Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó év közben (aug. 5.) székhelyt váltott, oly módon, hogy másik városba költözött. Hogyan kell ebben az esetben a 25 000 forint iparűzési adót megfizetni? Köszönettel. Vágner Emília
Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
Azt hallottam, hogy míg egy társaságnál a rezsiszámla értékét elfogadják anyagnak (mért áramdíj,hődíj,vízdíj), anyagköltségként, az egyéni vállalkozó nem veheti figyelembe az ipa számításánál. Vagy például ha veszek irodaszert, számlatömböt, bélyegző házat. Kérem segítségüket! A helyi adó törvény konkrétan hol rendelkezik erről? Köszönöm
Egy vállalkozásra igen nagy összegű iparűzésiadó-előleget rótt ki szeptemberi fizetéssel az önkormányzat, mi lehet ennek az oka? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Eddig úgy tudtam, hogy a május 31-én beadott hipabevallás alapján számolják a következő évi adóelőleget, tehát megfelezik az összeget, és ezt fizetik szeptemberben és márciusban a cégek. Változott valami? Mert az egyik ügyfelem igen nagy összeget kapott szeptemberi befizetésre előlegként, majd márciusra a bevallott összeg felét... májusban rendesen befizette az adót. Értetlenül állok előtte. Az önkormányzat valami olyasmit mond, hogy tavaly túl keveset fizettek előlegként.... nem is értem.
A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében ismét értelmezte a közvetített szolgáltatás fogalmát a helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából – ezúttal a bevásárlóközpontok bérbeadási tevékenysége kapcsán. Bár az ítélet nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy az üzemeltető a hipa alapját csökkentő tételként számolja el a bérleti díjat, ennek feltételéül azonban nehezen megugorható követelményeket támasztott – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Egy több éve működő, szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2015. 06. 01-jétől bejelentkezett a kata hatálya alá. Iparűzési adóban szerette volna a tételes adót választani, ezért elküldte a változás bejelentését az önkormányzathoz, valamint a 2015. 01. 01.-05. 31-ei időszakra vonatkozó záró adóbevallását is. Az önkormányzat visszautasította a bejelentését, mondván, csak január 15-éig választhatja a tételes adózást, tehát legközelebb 2016. január 15-éig teheti ezt meg. Értelmezésük alapján év közben kizárólag az a vállalkozás jelentkezhet be a tételes adó hatálya alá, amely újonnan alakul, adózásiforma-váltás esetén nem választható. Meglátásunk szerint az 1990. évi C. törvény 39/B paragrafusának (9) bekezdése azonban nem az önkormányzat álláspontját tükrözi. Kérem, szíveskedjenek véleményüket kifejteni a fenti problémával kapcsolatban. Köszönettel: Lenner Andrea
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozás alvállalkozókat bíz meg az ingatlanügynöki tevékenységre. A megbízóval kötött szerződés tartalmazza az alvállalkozó bevonásának lehetőségét. Az alvállalkozók teljesítés alapján jutalékot számláznak. Ez a díj a helyi iparűzési adó szempontjából levonható-e, mint alvállalkozói díj?
Szokatlan menetrendet és tempót diktált az idén az országgyűlési képviselőknek és az adózás után érdeklődőknek a Parlament: ősz helyett már tavasszal kipipálták a következő év költségvetésének, és így az adócsomagnak is a jóváhagyását.
A múlt héten kihirdetett, az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény fontosabb változásait összegezte blogjában Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóág üzletvezető partnere.
Vállalkozási jövedelemnek számít-e egy sportegyesület reklámtevékenységből és bérleti díjból származó bevétele? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Több probléma vetődött fel e kérdésben. A fővárosi önkormányzat nem fogadja el, hogy június 1-jétől katás a bt., egész évre kötelez az eredeti eljárási rendre. Nem enged nyilatkozni, hogy csak éves 25000 forint iparűzési adót fizessek, csak január 15-éig megtett bejelentés alapján fogadja azt el. Az önkormányzat szerint év közben nincs lehetőség a bejelentésre, ami szerintem ellentétes a törvénnyel, és az itt megjelent cikkekben szereplő állásfoglalásokkal is. A másik gondom, hogy a tao-törvény szerint megszűnik az adóalanyisága a bt.-nek, akkor, ha jól tudom, nem kell a jövedelemminimum szerint adózni, ugyanis mind az előző évben, mind a tárgyév május 31-éig veszteséges a társaság, ismereteim szerint a megszűnés szabályainak alkalmazásával leírható az előző évek vesztesége. Egyelőre a jövedelemminimum szerint állítottam be a 1571-es nyomtatványon az adómegállapítás módját, de szerintem leírható mind az előző évek vesztesége, mind a tárgyévi veszteség. Kérem szíves állásfoglalásukat. Köszönettel: Császár Judit
Tisztelt Szakértő! A sportegyesület milyen esetben nem fizet iparűzési adót és telekadót? Ha reklámtevékenységből és bérleti díjból van bevétele, hogy a működését fenn tudja tartani, akkor ez vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek számít-e? Köszönettel.
Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. voltunk. Ez év áprilisától végelszámolásba mentünk át, azóta kettős könyvvitelt vezetünk. Márciusban a helyi (fővárosi) önkormányzatnál lévő nyilvántartás szerinti iparűzésiadó-túlfizetést visszautaltattuk, és így nullát mutatott a hipa-számlánk. Egyébként az adónk tavaly és idén is 0 forint. A NAV a lezárt evás időszakra vonatkozó adóellenőrzést megkezdte. Most kaptunk egy levelet az önkormányzattól, hogy felülvizsgálták a hipa-számlánkat, és további túlfizetést állapítottak meg, és ezt visszaigényeltük. Mit csináljunk, hogy ez az egyszer már 37 százalékkal leadózott összeg ne szerepeljen gazdasági eredményt növelő tényezőként, ne legyen a társasági adó alapja, mérlegben, eredménykimutatásban hogyan szerepeljen? Az evás időszakot az adóellenőrzés miatt már nem módosíthatom. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy katás betéti társaságnak a cégbíróság – cégeljárási okok miatt – kényszertörlési eljárását rendelte el. A közzététel napja: 2015. május 21. Mikor, meddig és milyen adóbevallási és számviteli teendői vannak a társaságnak? A nyitó mérlegbe a május hónap tételes adófizetési kötelezettségét szerepeltetni kell (ez részarányos vagy teljes havi összeg lesz)? Az iparűzési adó bevallása hogyan történik, ha tételes adózást választott, az időarányos többlet szintén része már a nyitómérleg adatainak? A kényszertörlés alatt a bt.-beltag főállású társas vállalkozónak minősül? Úgy olvastam, hogy a kényszertörlés alatt álló cég nem alanya a társasági adónak? Köszönettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték