Az szja-kulcs január 1-jétől hatályos csökkentése körülbelül 120 milliárd forintot hagy a magyar adózóknál, és arra lehet számítani, hogy ennek nagyobb részét fogyasztásra költik – hangzott el az M1 aktuális csatornán.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015. 09. 30-án zrt.-vé alakult át. A kft. a bevallásokat beadta, a zrt. az adóelőlegről nyilatkozott. A 2015. 10. 01-től működő zrt.-nek van-e társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs járulék adónemben feltöltési kötelezettsége 2015. 12. 21-ig? Köszönettel!
"Alvállalkozás, közvetített szolgáltatás az ipa alapjában" című cikkhez kapcsolódóan lenne egy kérdésem: ha egy tervezéssel foglalkozó kft adószámos magánszeméllyel köt felhasználói szerződést egy szakági terv elkészítésére, amit a kft. által vállalt komplett terv részeként számlázni fog a megrendelő felé, abban az esetben milyen jogcímen vonható le (levonható-e?) az adószámos magánszemélytől befogadott számla nettó értéke az iparűzési adó alapjából?
Egy kft. a székhelytől eltérő településen bérel egy raktárhelyiséget, ahol csak raktározási tevékenységet végez. Be kell-e jelenteni ezt a telephelyet a cégbíróságon, illetve be kell-e iparűzési adó alá jelentkezni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Az alvállalkozói tevékenységnek minősülő ügylet írásos szerződésbe való foglalása feltétele-e a helyi iparűzési adó alapból való levonhatőságnak?
Bt. nyugdíjas, közreműködő beltagja szakorvos. Hetente 1 napot a székhelyétől eltérő város kórházában orvosként dolgozik. Kérdésem az lenne, hogy be kell-e telephelyként a kórházat jelenteni? Ha telephelyként be kell jelenteni, akkor iparűzésiadó-fizetési vonzata van. Kérném szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását kérném az ügyben, hogy egy kft. a székhelytől eltérő településen bérel egy raktárhelyiséget, ahol csak raktározási tevékenységet végez. Be kell-e jelenteni ezt a telephelyet a cégbíróságon, illetve kell-e iparűzési adó alá bejelentkezni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Németországban bejegyzett kereskedelmi profilú gazdasági társaság (GmbH) Magyarországon bérel raktárt, és oda szállíttatja Kínából importált termékei egy részét. A társaságnak nincs a magyar cégbíróságon bejegyzett fióktelepe és kereskedelmi képviselete sem. Áfaregisztrált Magyarországon, és 1565-ös bevallást és 15A60-as bevallást nyújt be. A társaság üzletvezetési helye Németország, azonban néhány értékesítő kolléga Budapesten (is) dolgozik. A társaság az értékesített termékeket Budapestről szállítja ki a vevőknek (belföldi és külföldi vevők). Kérdésem: 1. Fenitek alapján a GmbH-nak keletkezik-e Magyarországon helyiiparűzésiadó- és társaságiadó-kötelezettsége? 2. Köteles-e a GmbH a cégbíróságon bejegyeztetni a fióktelepét vagy kereskedelmi képviseletét? Ha igen, akkor melyiket? 3. Ha nem kell bejegyeztetni a fenti szervezetek közül egyiket sem, akkor mikor keletkezik a helyiiparűzésiadó- és társaságiadó-fizetési kötelezettség? A raktár megnyitásakor? Válaszaikat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalását. Kereskedő kft. tevékenységét „falun” végzi, de szeretne „városba” költözni. Ehhez a városban vásárol egy ingatlant és ezen az ingatlanon elkezdi építtetni az új székhelyét. A városban az építési helyszínt, mint telephelyet a cégbíróságon bejegyezteti 2013. 11. 07-től (bejegyzés 2013. 12. 16). A városban az ingatlan elkészült, használatba vették 2015. 10. 14-től, és ezzel párhuzamosan a székhelyáthelyezés is megtörtént (bejegyzés: 2015. 10. 30.). Egyértelműsítő tények: A városi ingatlanon NEM sajátrezsis beruházás volt. A városi ingatlanon gazdasági (kereskedelmi, raktározási) tevékenység NEM volt. A kérdéseim a következők: A városba mikor kell bejelentkezni az iparűzési adó hatálya alá? A falu és város között mely évben (években) kell megosztani az iparűzési adót? Tisztelettel.
A külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható lesz az iparűzési adó alapjából, elektronikus ipa-bevallás a NAV-on keresztül, a nullás bevallást be sem kell adni – dióhéjban ezek a helyi adókról szóló törvény legfontosabb javasolt változásai.
Tisztelt Szakértők! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Adott egy társaság, amelynek a tevékenysége őrzés-védés, takarítás. A társaságnak több telephelye van, amely be van jegyezve a cégbíróságon. Ezek a telephelyek iparűzési adó szempontjából telephelynek minősülnek, ott tevékenységet végeznek, ergo iparűzésiadó-bevallási, -fizetési kötelezettség keletkezik minden évben ezen telephelyek városaiban. Viszont a társaság nemcsak ezeken a telephelyeken végez tevékenységet, hanem több városban is, ahol nincs sem telephelye, sem bérleménye. A tevékenységeket az üzleti partner (vevő) telephelyein, székhelyein végzi. A tevékenység időtartama városonként eltérő. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben ezen városok keletkeztetnek-e – ideiglenes telephelyet (tevékenységet), ha a tevékenység 30-180 nap közötti; – állandó telephelyet (tevékenységet), ha a tevékenység időtartama meghaladja a 180 napot? A tevékenység tehát nem építőipari tevékenység. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 37. §-a kimondja, hogy mely esetekben keletkezik állandó vagy ideiglenes jellegű tevékenység. Ám mindenképp megerősítést szeretnék kérni a fenti kérdés tekintetében; illetve, hogy a fenti kérdéskörben szükség van-e más törvény előírásait figyelembe venni, betartani, avagy csak és kizárólag a helyi adókról szóló törvény előírásait kell alkalmazni? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel! Szilágyi Ferenc
Tisztelt Szakértő! Szeretném véleményét kérni az alábbi esetben. Társaságunk építőipari szolgáltatást végez. Az egyik önkormányzattal kivitelezési szerződést kötött útépítési munkákra 2013-ban, melynek lezárása 2015. 07. hóban megtörtént. Ezen kivitelezést alvállalkozók végezték. Társaságunk nem jelentkezett be az önkormányzathoz iparűzési adó alá. Most kaptunk felszólító levelet az önkormányzattól, hogy nem tettünk eleget bevallási kötelezettségünknek. Ön szerint helytálló az önkormányzat felszólítása? Válaszát előre is köszönöm. Andrea
A Htv. 39 parargrafus (3) bekezdése alapján az ideiglenes iparűzési adót a tevékenység végzésének napjai alapján kell megállapítani. Kérdésem: mi számít a tevékenységvégzés napjának? A tényleges munkavégzés napja, vagy a megkötött szerződés és az átadás (befejezés) közötti munkanapok száma? Ez sok esetben nem azonos, mert nem minden munkanapon történik tényleges munkavégzés. Köszönöm a választ!
Családi gazdaság 5 főből áll. Négy önkormányzat területén folytat állandó jellegű iparűzésiadó-köteles tevékenységet (mezőgazdasági növénytermelés). Elég, ha a családi gazdálkodó nevében ad be a gazdaság iparűzésiadó-bevallást a négy településre, vagy 5 fő szorozva 4 településsel, tehát 20 darab bevallást kell beadni arányosítva és elosztva 4 főre?
Ebben a témában megjelent 2015. 09. 19-én közzétett válasz az ipa alapjára átalányadós esetén nem ad választ. Ezt a 1990. évi C. törvény 39/A § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés válaszolja meg, ha jól értelmezem, akkor az ipa alapja az szjaalap/bevétel-vélelmezett költségátalány/120 százalékának a 80 százaléka. Elég nehezen értelmezhető a törvényből! Kérdésem, hogy jól értem-e az ipaalapot?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték