Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1208 találat a(z) iparűzési adó cimkére

    Cikk

    Az iparűzésiadó-alap kiszámítása során a közvetített szolgáltatások értékével csökkenteni lehet a nettó árbevételt, s e körülmény mindig megmozgatja a vállalkozások fantáziáját. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a gazdálkodó szolgáltatásbeszerzése így vagy úgy, de a vevőhöz jut (számára „közvetítik”), kézenfekvőnek tűnne levonni azt a következtetést, miszerint minden input szolgáltatás esetén – legalábbis elméletileg – lehet szó közvetített szolgáltatásról. A releváns jogszabályok azonban ennél kissé cizelláltabban közelítik meg ezt a kérdést. A következőkben e szabályokról lesz szó.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó vagyok. 2015 szeptemberében gyermeket szültem, ezért 2016. január 15-éig a 2015. évre ipa-bevallást adtam be, mivel a szülés miatti csedre tekintettel nem a teljes évre kellett fizetnem a tételes adót, és ennek alapján a havi 50 ezer forint ipát sem. A napokban megkapott adófolyószámla szerint 2016. 03. 16. határidővel 25 000 forint fizetési kötelezettség szerepel a folyószámlán. Tekintettel arra, hogy jelenleg is gyeden vagyok, be kell-e ezt az összeget fizetnem, majd szeptemberben az újabb 25 000 forintot, vagy mit kell tennem, hogy e kötelezettséget töröljék a folyószámláról? Válaszát előre is nagyon köszönöm.

    Cikk

    Temérdek kérdés merül fel egy társaság létrehozása előtt, s különösen érdekes dilemmákat vet fel egy katás bt. alapítása, pláne akkor, ha megalakul, de csak később kezd el érdemben működni. Példa erre az a kérdéshalom, amellyel olvasónk szakértőnket – Sinka Júlia, okleveles adószakértőt – elárasztotta.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.

    Kérdés

    A vállalkozó 2016. 03. 11-én Budapestről egy vidéki településre helyezi át a székhelyét. Az új székhelyre beadtam a bejelentő nyomtatványt. A megszűntre a kijelentőt és a 01.01.-03.11. időszakra szóló bevallást. A fővárosi önkormányzat levélben értesít, hogy a tört időszakra beadott bevallásomat nem tudja feldolgozni. Mert nem kell megtörni. Majd 2017-ben nyújtsam be a teljes időszakra a bevallásomat, és a megosztás elve szerint osszam el a két székhely között az adóalapot és számítsam ki az adót. Hivatkozik az Art.33. § (3) bekezdésére, illetve a helyi adókról szóló törvény 39. § (2) bekezdésére. Az Art. valóban nem tartalmazza, de szerintem evidens, ha megszűnik egy helyen a cég, akkor már az azt követő időszakra nem adhatok be bevallást. Illetve a helyi adókról szóló törvény is (bár nincs így leírva) a székhely és a telephelyek közötti megosztásra gondol. Rosszul gondolom? Ha jól gondolom, mire tudok hivatkozni a válaszlevélben? Segítségét előre is köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó iparűzési adóra nem katás egyszerűsített tételes adó-megállapításra jelentkezett be. Fodrász, műkörmös az ipa-alap megállapításánál a nyugtás bevételeit mivel csökkentheti? Festékek, alapanyagok beszerzési számláival lehetséges? Bérleti díj, katabefizetés csökkenti a bevételeit? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretnék egy bt.-t alapítani. Már utánanéztem annak, hogy ez milyen költségekkel jár, illetve annak is, hogy katás, alanyi adómentes formát szeretnék választani (jó pár évig alatta fog maradni a bevételem a 6 millió forintnak). Jelenleg van főállásom, amellett szeretném indítani, így nem kéne járulékokat fizetnem az elején (csak akkor jelentkeznék be a cégbe kisadózóként, ha elkezdi a cég a működését). Célszerű lenne az idei év végén létrehozni a bt.-t, mert akkor jövőre már rendelkezne egy adóévvel, viszont csak jövő nyáron kezdeném el a tényleges tevékenységet. Mivel alanyi adómentes a cég, ezért nem kell áfabevallást készítenie. Gondolom, könyvelőt sem kellene addig fizetnem, mert az adóbevallás nullás lenne, nyártól pedig kisadózóként jelentkeznék be a cégbe a beltaggal együtt. Mivel így csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ezért könyvelőre a későbbiek során sem lenne szükség. Megoldható az, hogy így indítsam el a vállalkozást? Van ennek valami buktatója? Az alatt a fél év alatt, amíg a cég már megalakult, de még nem üzemel, milyen fizetési kötelezettségeim lennének, milyen költségek merülhetnek fel? A társasági adó és iparűzési adó ilyen esetekben hogyan kell kiszámítani? Ha nincs bevétele a cégnek, akkor nincs befizetési kötelezettség, ugye? A cégnek, ha jól tudom, kell, hogy legyen ügyvezetője. Ezt vállalhatom én a bt. kültagjaként úgy, hogy ezért nem kapok külön fizetést? Ezt megbízásos jogviszonyban kell tennem? Várom válaszukat! Segítségüket köszönöm!

    Kérdés

    Érdeklődöm, hogy az őstermelő helyi iparűzési adóbevallásában az árbevétel sorában figyelembe kell-e venni az adóalap megállapításához a különböző támogatások – például földalapú – összegét?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, hogy van-e jogalapunk iparűzési adóelőlegnél a túlfizetés visszaigénylésére? Társaságunk a 2014. évi adóbevallás alapján 2016 márciusában 3,5 millió forint iparűzési adó előleget fizetett be az önkormányzatnak. A májusi - 2015. évi - bevallás alapján 2016. évre az előlegfizetési kötelezettségünk 1,5 millió forint. Az önkormányzat, mondván, hogy programjuk nem tud mínusz tételt előírni, szeptemberre 0 forint adókötelezettséget írt elő, és reklamációnk ellenére sem hajlandó a 2 millió forint befizetett adótöbbletet kiutalni. Van-e törvényi felhatalmazásunk ennek visszaigénylésére? Várjuk szíves válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az evás kft. végelszámolásról határozott, a tevékenység befejező dátuma: 2016. 02. 29. Március 1-jétől kezdődően visszatért társasági adó alannyá. Kérdésem, hogy a 2015. évről evaalanyként beadott bevallása alapján keletkezett iparűzési adó túlfizetését az önkormányzat visszautalta, annak mi a könyvelési tétele? Köszönettel: Dornfeldné Ili

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Fuvarozó egyéni vállalkozó külföldön tankol, a tankolási számlákat bruttó módon könyvelem. A külföldi áfát amikor visszautalják, akkor azt egyéb bevételként könyvelem. Kérdéseim: 1. Az éves nettó árbevételbe beletartozik a visszautalt MWST vagy nem? 2. Használt tehergépkocsit értékesített. A vállalkozás szintű nettó árbevételbe bele kell-e ezt venni? Válaszát előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fióktelep megszüntetése

    Erdős Gabriella

    adószakértő

    Spanyol állampolgár megbízási szerződése

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Személygépjármű-áfa nyílt végű lízing esestén

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media