Egyéni vállalkozó járuléka Kérdés
Tisztelt Szakértő! Leszázalékolt egyéni vállalkozónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van? 80 százalék a leszázalékolás mértéke. Az öregségi korhatárt még nem töltötte be. Köszönöm a válaszát: Zsu
2579 találat a(z) járulék cimkére
Alig működő kft. ügyvezetőjének járulékai Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk kft.-je alig működik, havonta 1-2 számlát bocsát ki, az ügyvezető tényleges munkavégzése havi 1-2 óra, vagy annyi sem. A kft.-nek két tulajdonosa van, az egyikük nem ügyvezető, nem közreműködő tag, a másik alkalmazottként, heti 10 órában van bejelentve. A cég nem termeli ki az ügyvezető járulékait és a bejelentett bérét, így a tagikölcsön-állomány hónapról hónapra növekszik. A céget megszüntetni NAV-os tartozás miatt nem tudják. Nem szeretné a tagi kölcsönt tovább növelni, sem a NAV-os tartozást. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen törvényes lehetőségei vannak a kft.-nek? Hogyan lenne érdemes az ügyvezetőt foglalkoztatni erre a havi pár órára úgy, hogy az alkalmazás, a bér és a járulékok a tényleges munkát fedjék le és a cég elkerülhesse mind a NAV-os járuléktartozás, mind a tagikölcsön-állomány növekedését? Válaszát előre is köszönöm!
Elévült szja többlet Kérdés
Egy kft. magánszemélytől bérelte irodáját 2008-2009-ben. A havi adó- és járulékbevallásába a magánszemély bérleti díját és a kapcsolódó adókat beállította a magánszemély számlája alapján, annak ellenére, hogy a számlázott bérleti díjat a mai napig nem fizette ki. A bevallás önellenőrzésére nem került sor. A kft. könyveiben a kifizetetlen bérleti díjat kötelezettségként mutatja ki. Kérdésem az, hogy kifizethető-e ez a bérleti díj 2017-ben adómentesen?
Tb: hivatásos sportoló, őstermelő Kérdés
Hivatásos sportoló megbízási jogviszony keretében biztosítottá vált egy sportklubnál. (A járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát.) Ha emellett mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, akkor őstermelőként kell járulékot fizetnie?
Hallgatói munkaszerződés, középiskolai szakmai gyakorlat Kérdés
Kedves Szakértő! Szeretnénk szakmai segítségét kérni abban, hogy hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott felsőfokú szakmai gyakorlatosok esetén van-e járulék levonási kötelezettség? A díjazás nem haladja meg a minimálbér összegét havonta, tehát az szja törvény szerint adómentes juttatásnak minősül. A hallgatókra a 2011. évi CCIV. nemzeti felsőoktatási törvény 44. § (1) a) bekezdés vonatkozik. A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program, a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatók nem minősülnek biztosítottnak, ezért véleményünk szerint járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik (nyugdíj-, egészségbiztosítási, munkaerő-piaci járulék). Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli-e a munkáltatót az esetükben? Együttműködési megállapodás alapján, összefüggő középiskolás szakmai gyakorlat esetén a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott gyakorlatosokkal megegyező az eljárásrend, adó- és járuléklevonás, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetés tekintetében? Kérjük a fentiekben szíves segítségét, megerősítését. Válaszát előre is köszönöm!
Korhatár előtti ellátás esetén kata-kötelezettség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenleg egy evás kft. tagja vagyok, és egyéni vállalkozóként bejelentkeztem a kata alá. 40 év szolgálati idővel mentem nyugdíjba, nem töltöttem be a rám érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt. A járulékokat mint egyéni vállalkozó szándékozom megfizetni. Főállású kiadózónak minősülök-e vagy sem? Személyesen közreműködök a kft. tevékenységében és csak osztalékot veszek ki, van-e járulékfizetési kötelezettségem? Válaszát köszönöm.
Egyszemély kft. tagja megbízási jogviszonyban Kérdés
Tisztelt Adózóna!! Az egyszemélyes kft. tulajdonosa az ügyvezetést az alapító okirat alapján megbízási jogviszonyban látja el. Két alkalmazottja lesz. A kérdésem az lenne,hogy az ügyvezetőnek mi alapján kell a járulékot megfizetnie? Kötelezően rá is vonatkozik hogy a minimálbér (127 500 forint) után fizessen? A munka nagy részét az alkalmazottak fogják elvégezni. Köszönöm a segítséget! Üdv Éva
Egyéni ügyvédi iroda szüneteltetése Kérdés
Tisztelt Cím! Egyéni ügyvédi iroda egyetlen ügyvédje szünetelteti a kamaránál az ügyvédi tevékenységét, pecsétjét leadta. Mi a helyzet ilyenkor a vállalkozással, tekintve, hogy társas vállalkozónak minősül? Mentesül a járulékfizetés alól? Szüneteltethető az egyéni ügyvédi iroda, és nem kell beadni például egy évig semmilyen bevallást? Köszönöm válaszukat
Katás bt. beltagja hosszan beteg, mi a helyzet a járulékokkal? Cikk
Katás bt. beltagja veszélyeztetett terhesség miatt betegállományban van, huzamosabb ideig gyermeke születését követően sem fog dolgozni. Mi lesz az ügyvezetéssel és a társadalombiztosítással? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Megbízási szerződésnél 18,5 százalékos járulék? Kérdés
A "Juttatások megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknak" cikkben az olvasható, hogy idézem "Megbízási jogviszonyban a tevékenység ellenértéke a megbízási díj, amelyből magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) és 18,5 százalék egyéni járulék terheli,....". Egy-egy időszakra én is foglalkoztatok megbízási szerződéssel, de a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot tőlük nem vonom, csak a 10+4+3 százalékot. Kérem válaszukat a cikkben foglaltakkal kapcsolatban.
Gyes melletti társas vállalkozói jogviszony Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes vállalkozás, tagja jelenleg gyesen van novemberig. Van neki máshol 8 órás munkaviszonya, tehát 36 órát meghaladó jogviszony, ami miatt nem kellene a minimum járulékokat fizetnie. Viszont így, hogy tagi jogviszonyban ügyvezető is, személyesen részt vesz a tevékenységben, lesz bevétele a cégnek, így sem kell a minimum járulékokat megfizetnie, mivel van neki 36 órát meghaladó jogviszonya? Válaszát előre is köszönöm szépen!
Külföldön, külföldinek fizetett bér Kérdés
T. Szakértő! Egy vállalkozás külföldön (mondjuk Kenyában) építőipari kivitelezést végez. Részben saját alkalmazottakat utaztat ki, részben ottani munkaerőt alkalmaz. Ott (Kenya) nincsen semmilyen társadalombiztosítási szabály, sem jövedelemadó. A kérdés az, hogy a külföldön (fizikailag), külföldi (devizakülföldi) állampolgároknak fizetett munkabér után Magyarországon keletkezik-e valamilyen adó vagy járulékfizetési kötelezettsége a társaságnak? Ha igen, akkor milyen és melyik törvény írja elő? Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat!
Becsapták dolgozóikat és az államot – húsz évet is kaphatnak Cikk
Félmilliárd forintnyi adót és járulékot csalt el egy nyíregyházi munkaerő-kölcsönző bűnszervezet, negyvenhárom gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt javasolt vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)– közölte a hatóság Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense hétfőn az MTI-vel.
Csed, gyed mellett szja szerint adózó vállalkozó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozás. A 2005 óta működő vállalkozó az szja-törvény szerint adózik, áfás. 2016 októberében kisfia született, munkaviszonya után csed, majd gyed ellátásban részesül. Egyéni vállalkozói jogviszonyából nem igényelt semmilyen anyasági ellátást. Egyéni vállalkozóként volt bevétele és költsége, mind a csed, mind a gyed ideje alatt. Egyéni vállálkozóként jelenleg járulékot nem fizet, jövedelmet nem vesz ki. 1. kérdés: a munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van a gyed ideje alatt, amíg fizetés nélküli szabadságon van, kellene-e a bérminimum alapján járulékot fizetnie, főállású egyéni vállalkozónak minősül-e? Illetve attól, hogy a munkaviszonyra tekintettel csed és gyed ellátásban részesül, egyéni vállalkozóként lehet-e bevétele úgy, hogy jövedelmet nem vesz ki továbbra sem, és járulékot sem szeretne fizetni? Köszönöm megtisztelő válaszát: Balogné
Ügyvezető járulékkötelezettsége Kérdés
Kanadai-magyar állampolgár két magyar társaságban tag. Az egyikben 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető, a másikban 50 százalékos tulajdonos, és szintén ügyvezető. A járulékot munkaviszony alapján ez utóbbiban fizette meg. Az ügyvezető kitelepült Kanadába, és az ottani vállalkozásában ügyvezetőként dolgozik tovább. Kanadában jövedelme van, és biztosított is. Itthon az 50 százalékos tulajdonrész megtartása mellett lemondott az ügyvezetői tisztségéről, személyesen már nem működik közre, hiszen nincs is Magyarországon. A 100 százalékos tulajdon mellett az ügyvezetői tisztségét továbbra is megtartja. Taj kártyája és lakcímkártyája továbbra is megvan. A kérdés, hogy Magyarországon melyik vállalkozásban, és milyen jogcímen van járulékkötelezettsége? Ha nincs egyikben sem, milyen igazolást kell ehhez beszerezni a kanadai jogviszonyáról? Ha itthon semmilyen járulékkötelezettsége nincs, akkor kell-e neki fizetni magánemberként a 7110 forintot, hisz a lakcímkártyát nem akarja leadni? Kérem, hogy a jogszabályhelyeket is adják meg a válaszukban. Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
