Tisztelt Szakértő! Tagi jogviszonyos járulékfizetési kötelezettsége nem állt fenn gyes miatt. A gyes lejárt, így a járulékkötelezettsége ismét fennáll. A kérdésem arra vonatkozik, hogy igénybe vehető-e utána a gyes után foglalkoztatottak szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 48 éves, főállás melletti őstermelő vagyok, munkaviszonyom 04. hóban megszűnt, ezután munkanélküli ellátást kaptam, mely 08. hóban járt le. A munkaügyi központ tájékoztatása szerint 45 nap után főállású őstermelőnek be kell jelentkeznem. Számításaim szerint már van közel 20 év szolgálati időm (folyamatban van a szolgálati idő összeszámítása), kérdésem, hogy milyen járulékokat és mi alapján kell fizetnem? Szíveskedjen megválaszolni mindkét esetre, tehát ha megvan a 20 év, vagy ha még nincs, akkor hogyan alakul a járulék fizetése. Több helyről azt az információt kaptam, hogy ha már megvan a 20 év, akkor nem kell fizetnem járulékot, mert már megszereztem a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Ha valóban így van, akkor a 7110 forintot kell havonta fizetni?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben foglalkoztatási szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagját munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönadja, a tag jövedelmére tekintettel milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek állnak fenn? A szövetkezetnél milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a bevétel után? Köszönöm.
Van-e olyan megoldás, amellyel egy nyugdíjas, 50 százalékban kft.-tulajdonos ügyvezető a 7110 forintos járulékfizetést elkerülheti? Ha ugyanez a tulajdonos ügyvezető kiváltja az egyéni vállalkozást indít, és belép a katába, a 25000 forint megfizetésével elkerüli-e a fenti 7110 forintos járulékot? Kiszámlázhatja-e a saját kft.-jének a könyvelési szolgáltatását az egyéni vállalkozása keretében?
Tisztelt Szakértő! Magyar zrt. igazgatósági elnöke holland állampolgár, akinek tiszteletdíjat kell kifizetni. Nem rendelkezik adó- és taj számmal. A nagy összegű kifizetésből kell-e járulékot vonni, és ha kell, kell-e taj számot igényelni, hogy a '08-as bevallásba is betehessük?
Egy kft.-ben a fiammal – ő a kft.-ben főállású munkavállaló – együtt vagyunk 50-50%-ban tulajdonosok és ügyvezetők. Nekem milyen járulékfizetési kötelezettségem van, ha nem veszek fel jövedelmet és személyes közremüködésre sem vagyok kötelezett? A járulékfizetési kötelezettséget megbízási szerződéssel kiválthatom-e, és ha igen, akkor a 08-as bevallásban milyen kódot kell használni? Van-e a megbízási szerződésnek értékhatára, és milyen egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
A nyugdíjas szövetkezetek létrejöttéhez kapcsolódóan több, közterhet megállapító jogszabály (például a társasági adóról, a személyi jövedelemadóról, a szociális hozzájárulási adóról, a társadalombiztosításról, a szakképzési hozzájárulásról és az általános forgalmi adóóról szóló törvény) is változik.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Lehet-e főállású katás (egy betéti társaságban) valaki úgy, hogy mellette egy kft. tulajdonosa, amelyben ügyvezető is? Vagy a kft. a főállása, itt fizet a minimálbér után járulékot és csak kiegészítő katás lehet 25 ezer forintos közteher megfizetése mellett? Ha a kft. semmilyen tevékenységet nem végez, akkor mi a helyzet? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Az az őstermelő, akinek az előző évi bevételének a 20 százaléka az éves járulékalapja, és 4 százalék természetbeni járulékot, 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet, milyen egészségügyi ellátásban részesülhet (gondolom táppénzre nem jogosult), és mennyi szolgálati időt szerez? Szociális hozzájárulást kell fizetnie? Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél évek óta elfogadásra, és előírásra kerül az osztalék. A cég anyagi lehetősége nem engedte idáig, és a közeljövőben sem, hogy a tagok számára kifizesse az osztalékot. A kft. a tagokkal szembeni kötelezettségként tartja nyilván ezt az összeget, most már 30 milliót. Kérdésem: elengedhetik-e a tagok a kft.-vel szembeni követelésüket? Ha igen, milyen jegyzőkönyvet kell erről a tényről írni, és milyen jogszabály vonatkozik erre a lehetőségre? Valamint kérdezem még, hogy a kft.-nek milyen adó-, illeték-, illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az elengedett kötelezettség leírásából? A társaságiadó-alap hogyan változik ezáltal? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: BM
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem lánya pályázat miatt kiváltotta az őstermelői igazolványát. Belgiumban dolgozik, munkaviszonyban, illetve tanul is még kint. Őstermelőként itthon biztosított lesz? Kell neki járulékbevallást beadni, illetve járulékot fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár és egy ukrajnai állampolgár Magyarországon céget alapított, mindkét tulajdonos egyben ügyvezető is (önálló képviselettel). A hozzáférhető leíratok és a Tbj. iránymutatása szerint nem vonatkozik rá a közösségi tagállam szerinti előírás, így nem tudom eldönteni, hogy az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz Magyarországon be kell jelenteni és járulékot kell utána fizetni, vagy miután van kézbesítési megbízott, nem szükséges az ukrajnai ügyvezető bejelentése? Köszönettel: Gergely Julianna könyvelő
Tisztelt Adózóna! Az alábbi ügyben szeretném a szakmai véleményüket kérni: A társaság formája zrt. A társaság alapítója két fő. Az egyiknek 90 százaléknyi részesedése van, a másiknak 10 százalékos. A 90 százalékos részvényes rokkantsági ellátásban részesül. A 10 százalékban részvényes 2017.07.11-től a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója. Az alapszabály szerint ezen feladatot megbízási jogviszony keretében látja el. A megbízás határozatlan időre szól. A megbízás alapján havi bruttó 40 ezer forint tiszteletdíjat kap. A társaságban munkaviszony keretében is munkát végez heti 20 órában. A munkaköre klímaszerelő. 2017. 07. hó 11-től bejelentettem a 17T1041-en, mivel a fenti díjazás alapján biztosított: biztosítási jogviszony kódja: 1202, munkakör Feor: 1210 (gazdasági szervezet vezetője) A 1708/ júliusi bevallásban már két jogviszonyt jelentettem. Egyik a heti 20 órás munkajogviszony, a másik a megbízási jogviszony 41 kóddal. A törvényi előírások figyelembe vételével jól bíráltam el a jogviszonyokat? Esetleg nem jön be a minimum járulékfizetési kötelezettség? Fáradozásukat és válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Téglásné Lippert Erika könyvelő e-mail cím: erikateglasne@gmail.com
A dolgozó év elején igényelte a családi kedvezményt, amit jól töltött ki egy gyerekre és beírta, hogy élettársa van, akivel közösen érvényesítik. Az élettársának van további két gyermeke, akik miatt én úgy gondoltam, hogy ebben az esetben kaphatja az 1 gyermek után a 220 000 Ft/hó kedvezményt, mivel megosztják az anya kedvezményét. De aztán olvastam, hogy élettársak ezt nem tehetik csak év végén, viszont 6 hónapig így ment neki. (Járulékból nem vette igénybe csak az szja-ból.) Mit kell ilyenkor tenni? Hogyan lehet ezt javítani, milyen büntetést kell fizetni utána?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez kérem szíves állásfoglalását: Az szja törvény 1. számú mellékletének 7.34 pontjában foglaltak adómentes bevételnek minősülnek. Az eho törvény 3. § (5) pontja szerint az szja törvény szerint adómentesnek minősített jogcímek után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Azonban a tb törvényben nem találtam ilyen kitételt. Kérdésem, hogy az szja törvény szerint adómentes bevételnek minősített tételek után meg kell-e állapítani a járulékfizetési kötelezettséget (mind a kifizető, mind a bevételt szerző szempontjából szeretnék választ kapni)? Válaszát előre is köszönöm.Üdvözlettel: Varró Mária
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték