Tisztelt Szakértő! Alkalmazotti jogviszonyban lévő munkavállaló alapbérén felül értékesítési forgalom után járó százalékos juttatásban részesülne. (Jutalék?) Milyen járulékvonzatai vannak? Van különbség az értékesítő és az üzletkötő között?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát: Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalót vettünk fel munkaviszony keretében. Az lenne a kérdésem, hogy az ilyen munkavállalók saját jogú nyugdíjasnak minősülnek-e, mert ha nem, akkor ugyanúgy viselkedik a jogviszonya mint a többi munkaviszonyos munkavállalónak. Ha nyugdíjasnak minősül akkor viszont nem kellene vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném abban kérni, hogy van egy egyszemélyes kft. tagja, aki eddig maga után ebben a cégben fizette meg a járulékokat. Ha most kötött egy megbízási szerződést, ahol mint ekhós adózik, az kiválthatja a saját cégében fizetendő járulékokat? Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó napi két órában ellátná a közeli hozzátartozói tulajdonában álló kft.-ben a ügyvezetői feladatokat. (Ő maga nem tagja a kft.-nek.) Milyen jogviszony(ok)ban tehetné meg ezt? Hol, milyen járulékfizetési kötelezettsége lenne? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségüket abban, hogy az tanulószerződéssel rendelkező tanuló ösztöndíját a 08-as bevallás M-lapján hol kell szerepeltetni, egyáltalán kell-e szerepeltetni? A járulékokat be kell vallani utána, és a helyes kitöltés az lesz, hogy 1708M lapján egyik sorban sem tüntetjük fel, mert hogy adómentes juttatásnak minősül? Más sorban tájékoztató adatként esetleg fel kell-e tüntetni? Köszönettel válaszukat!
Magánszemély kölcsönt ad vállalkozásnak. A kölcsönt kamatmentesen nyújtja, késedelmes visszafizetés esetére viszont késedelmi kamatot kér. Kérdésem, hogy az így kapott késedelmi kamat a magánszemélynél jövedelemnek minősül-e, ha igen, annak milyen adó- és járulékvonzatai vannak? A magánszemély a társaságban személyesen közreműködő tag.
A várandós anyuka november 1-jén fog szülni, már öt hete betegállományban van. Betegállományát megszakítaná, és kivenné még a 2016. évről bent maradt szabadságát, valamint a 2017-re járó szabadságát. A szabadság ideje alatt vagy egyéni vállalkozást indítana, vagy katás egyéni vállalkozóként dolgozna, vagy másodállásban bejelentik munkaviszonyba. Ezen jogviszonyoknál a vállalkozói kivét, befizetett kata, illetve munkabér alapja lesz-e a csednek, illetve a gyednek. Érdemes-e szülési idő előtt magasabb béren bejelenteni a kismamát, vagy nagyobb összegű vállalkozói kivétet kiírni, hogy a csed, illetve a gyed összege magasabb legyen? Ha igen, mennyi idővel kellene szülés előtt, és mennyi időtartamra szóljon a magasabb járulékfizetés, és maximum milyen összeg legyen havonta?
Tisztelt Szakértő! Egy olyan problémával találkoztam ma, amiben nem vagyok biztos. Egy egyszemélyes kft.-ben a tag kanadai állampolgár, tavaly 180 napnál több napot tartózkodott Magyarországon, az előző könyvelő nem jelentette be sem munkaviszonyba, sem megbízásos jogviszonyban - az ügyfél elmondása szerint - legalábbis nem fizettek járulékokat. Kanadában az állami szférában nincs biztosítva, csak magánbiztosítása van. Magyarországon sincs munkaviszonya. Jelenleg ideiglenes tartózkodási engedélye van. Kérvényeznie kellett volna már üzleti tartózkodási engedélyt? Be kell-e valahova jelenti az ügyvezetőt? Hogyan járok el helyesen, milyen teendők vannak a bejelentéssekkel kapcsolatban? Köszönettel: Nagy Andrea
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésemben megvitattuk az alábbi kérdést: indiai cég Magyarországra küldi alkalmazottait, hogy itt továbbra is az ő alkalmazásában képviselje a céget és dolgozzon neki. A járulékokat ott fizetik, a bért onnan kapják, azon személyek esetében, akiknél ennek a kiküldetésnek az időtartama meghaladja az adóévben a 183 napot, Magyarországon a jövedelmük után szja-fizetési és bevallási kötelezettségük keletkezik, továbbá mivel kifizető nincs, aki ezt levonja, amolyan "önadózói" státuszba kerülnek, amiből pedig az következik, hogy negyedévente adóelőleget kell fizetniük. További kérdésem ennek a technikai része, tudomásom szerint Indiában az alkalmazottak után nem fizettek adót, csak járulékokat a kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében. Adóazonosítóval már rendelkeznek. Helyesen járok el, ha a bérüket és ennek a 15 százalékos adóját havi bontásban a kifizetés napja szerinti MNB árfolyamon átváltva állapítom meg ? Továbbá kérem segítségét, hogy az szja-bevallást mely soraiban tudom ezeket feltüntetni? Köszönöm
Bt. rokkantnyugdíjas beltagja után milyen járulékot kell fizetni? A bt.-nek nincs árbevétele, a beltag nem végez munkát.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője harmadik államban folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik. Életvitelszerűen 9 hónapot tölt kint és 3 hónapot Magyarországon. Kérdésünk: milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégben?
Tisztelt Szakértő! Megmondom őszintén, teljesen össze vagyok zavarodva az alábbiak miatt. Olvasom a 2013. V. törvényt, amelyben már a Gt. is szerepel. A 3:113. § (2) pont általában a cégvezetőre vonatkozik. "A cégvezetőre a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kizáró és összeférhetetlenségi okokat megfelelően alkalmazni kell". A 3.115. § foglalkozik az ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL. A KIZÁRÓ okokat azonban sehol nem találtam. Azután a 3:283. § leírja, hogy zrt.-nél az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. A 3:287. § pedig az igazgatótanács - zrt.-nél vezérigazgató - gondolom - függetlenségét írja elő. Nálunk a következő a helyzet: zrt., egyetlen részvényessel, akinek tulajdonában a részvények 100 százaléka áll. A vezérigazgató a tulajdonos édesanyja, aki 2016. novemberig egyben munkaviszonyban is állt a zrt.-nél. A munkaviszony megszüntetésre került a fentebb leírt 2013. V. törvény 3:287. §-a miatt, mivel aki munkaviszonyban áll a zrt.-nél, az nem lehet ugyanannak a zrt.-nek vezérigazgatója. A tulajdonos édesanyja egyben saját jogú nyugdíjas. Az lenne a kérdésem, hogy helyes volt-e a döntés, hogy a munkaviszonyt a saját maga által vezérigazgatóként irányított zrt.-ben megszüntettük, illetve ennek ellenére kell-e valamilyen tb-járulékot fizetnie, mint például egy kft. ügyvezetőjének, aki ezt a feladatot ingyen látja el, de be kell jelenteni (szintén nyugdíjas) és egészségbiztosítási járulékot kell utána fizetni? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Anderlikné
Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok társadalombiztosítással összefüggő kérdéseivel meglehetősen sokszor foglalkoztunk, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor a többes jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Most ez utóbbi speciális változatára térünk ki, amikor ugyanaz a személy ugyanannál a foglalkoztatónál létesít kettő (vagy több) megegyező jogviszonyt.
Noha a kata és a kiva szabályait ugyanazon törvényben (2012. évi CXLVII.) találjuk, a két adózási forma társadalombiztosítási szempontból (is) teljesen más logikát követ. Míg a kisadózás egy új (az egyéni és társas vállalkozótól teljesen különböző) biztosítási jogviszonyt keletkeztet (vagy éppen kizárja valamennyi tb-ellátásból a kisadózást választó vállalkozót), addig a kiva nem érinti a tulajdonos tagok társadalombiztosítási jogállását.
Kinek kell járulékbevallást benyújtani, mire kell figyelni a kitöltéskor, ki biztosított, ki nem, lehet-e érvényesíteni a családi járulékkedvezményt? – egyebek között ezekre a kérdésekre ad választ összefoglaló tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték