Tehergépjármű fuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó EU-pályázaton daru felépítményre 2013. évben pályázatot adott be, és nyert el. Ha az összeget 2013. évben ki is utalják, az a vállalkozás 2013. évi bevétele lesz, így ezután szja-t fizet. Iparűzési adóalapba is be kell a fenti összeget számítani? Van lehetősége a kapott bevétellel szemben adócsökkentésre?
Nagyon sokszor hallani a vállalkozóktól, hogy a társasági adót az éves kötelezettség 90 százalékáig kell feltölteni. Ez nem így van. Az adót a várható adó 100 százalékára fel kell tölteni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy korántsem csak az adóhatóság felé vannak kötelezettségeink év vége felé. A Piac és profit összeszedettk néhány dolgot, amire ha most szakítunk időt, megúszhatjuk a bírságot.
Jogtalan adóbeszedési eljárásokkal zaklatják a turistákat a helyi ellenőrök, bár idegenforgalmi adót csak a szállásadótól követelhetnének. Nem túl eredményesek a szúrópróbaszerű iparűzési ellenőrzések, miközben az iparűzési adó minimumát sem állapították még meg - sorolta a helyi adózás problémáit Szmetana György, a TÖOSZ helyiadó-szakértője a Rádió Orient műsorában. Az ősszel érkező adócsomag több szempontból is javulást hozhat.
Vállalkozásunk januártól a kata hatálya alá tartozik. Az éves bevételünket 3-4 millió forintra terveztük. Emiatt az önkormányzatnál az ipa fizetés azon módját választottuk, hogy 2,5 millió forint után fizetünk. Sajnos már most látni lehet, hogy a bevételünk nem fogja elérni a tervet, de még a 2 milliót is csak alulról érinti. Mivel az önkormányzatunknál a 2,5 millió forint éves bevétel alatti vállalkozásokra IPA mentesség vonatkozik, szeretnénk mi is élni ezzel a lehetőséggel, ha van rá lehetőség.A kérdésem az, hogy van-e mód változtatni a korábban bejelentett ipa fizetési módon, illetve amennyiben igen, akkor mikor kell ezt megtenni? Elegendő lesz a helyi adó bevallásban, vagy már korábban meg kell ezt tenni? Ha korábban, akkor mikor? Még az idén év végéig, vagy jövőre a bevallást megelőzően?
Tisztelt Adózóna!Az alábbi helyi adó megosztási kérdésben kérném a szíves véleményüket.Komplex megosztási módszerre kötelezett vállalkozás kettő önkormányzatnál bérel ingatlant.Az X településen bérbeadott ingatlanra rendelkezünk elszámolt bérleti díj költséggel (522.főkönyvi számon nyilvántartva).Az Y településen a PTK szerinti bérlet díját közvetített szolgáltatásként (a 815. főkönyvi számon elszámolva) könyveljük. Az itt bérbevett ingatlant ugyanis változatlan áron bérbe is adjuk.A közvetített szolgáltatás szerződési és számlázási feltételei maradéktalanul teljesülnek.A kérdés lényege, hogy az összvállalati adóalap komplex megosztása során a törvény mellékletének 1.1 pontja szerint mindkettő bérletnek a díját szerepeltetnünk kell az eszközértékek között ?Az X település bérletének a díja ténylegesen is bérleti díj költség (522), így az nem kérdéses számunkra.Az Y településen szereplő bérlet díját viszont nem a költségnemek között szereplő bérleti díjként 522), hanem közvetített szolgáltatásként (815.) könyveljük és az adóalapnál is levonásba helyezzük.A törvény 52.§. 36. pontja leszögezi,, hogy ennek a bérletnek a díja közvetített szolgáltatás.Az X település bérleti díjáról megállapítható, hogy az az összvállalati adóalapnak részét képezi.Az Y településen felmerült bérletnek a díja azonban az összvállalati adóalap megállapításánál csökkentő tétel, ezáltal nem képezi annak részét.Mindezek ellenére ezt a közvetített szolgáltatásként kimutatott, és a HEA törvény szerint is ilyenként kezelt bérletnek a díját is figyelembe kell vennünk – mintha az is költségként elszámolható bérleti díj lenne - az eszközérték részeként? Kérem Önöket, hogy szíveskedjenek állásfoglalásukkal segíteni a munkánkat! Tisztelettel: Horváth Zoltán
Brutálisan emelkedett az elmúlt években több önkormányzati adóból származó bevétel, a csökkenő iparűzési adót a jelek szerint a lakossági adóból pótolják a helyhatóságok - írta a Napi Gazdaság.
Tisztelt Szakértő!Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan.Ügyvefelem kiskereskedelmi tevékenységet végez, iparcikket árul, az országban majd minden megyében. A boltokat bérli. A forgalom alakulásától függően a bérelt boltok száma településenként folyamatosan változik. Vannak amiket 2-3 hónap után bezár, mert nincs a termékre fizetőképes kereslet, aztán más városban nyit egy újabb boltot. Kb. 10 olyan hely van, ami standard évek óta.Folyamatosan jelentgetjük az illetékes önkormányzathoz a bolt nyitást-zárást. A Htv. telephely létesítésüléséhez (Htv 37.§ (1))köti az állandó jellegű iparűzési tevékenységet. A Htv 52.§ 31.bekezdése nem említi a kereskedelmi tevékenységet, mint telephelyet létrehozó tevékenységet. Lehet, hogy nem is kellene az iparűzési adót ebben az esetben megosztani, hanem a székhely szerinti önkormányzathoz vallani az egész iparűzési adót?Várom válaszát, üdvözlettel:Merckléné Pósa Juditjelentősen változik
Tisztelt Adózóna.hu!Budapesti székhellyel (bérel egy kis irodát) rendelkező Kft-nk egy másik településen, Szadán bérel nagy értékű ingatlant, amit kis árréssel szintén bérbead egy harmadik félnek. A bevétel és a költségek 99%-a tehát Szadán keletkezik, így felmerült, hogy az iparűzési adót meg kellene osztani BP és Szada között. A problémánk csak az, hogy tárgyi eszközzel nem rendelkezünk (az ingatlant csak béreljük), illetve nincs személyi jellegű ráfordítás sem, mert a két tag rendelkezik máshol rendszeres jövedelemmel, így bérköltség ebben a cégben nincs.Kérdésünk: hogyan tudunk eleget tenni a megosztási kötelezettségünknek a fentiek tükrében? Ha ez számít, 2013-ban a várható nettó árbevétel valószínűsíthetően meghaladja a 100M Ft-ot.Köszönettel: Szentesi Péter
Csökken a légrugós kamionok gépjármű adója, a használatarányos útdíj (e-útdíj) 7,5 százaléka levonható lesz a helyi iparűzési adóból, és az e-útdíj fizetését szolgáló kedvezményes forgóeszközhitelhez jutnak a fuvarozók - erről írt alá megállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és három fuvarozó szervezet képviselője hétfőn Budapesten.
A társasági adóalany cégek esetében a helyi iparűzési adó (ipa) bevallási határideje azonos a társasági adóéval (május 31.), míg a bevallásukat már beadott evások, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők számára – szintén az adóévet követő május 31-éig – külön esedékes. Ráadásul nem könnyű feladat, hiszen a helyi adókról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény mellett, az adózó állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége szerint illetékes – akár több – helyi önkormányzat rendeleteit is ismerni kell hozzá, a következő időszakra vonatkozó adóelőleget pedig már a 3013-tól hatályos előírások szerint kell kiszámítani.
Őstermelő iparűzési adóbevallásában az adóalap számításánál a nettó árbevételbe figyelembe kell-e venni a területalapú támogatást.Ugyanis a törvény, illetve magyarázó szövegek azt írják, hogy a tevékenységükkel összefüggésben kapott készpénz, jóváírás, vagy bármilyen vagyoni érték beletartozik. Ez utóbbit nem tudom értelmezni. Kérem szíves válaszukat.
Az iparűzési adó szabályai idén jelentősen megváltoztak. Míg a 2012. évi szabályozás szerint valamennyi nettó árbevétel csökkentő tétel 100 százalékban volt levonható, 2013-tól az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke (mint csökkentő tétel) az 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó vállalkozások esetében korlátozottan levonható.
Méhész őstermelőre vonatkozóan szeretném megkérdezni, hogy iparűzési adó tekintetében hol kell adózzon? Az egyik álláspont szerint az őstermelő az őstermelői igazolványában feltüntetett címen adóköteles. Másik álláspont szerint a lakcíme szerint illetékes polgármesteri hivatalnál, míg megint mások szerint az ideiglenes lakcímén is adózhat. A Méhész szaklap szerint viszont meg kell osztani az adóalapot, mivel a méhészek több helyre is viszik a méheiket úgymond mézelni (tehát lerakják őket virágport gyűjteni arra az időszakra míg virágzik például az akác, vagy a napraforgó) és ezen települések között kell megosztani az adót. Mivel - tudomásom szerint - az iparűzési adótörvény akkor rendelkezik megosztásról, ha az adóalanynak székhelyén kívül telephelye is van, el tudom képzelni telephelyként akár a Méhész szaklap szerint megfogalmazott mézelő helyeket is. De milyen arányban kellene akkor megosztanom az iparűzési adót? Kérem, fejtsék ki számomra, hogy mi a helyes eljárás az iparűzési adó megállapítása során egy ilyen őstermelőnél!Válaszukat előre is köszönve:Tekeli Tímea
Községünk közalapítványa szilveszteri bált rendez. Minden résztvevő magánszemély belépőt fizet, melyből a zenészt és a terembérletet fizetik ki, de ezen felül maradna még bevétel. Jól gondolom-e, hogy a belépőből befolyt összeg nem minősülhet adománynak, vagyis társasági adó és iparűzési adó köteles lesz? Ha a rendezvény úgy van meghirdetve, hogy a belépő összegével támogatják a magánszemélyek az alapítványt, akkor minősülhet-e adománynak, mentesül-e adókötelezettség alól és ebben az esetben minden egyes belépő után nyugtát valamint igazolást kell-e majd kiállítani (személyi jövedelemadó bevalláshoz)?
Nemrég több olyan kérdést kapott az Adózóna, amelyről úgy gondoltuk, tágabb körben érdekes lehet, mivel az új adónem, a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) választása esetén keresi a választ arra, hogyan kell iparűzési adót fizetni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték