A múlt héten kihirdetett, az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény fontosabb változásait összegezte blogjában Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóág üzletvezető partnere.
Vállalkozási jövedelemnek számít-e egy sportegyesület reklámtevékenységből és bérleti díjból származó bevétele? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Több probléma vetődött fel e kérdésben. A fővárosi önkormányzat nem fogadja el, hogy június 1-jétől katás a bt., egész évre kötelez az eredeti eljárási rendre. Nem enged nyilatkozni, hogy csak éves 25000 forint iparűzési adót fizessek, csak január 15-éig megtett bejelentés alapján fogadja azt el. Az önkormányzat szerint év közben nincs lehetőség a bejelentésre, ami szerintem ellentétes a törvénnyel, és az itt megjelent cikkekben szereplő állásfoglalásokkal is. A másik gondom, hogy a tao-törvény szerint megszűnik az adóalanyisága a bt.-nek, akkor, ha jól tudom, nem kell a jövedelemminimum szerint adózni, ugyanis mind az előző évben, mind a tárgyév május 31-éig veszteséges a társaság, ismereteim szerint a megszűnés szabályainak alkalmazásával leírható az előző évek vesztesége. Egyelőre a jövedelemminimum szerint állítottam be a 1571-es nyomtatványon az adómegállapítás módját, de szerintem leírható mind az előző évek vesztesége, mind a tárgyévi veszteség. Kérem szíves állásfoglalásukat. Köszönettel: Császár Judit
Tisztelt Szakértő! A sportegyesület milyen esetben nem fizet iparűzési adót és telekadót? Ha reklámtevékenységből és bérleti díjból van bevétele, hogy a működését fenn tudja tartani, akkor ez vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek számít-e? Köszönettel.
Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. voltunk. Ez év áprilisától végelszámolásba mentünk át, azóta kettős könyvvitelt vezetünk. Márciusban a helyi (fővárosi) önkormányzatnál lévő nyilvántartás szerinti iparűzésiadó-túlfizetést visszautaltattuk, és így nullát mutatott a hipa-számlánk. Egyébként az adónk tavaly és idén is 0 forint. A NAV a lezárt evás időszakra vonatkozó adóellenőrzést megkezdte. Most kaptunk egy levelet az önkormányzattól, hogy felülvizsgálták a hipa-számlánkat, és további túlfizetést állapítottak meg, és ezt visszaigényeltük. Mit csináljunk, hogy ez az egyszer már 37 százalékkal leadózott összeg ne szerepeljen gazdasági eredményt növelő tényezőként, ne legyen a társasági adó alapja, mérlegben, eredménykimutatásban hogyan szerepeljen? Az evás időszakot az adóellenőrzés miatt már nem módosíthatom. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy katás betéti társaságnak a cégbíróság – cégeljárási okok miatt – kényszertörlési eljárását rendelte el. A közzététel napja: 2015. május 21. Mikor, meddig és milyen adóbevallási és számviteli teendői vannak a társaságnak? A nyitó mérlegbe a május hónap tételes adófizetési kötelezettségét szerepeltetni kell (ez részarányos vagy teljes havi összeg lesz)? Az iparűzési adó bevallása hogyan történik, ha tételes adózást választott, az időarányos többlet szintén része már a nyitómérleg adatainak? A kényszertörlés alatt a bt.-beltag főállású társas vállalkozónak minősül? Úgy olvastam, hogy a kényszertörlés alatt álló cég nem alanya a társasági adónak? Köszönettel:
Ha egy vállalkozás tevékenysége során akár jogi oltalomban is részesíthető szellemi terméket, vagyoni értékű jogként hasznosítható eszközt (szellemi vagyont) hoz létre, érdemes szem előtt tartania, hogy nem feltétlenül csak szolgáltatás, vagy termékértékesítés ellenértékeként juthat bevételhez, hanem jogdíjat is kérhet. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) pedig számos jogdíjhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt tartalmaz, mely a kedvezményezett lehetőségek ismerete és a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása esetén a vállalkozások számára.
Tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelő hogyan számolja ki az iparűzési adóját?
Összesítettük, miként kell bevallania az iparűzési adót a normál, a kivás, a katás és az evás cégnek, kinél, hogyan csökkenthető az adóalap, továbbá mit kell tenniük a kapcsolt vállalkozásoknak.
Tisztelt Szakértő! Bt.-nk 1 bel- és 1 kültagból áll. A beltagnak 36 órát meghaladó, főállású munkaviszonya van a bt.-n kívül. A kültag nem rendelkezik semmilyen munkaviszonnyal. Szeretnénk katára váltani. A beltagnak katásként havi 25 000 forint fizetési kötelezettsége lesz, de milyen kötelező előírás vonatkozik ebben az esetben a kültagra? A tulajdoni részesedés a bt.-ben 50-50 százalék, de a kültagnak nincs személyes közreműködése. Hogyan kell az éves eredményt elszámolni, illetve osztalékot fizetni részére? Milyen egyéb fizetési kötelezettségekkel kell még számolnunk? (Például iparűzési adót kell fizetni?) Válaszát előre is köszönöm. Oertel Nándorné
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület 2013. év folyamán vállalkozási tevékenységből bevételt ért el és társasági adót fizetett. 2014. évben vállalkozási tevékenységből nem származott bevétele és a vállalkozási tevékenységhez költséget sem számolt el. Az egyértelmű számunkra, hogy társaságiadó-bevallást nem kell beadnunk, helyettesíthetjük a TAONY nyomtatvánnyal, de az iparűzési adóra vonatkozó rendelkezést nem biztos, hogy jól értelmezzük. Az 1990. évi C. törvény (3) bekezdése alapján iparűzésiadó-mentesség abban az évben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó nyeresége után nem keletkezett semmilyen adófizetési kötelezettség. Ez nálunk nem áll fenn a 2014. év vonatkozásában, mert 2013-ban tao-fizetési kötelezettségünk keletkezett. Ugyanezen törvény 35. § (1) pontja alapján adóköteles az önkormányzat területén végzett vállalkozási tevékenység. Ha nincs vállalkozási tevékenységből elért bevételünk 2014. évben, be kell adnunk a bevallást, az előző évi társaságiadó-fizetési kötelezettség miatt? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Mentesíthetik az önkormányzatok a háziorvosokat az iparűzési adó megfizetése alól 2016-tól – jelentette be a kormány döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Az iparűzési adó alapjának települések közötti megosztása gyakran problémát okoz a vállalkozásoknak. Összefoglaltuk az eszközérték-arányos megosztás szabályait.
Tisztelt Szakértő! Adott egy fuvarszervező vállalkozás, akinek az alvállalkozója beszámlázza a fuvardíjat és az útdíjat külön minden fuvarhoz, ő a hasznával növelten továbbszámlázza a fuvardíjat és az útdíjat külön fuvaronként a fővállalkozónak. (A számlákon mind a két esetben külön-külön van feltüntetve a fuvar díja és az útdíj.) Kérdésem iparűzési adó tekintetében az lenne, hogy a közvetített szolgáltatások közé kell besorolnom az útdíjat és az adóalapot tudom vele csökkenteni, vagy a 7,5 százalékával az adót? Válaszát előre is köszönöm!
A székhelyén kívüli településen építtet lakásokat egy társaság, be kell-e jelentkeznie az adott településen az iparűzési adó hatálya alá? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték