Háromszázmillió forint kárt okozott az államnak a gyanú szerint egy vagyonvédelemmel foglalkozó cégláncolat, amelynek tagjai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! 2016. 09. 01-én egy rendező megbízási szerződést kötött egy alapítvánnyal színdarab betanítására 400 ezer forint megbízási díjért. A szerződés szerint a teljesítés a színdarab első színpadra állításának napja. A kifizetés a teljesítést követő napon történik. A teljesítés 2017. 06. 14-én megtörtént. A megbízás időtartama 287 nap volt (122 nap 2016-ban,165 nap 2017-ben). Egy napra eső megbízási díj 1394 forint, ebből 10 százalék költséghányaddal a jövedelem 1255 forint. Kérdésem, hogy a megbízott biztosítottnak minősül-e ebben az esetben? Kell-e levonni tőle járulékokat? Az 1255 forint napi jövedelem összegét a kifizetéskor, 2017.06.15-én hatályos 1275 forint/nap jövedelemhez kell viszonyítani ahhoz, hogy eldöntsük, a jogviszony biztosítási kötelezettség alá esik-e? Ez esetben a kifizetés nem biztosításköteles, csak személyi jövedelemadót vonunk belőle, mert 1275 forint x 287 nap = 365 925 forint több, mint 400 000 x 0,9 = 360 000 forint Vagy az 1255 forint napi jövedelmet a 2016. 09. 01-2016. 12. 31. közötti időszakra a 2016-ban hatályos 1110 forint napi jövedelemhez kell viszonyítani, majd 2017.01.01-től 2017.06.14-ig az 1275 forinthoz, ekkor a kifizetés már biztosításkötelessé válik, és járulékokat kell levonni az egész időszak vonatkozásában? Mert 1110 forint x 122 nap + 1275 forint x 165 nap = 345 795 forint, ami kevesebb, mint 400 000 x 0,9 = 360 000 forint? Ön szerint melyik variációval kell kiszámolni, hogy mennyi az a 287 napra eső jövedelem, ami még nem esik biztosítási kötelezettség alá? (Minimálbér 30 százalékáról szóló szabály.)
Tisztelt Szakértők! Tisztázott, hogy az éves 100 000 Ft-os kedvezményesen adózó készpénz juttatás a munkában töltött napok arányában illeti meg a dolgozót, ha a munkáltató biztosítja ezt a juttatási formát. Amennyiben a dolgozó év elején megkapja a teljes évi összeget, és közben kilép, az a juttatásösszeg, amely a kilépése utáni időszakra illeti meg, munkaviszonyból származó jövedelemként viselkedik, és a kifizető önellenőrzés útján bevallja a levont adókat. Van-e lehetőség arra, hogy ne kelljen a járulékokat levonni? Pl. ha kilépéskor a dolgozó visszafizeti azt a juttatási összeget, mely már nem illette volna meg?
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem egy kft. ügyvezetője. A kft. 100 százalékban egy külföldi jogi személyé. Az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, díjazás nélküli megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Az ügyvezetőnek van 40 óra/hét főállású közalkalmazotti jogviszonya. Munkáltatója az év felében foglalkoztatja őt, a másik felében szünetelteti a biztosítási jogviszonyát. Azt szeretném megtudni, hogy a szüneteltetés időszakára kötelező-e az ügyvezetői jogviszonyra tekintettel járulékolni? Ha igen, mi a járulék alapja? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Megbízási jogviszonyból származó díj közterheiről feltett olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy vadászó földtulajdonosok közösségének választott képviselőjét évente 100 ezer forint tiszteletdíj illeti meg a tagok döntése alapján. A képviselő évek óta nem vette fel ezt az összeget, most viszont 5 évre visszamenőleg szeretné, ha kifizetnék neki az elmaradt juttatást. Hogyan alakul ebben az esetben a 2017 júniusában kifizetett ( 2013-2017. évekre vonatkozó) tiszteletdíj kifizetésének adózása? Keletkezik-e biztosítási jogviszony? Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt és a magánszemélyt? Bevallható-e a teljes összeg a 2017. júniusi 08-as bevallásban? Számolható-e el gépkocsi költségtérítés a kapott jövedelemmel szemben? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem megbízási jogviszonyban kíván foglalkoztatni egy szakértőt előadások megtartására. A megbízási díj a minimálbér 30 százalékát meg fogja haladni, tehát biztosítási jogviszony keletkezik, Kérdéseim: 1. Ha a szakértő 40 százalékos költségelszámolásról nyilatkozik, akkor a megbízási díj kifizetendő összege, azaz a 60 százaléka után kell megfizetni a cégnek a 22 százalékos szoc-hót, valamint a munkaadói járulékot, s ez a kifizetendő összeg képezi-e az szja és az egyéni járulékok (10+7%) levonásának az alapját? 2. Ha a megbízott a 10%-os bizonylat nélküli kötségelszámolást választja, akkor a cég adhat-e részére költségtérítést (kiküldetési rendelvénnyel vagy munkába járás címén )? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát.
Főállású tag, ha nem vesz fel jövedelmet, akkor a kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat hogyan kell könyvelni?
Rehabilitációs ellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött férfi munkaviszony keretében – nem közszférában – történő napi 4 órás foglalkoztatásakor kell-e 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő piaci járulékot levonni?
Június 12-étől nő a minimálisan felszámítandó építőipari rezsióradíj.
Tisztelt Szakértő! Egy főállású katás egyéni vállalkozó társas vállalkozást indít három taggal együtt. A társas vállalkozásban ő lesz az ügyvezető, a társasági szerződésben benne szerepel, hogy megbízási jogviszonyban látja el a feladatát. Ebben az esetben lehet-e, hogy a katás egyéni vállalkozás legyen a főállás, mivel az kft.-ben csak megbízási jogviszonyban van? Nem akarná a kft.-ben megfizetni a teljes minimálbér után a járulékot. Van-e erre lehetőség?
T. Szakértő! Bt. beltagja jelenleg gyesen van, a gyes letelte után főállású anyaként szerepelne a bt.-ben. Kérdésem, hogy ez a státusz engedi-e azt, hogy ne fizessen beltagként járulékot, illetve adót? Köszönöm válaszát előre is. Sné
Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének felajánlottak – egyelőre fél évre – külföldi foglalkoztatást, ahol bejelentenék, és munkaszerződéssel, biztosítással dolgozna. Most a kft. főállású vállalkozója. Amennyiben vállalja ezt a féléves mun kát, milyen kötelezettségei lesznek? Kell-e itthon továbbra is a főállású társas vállalkozói emelt, 127 500 forint után fizetnie a járulékokat, vagy bejelenti a kinti munkahelyét, és itthon csak a 7110 forint egészségügyi szolgáltatási járadékot fizeti? Jövedelemszerző tevékenységet addig itthon nem végez, miből fizetné a kötelezettségeit?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték