Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésben kérem a segítségét, hogy 2016-ban a külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható az iparűzési adó megfizetésekor. A külföldön belül pontosan mit is ért a törvény? Ügyfelem Németországba és Svájcba egyaránt fuvaroz, és bár Svájcban másként nevezik, de mindkettő a cég nevére szóló számla. A levonásnak feltétele az EU? Köszönettel.
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adó fizetési kötelezettségének megállapításában kérném a segítséget. Székhely "A" település, telephely "B" település. Véleményem szerint A és B településre is 50 ezer forint az éves iparűzési adó fizetési kötelezettség, tehát összesen 100 ezer forint, ha katásként jelentkeztem be, itt nincs megosztási lehetőség. Választhatom a nettó árbevétel 80 százalékában való egyszerűsített adóalap-megállapítását is, mivel a bevételem nem éri el a 6 millió forintot?
Közeledik a kft.-k számára a törzstőkeemelés végső, március 15-ei határideje. Cikkünkben részleteztük, mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a tőkeemelés helyett az átalakulást választják. Táblázatban összefoglaltuk, hogy 2016-ban milyen jogcímen, mennyi szochokedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók, s tisztázunk néhány gyakran felmerülő kérdést is, amelyben bizonytalankodnak a foglalkoztatók.
Tisztelt Szakértő! Van három cég, melyek 2015-ben kapcsolt viszonyban voltak egymással, A, B, C cégek. Az A cég üzletrészeit a C cég 2015. 08. 14-én eladta. A kapcsolt viszony tehát eddig az időpontig állt fenn az A céggel. Az helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése mindhárom cégre érvényes, és az összesített bevételeik (A cég esetében időarányosan 2015. 08. 14-éig) meghaladja az 500 millió forintot, valamint az egyes arányok az 50 százalékot. Az A, C cég hipabevallásánál hogyan kellene figyelembe vennem a 2015. 08. 14. előtti kapcsolt időszakot, és az azt követő időszakot? Az A cég összes bevételét nem arányosíthatom a kapcsolt viszony árbevételarányához, mert az egy torz eredményt hozna. (Vagy mégis kell?) A hipabevallásban hogyan tudom szétválasztani a két időszak hipaalapját? Mi van akkor, ha az A cég 2015. 08. 14. után egy másik (B-től és C-től független) cégben lesz kapcsolt, és a helyiadó-törvény 39. § (6) pontja itt is érvényes lesz rá? Ezekben az esetekben hogyan tudom a hipát kiszámolni, majd bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes családi gazdálkodás tételes költségelszámolást alkalmaz, az egy főre jutó jövedelem 10,5 millió forint (bevétel mínusz költség). Az egyik tag kiskorú, a másik pedig 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll. Milyen adók terhelik a jövedelmet? Szja, eho, hipa...? Válaszukat köszönjük.
Tisztelt Szerkesztő! Tervezéssel foglalkozó társaság mind megrendelői, mind alvállalkozói oldalon szerződés alapján szolgáltatást nyújt. Az alvállalkozói szolgáltatás beépül a cég által teljesített szolgáltatásba, amit megrendelő felé kiszámláz. Kérdés az, hogy a számlán mit kell feltüntetni, hogy az megfeleljen a társasági adó és az iparűzési adó előírásainak is? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát a Katás tételes iparűzési adó megosztása című kérdésemre. Korábbi kérdésemet a következőkkel egészíteném ki. A megosztás szabályai ebben az esetben nehezen érthetőek. Helyes-e úgy, ha a székhelyen (a tevékenység végzésének helyén) a tételes katát választom, és 2.5 millió forint adóalap után fizetem az adót, a telephelyen pedig, ahol nem végzek tényleges tevékenységet, a normál vagy egyszerűsített adóalap 100 százalékából a 10 százalékra eső adót kell csak ide fizetnem? Köszönöm megtisztelő válaszát. Boldog Zsuzsanna
Hivatkozva a közhasznú szervezet iparűzésiadó-alapja címmel, 2016. 01. 12-én feltett kérdésre adott válaszára, kérném az alábbi, eltérő véleményemre szíveskedjen reagálni: A Számviteli Levelek ugyanezen témában 5853. kérdésszám alatt megjelent tájékoztatója (és a Fővárosi Önkormányzat telefonos tájékoztatása szerint is) a nonprofit gazdasági társaságok iparűzési adóalapját nem kizárólag a vállalkozási tevékenység árbevétele alapján kell megállapítani. A Htv. 39. §-a meghatározza a helyi iparűzési adó alapját. A Htv. külön nem szabályozza, hogy mit tekint vállalkozási tevékenységnek. A Htv. az 52. § 22. pontjában meghatározott (fő szabály szerint a számviteli törvény szerinti) nettó árbevételt nem bontja meg vállalkozási, illetve közhasznú tevékenység nettó árbevételére. Így téves az a következtetés, hogy csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi a helyi iparűzési adó alapját, annak ellenére, hogy a cél szerinti és a vállalkozási tevékenység nettó árbevételét elkülönítetten kell ezen szervezeteknek nyilvántartani. A külön rendelkezés hiánya a fent említett főszabály szerinti adóalap-megállapítást teszi szükségessé.
Katás adózónak mikor kell a helyi adóhatósághoz benyújtania iparűzési adóbevallását?
Tisztelt Szakértők! Társaságunk 2016-ban a telephelyétől eltérő településen fog építőipari munkákat végezni. Lesz olyan, ahol a munka 30 napnál kevesebb ideig fog tartani, lesz olyan, ahol 30 és 180 nap között lesz, és olyan is, amikor meghaladja a 181 napot. Egyes munkáknál mi már alvállalkozók vagyunk, a munkát ténylegesen továbbadjuk más alvállalkozóknak. Tényleges munkát a szervezésen kívül nem végzünk, azokat teljes egészében továbbadjuk alvállalkozóknak. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor kinek kell bejelentkezni, bevallani, megfizetni stb. a hipát? A fővállalkozónak is és az összes alvállalkozónak is? Példa: egy 40 napos építőipari munkánál a fővállalkozó és minden bedolgozó alvállalkozó megfizeti az ideiglenes iparűzési adót? Hogyan működik ez a rendszer? Köszönettel: István
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó vagyok. Helyi iparűzési adóra is így jelentkeztem be. Ha az év folyamán a vállalkozásom 2 hónapot szünetel, akkor is 50 ezer forint az iparűzési adó mértéke? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben keletkezik helyiiparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a közhasznú szervezetnek, akkor mi lesz az adó alapja? Ugyanazzal az aránnyal számoljuk ki az adóalapot, mint a társasági adóban? Köszönettel.
Az elmúlt évben több ponton, és több ízben módosították különböző törvények a helyi adókról szóló törvényt. Egységes szerkezetbe foglalt rendelkezései nem csak 2016-ra, de már 2017-re is tartalmaznak előírásokat. Nem minden javaslat került át a törvénybe, amelyek idő előtt napvilágot láttak, s így a köztudatba bekerülhettek; cikkünkben összefoglaljuk az elfogadott változásokat.
Hogyan kell nyilatkozni az iparűzési adóról, és mikor kell azt megfizetni egy induló katás vállalkozásnak? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Bábolnán a jövőben nem kell megfizetniük a kommunális adót mindazoknak, akik évente igazoltan részt vesznek tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, illetve vastagbélrákszűrésen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték