel arra, hogy a közös költségben nincs tételesen kimutatva az uszoda használat díja. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tulajdonosa (50-50 %-os a tulajdoni arány) mérnöki tevékenységet végez a cégben, munkaviszonyban bért vesz fel, havonta mintegy 110 ezer forint járulékfizetési kötelezettsége van. Felmerült, hogy egyéni vállalkozóként kiváltaná a katát, ott fizetné meg a járulékot (50 ezer forint) és beszámlázna a kft.-be. Van-e erre lehetősége? Figyelemmel a kata-törvényben szereplő hét feltételt.
Jelentős járulékcsökkentésre lenne szükség Magyarország versenyképességének javítása érdekében az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint.
A társadalombiztosítási ellátások szabályait tartalmazó törvény (1997. évi LXXX. törvény) is módosul a múlt hét végén benyújtott adótörvénycsomag szerint. Egyelőre viszont semmi nem szerepel benne a Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter által nemrégiben beharangozott járulékcsökkentési programból.
Tisztelt Szakértő! Kínai magánszemélyt szeretnénk ügynökként foglalkoztatni. Magyarországra nem jönne, Kínában dolgozna, megbízási szerződést szeretnénk vele kötni. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerint Kínában kell ez esetben adózni a magánszemélynek. A kérdésem, hogy van-e a magyar cégnek bejelentési kötelezettsége bármelyik hatóság felé, ha igen, azt milyen nyomtatványon kell megtenni? Valóban jól értelmezem-e az egyezményt, és bármilyen adó- és járulékfizetési teher nélkül a magyar cég átutalhatja a kínai magánszemélynek a megbízási szerződésben szereplő összeget? Válaszát előre is köszönöm!
T. Szakértő! Egy színpadi produkcióhoz meghatározott énekesi feladatra szerződnénk egy magánszeméllyel, aki nem számlaképes. Elegendő-e a megbízási szerződés, mely alapján adó- és járulék szempontjából ugyanúgy járnánk el, mint egy adószámos magánszemély esetén? Kell-e szakképzési hozzájárulást is fizetni ebben az esetben? Köszönöm válaszát, üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyéni vállalkozó a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozás miatt –gyes folyósítása –, és emellett az egyéni vállalkozásában személyesen közreműködik, akkor az egyéni vállalkozásban főállású egyéni vállalkozónak minősül, és 21-es kódot kell megadni a bevallásban vagy 36 órás foglalkoztatás melletti egyéni vállalkozónak minősül, és csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat, a bevallásban a kód pedig 26-os? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett cég végez osztrák partnerének uniós szolgáltatást magyar munkavállalói által. Hétfőn utaznak ki általában, és csütörtök délután,vagy péntek délelőtt jönnek vissza, és az osztrák partner telephelyén végzik a munkájukat. Ez év novemberében valószínűleg 5-6 dolgozó átlépi a 183 napot kinti munkavégzésben. A cég ZKO-3 és az A1 lapokkal kapcsolatos bejelentéseket megtette. Mi a teendője a cégnek, illetve a munkavállalónak a 183. nap után? A cég a járulékokat és az szja-t továbbra is a magyar adótörvények szerint kell, hogy számfejtse, vagy pedig az osztrák szabályok szerint? Hol fog a 183 napon túli bérezés után adózni a dolgozó, illetve hová utalja a járulékokat és az szja-t a magyar munkáltató? A munkáltatónak, illetve a dolgozónak van-e ezek után bármiféle bejelentési, bevallási kötelezettsége a magyar vagy az osztrák adóhatóság felé? Tisztelettel: Könyvvitel 2001 Kft.
Tisztelt Szakértő! Gyeten lévő édesanya kft.-ben tulajdonos és ügyvezető szeretne lenni egyszemélyben. Személyesen közreműködik. A CST-ben heti 30 órát meg nem haladó időtartamra van korlátozva a gyetes szülő kereső tevékenysége. A fenti esetben azonban a munkaideje nem behatárolható az ügyvezetőnek, mivel mint társas vállalkozó tevékenykedik. Kérdésem az lenne, hogy befolyásolhatja-e a gyet jogosultságát a fenti státusz (a 30 órás korlátozás miatt), illetve a kft.-ben meg kell-e fizetnie a járulékminimum utáni kötelezettségeket. Köszönettel várom hozzáértő válaszukat. Tisztelettel, Bakonyi Eszter
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik munkavállalója angol állampolgár, aki eddig Magyarországon élt, és dolgozott. Szeretne visszaköltözni Angliába, ott lesz az állandó lakcíme, és életvitelszerűen is ott fog élni. Munkaviszonyát társaságunknál nem szeretné megszüntetni, kintről dolgozna részünkre, vagyis a munkavégzés konkrét helye Anglia. (társaságunk szolgáltatásközvetítéssel foglalkozik, vagyis nem okoz problémát, hogy helyileg nem a budapesti irodában van a munkavállaló). Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben hogyan alakul a munkavállaló biztosítása? Hol lesz ő tulajdonképpen biztosított? Hogyan kell a járulékait levonni, mind munkavállalói mind foglalkoztatói oldalról nézve? Segítségét nagyon köszönöm! Tisztelettel, Betti
Közös ajánlást fogalmaznak meg a szakszervezetek a ma folytatódó bértárgyalásra: a minimálbért 8, a garantált bérminimumot pedig 13 százalékkal emelnék a Magyar Idők értesülése szerint. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ezzel szemben a tegnap kiadott közleményében még azt írta, hogy kitart a több mint 10 százalékos minimálbér- és 16 százalékos garantáltbérminimum-emelési követelése mellett.
Tisztelt Szakértő! Nagyon sokszor elhangzott, hogy a katás vállalkozó nyugdíjalapja 81 300 forint. Az a kérdés, hogy ebből az összegből hány százalék kerül levonásra, amikor a nyugdíj összegét meghatározzák? Arra gondolok, hogy például munkaviszony esetén a minimálbér 2016-ban 111 000 forint, de amikor a nyugdíj összegét meghatározzák, akkor ebből levonásra kerülnek az egyéni járulékok és az szja és a nettósított összegből határozzák meg a nyugdíj összegét a szolgálati éveknek megfelelően. A katás vállalkozásnál is van ilyen levonási hányad a nyugdíj összegének meghatározásánál?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték