1181 találat a(z) iparűzési adó cimkére

Kérdés

Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. voltunk. Ez év áprilisától végelszámolásba mentünk át, azóta kettős könyvvitelt vezetünk. Márciusban a helyi (fővárosi) önkormányzatnál lévő nyilvántartás szerinti iparűzésiadó-túlfizetést visszautaltattuk, és így nullát mutatott a hipa-számlánk. Egyébként az adónk tavaly és idén is 0 forint. A NAV a lezárt evás időszakra vonatkozó adóellenőrzést megkezdte. Most kaptunk egy levelet az önkormányzattól, hogy felülvizsgálták a hipa-számlánkat, és további túlfizetést állapítottak meg, és ezt visszaigényeltük. Mit csináljunk, hogy ez az egyszer már 37 százalékkal leadózott összeg ne szerepeljen gazdasági eredményt növelő tényezőként, ne legyen a társasági adó alapja, mérlegben, eredménykimutatásban hogyan szerepeljen? Az evás időszakot az adóellenőrzés miatt már nem módosíthatom. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy katás betéti társaságnak a cégbíróság – cégeljárási okok miatt – kényszertörlési eljárását rendelte el. A közzététel napja: 2015. május 21. Mikor, meddig és milyen adóbevallási és számviteli teendői vannak a társaságnak? A nyitó mérlegbe a május hónap tételes adófizetési kötelezettségét szerepeltetni kell (ez részarányos vagy teljes havi összeg lesz)? Az iparűzési adó bevallása hogyan történik, ha tételes adózást választott, az időarányos többlet szintén része már a nyitómérleg adatainak? A kényszertörlés alatt a bt.-beltag főállású társas vállalkozónak minősül? Úgy olvastam, hogy a kényszertörlés alatt álló cég nem alanya a társasági adónak? Köszönettel:

Cikk

Ha egy vállalkozás tevékenysége során akár jogi oltalomban is részesíthető szellemi terméket, vagyoni értékű jogként hasznosítható eszközt (szellemi vagyont) hoz létre, érdemes szem előtt tartania, hogy nem feltétlenül csak szolgáltatás, vagy termékértékesítés ellenértékeként juthat bevételhez, hanem jogdíjat is kérhet. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) pedig számos jogdíjhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt tartalmaz, mely a kedvezményezett lehetőségek ismerete és a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása esetén a vállalkozások számára.

Kérdés

Tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelő hogyan számolja ki az iparűzési adóját?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bt.-nk 1 bel- és 1 kültagból áll. A beltagnak 36 órát meghaladó, főállású munkaviszonya van a bt.-n kívül. A kültag nem rendelkezik semmilyen munkaviszonnyal. Szeretnénk katára váltani. A beltagnak katásként havi 25 000 forint fizetési kötelezettsége lesz, de milyen kötelező előírás vonatkozik ebben az esetben a kültagra? A tulajdoni részesedés a bt.-ben 50-50 százalék, de a kültagnak nincs személyes közreműködése. Hogyan kell az éves eredményt elszámolni, illetve osztalékot fizetni részére? Milyen egyéb fizetési kötelezettségekkel kell még számolnunk? (Például iparűzési adót kell fizetni?) Válaszát előre is köszönöm. Oertel Nándorné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyesület 2013. év folyamán vállalkozási tevékenységből bevételt ért el és társasági adót fizetett. 2014. évben vállalkozási tevékenységből nem származott bevétele és a vállalkozási tevékenységhez költséget sem számolt el. Az egyértelmű számunkra, hogy társaságiadó-bevallást nem kell beadnunk, helyettesíthetjük a TAONY nyomtatvánnyal, de az iparűzési adóra vonatkozó rendelkezést nem biztos, hogy jól értelmezzük. Az 1990. évi C. törvény (3) bekezdése alapján iparűzésiadó-mentesség abban az évben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó nyeresége után nem keletkezett semmilyen adófizetési kötelezettség. Ez nálunk nem áll fenn a 2014. év vonatkozásában, mert 2013-ban tao-fizetési kötelezettségünk keletkezett. Ugyanezen törvény 35. § (1) pontja alapján adóköteles az önkormányzat területén végzett vállalkozási tevékenység. Ha nincs vállalkozási tevékenységből elért bevételünk 2014. évben, be kell adnunk a bevallást, az előző évi társaságiadó-fizetési kötelezettség miatt? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó

Cikk

Mentesíthetik az önkormányzatok a háziorvosokat az iparűzési adó megfizetése alól 2016-tól – jelentette be a kormány döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy fuvarszervező vállalkozás, akinek az alvállalkozója beszámlázza a fuvardíjat és az útdíjat külön minden fuvarhoz, ő a hasznával növelten továbbszámlázza a fuvardíjat és az útdíjat külön fuvaronként a fővállalkozónak. (A számlákon mind a két esetben külön-külön van feltüntetve a fuvar díja és az útdíj.) Kérdésem iparűzési adó tekintetében az lenne, hogy a közvetített szolgáltatások közé kell besorolnom az útdíjat és az adóalapot tudom vele csökkenteni, vagy a 7,5 százalékával az adót? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy könyvet írt. A könyv kötését, sokszorosítását külső cég végezte. Alvállalkozói szerződés nem jött létre közöttük. Ezt a költséget hogyan tudom elszámolni? Az iparűzésiadó-alapot csökkenthetem vele? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Egy társaság, amelynek egy településen van székhelye, ezen kívül sehol nincsen telephelye bejegyezve, egy másik településen lakásokat építtet eladásra. A lakásépítéssel egy fővállalkozót bíz meg. Kérdésem, hogy azon a településen, ahol a lakásokat építteti, és majd értékesíteni fogja, be kell-e jelentkezni iparűzési adó alá, illetve kell-e ott fizetni iparűzési adót?

Kérdés

- Be kell-e jelentkezni és mikor, ha a Htv. 37. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység az adott önkormányzat illetékességi területén nem éri el a 30 napot? - Az adott önkormányzat illetékességi területén végzett - bevallási időszaki/egy évi- építőipari tevékenység megkezdésekor nem volt 30 napos munka végzés tervezve, de egy újabb kivitelezői megbízás teljesítésével a 30 nap túllépésre kerül, ekkor mi a helyes eljárás a bejelentkezés és bevallás tekintetében? - Az ideiglenes és állandó jellegű IPA tevékenység végzésének bejelentése elmaradt, de 180 napot meghaladó volt az építőipari tevékenység egy adott bevallási időszak végére összesen. Ez most, az adott évi beszámoló összeállításakor derül ki, mi a helyes követendő eljárás, hogyan kell a bejelentkezést pótolni? Utólag már elegendő állandó jellegű IPA be és kijelentkezést és bevallást beküldeni? Vagy ideiglenes jellegű bejelentkezést és bevallást kell küldeni, s amikor a 180 nap átlépésre került, akkor kell állandó jellegű bejelentkezést tenni, s a megfizetett ideiglenes IPA-t az éves vagy záró IPA bevallásban korrekciós tételként figyelembe venni? Kérdésemet az is indokolja, hogy a leírt életszerű eseményre nem találtam egyértelműen helyes követendő eljárást.

Kérdés

Ha a bérbeadott ingatlan egy benzinkút, amely a bérlő telephelye, és ő fizet az ott folytatott tevékenység után iparűzési adót, a bérbeadó mi alapján köteles erre, mivel neki ott sem irodája, sem alkalmazottja, sem tevékenysége nincs? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jövedéki engedély 2.

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Jövedéki engedély

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Ügyvezető járuléka

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink