Egy kft. építőipari tevékenységet gyakorol. Három területen meghaladta a 181 napot a tevékenysége és még egy településen ideiglenes iparűzési adóra is kötelezett. Hogyan történik a megosztás, ha van ideiglenes iparűzési adó is? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Március közepe újabb közteher-fizetési határidő az adózók számára: az előírt helyi adókra kell az előleget, illetve az éves adó felét megfizetni.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. építőipari tevékenységet gyakorol. Három területen meghaladta a 181 napot a tevékenysége és még egy településen ideiglenes iparűzési adóra is kötelezett. Kérdésem, hogy történik a megosztás, ha van ideiglenes iparűzési adó is. Köszönettel Ildikó
Tisztelt Adózóna! A kérdésem a következő: házi gyermekorvosnak az OEP-től kapott bevételét az iparűzési adóban a nettó éves árbevételnél be kell-e írni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó iparűzésiadó-előlegét és adóját a 2,5 millió forint adóalap, illetve az önkormányzat által megállapított adómérték alapján fizette, de a 2015. adóévben a éves bevétele meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben az iparűzésiadó-bevallást hogyan kell benyújtani, mi lesz az adó alapja és mennyi a fizetendő adó ? Adózik-e külön a 6 millió forint feletti bevétel után, ha igen, hogyan? Válaszát előre is köszönöm!
Mezőgazdasági őstermelő értékesítésből származó bevétele meghaladta a 600 ezer forintot, ezen a bevételen kívül földalapú támogatást is kapott 2015-ben. A tényleges iparűzésiadó-alap számításánál tudomásom szerint nem kell figyelembe venni a támogatást, mert az egyéb bevételnek minősül. Ha a bevétele 600 ezer forint alatt lenne, de a támogatással együtt, mondjuk 1200 ezer forint, akkor alanya lenne az iparűzési adónak, de a tényleges iparűzésiadó-alapnál bevételként csak az értékesítés nettó árbevétele számítana. Jól gondolom? Előre is köszönöm a választ.
Tisztel Szakértő! Van egy mérnöki cég, amely tervezési díjat számláz ki. Ezzel szemben felmerülő költségei a különböző közüzemi szolgáltatóktól származó adatszolgáltatás, közműegyeztetés stb. Kérdésem, hogy ezek a költségek könyvelhetők a közvetített szolgáltatásokra, és így csökkenthető velük az iparűzési adó alapja? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésben kérem a segítségét, hogy 2016-ban a külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható az iparűzési adó megfizetésekor. A külföldön belül pontosan mit is ért a törvény? Ügyfelem Németországba és Svájcba egyaránt fuvaroz, és bár Svájcban másként nevezik, de mindkettő a cég nevére szóló számla. A levonásnak feltétele az EU? Köszönettel.
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adó fizetési kötelezettségének megállapításában kérném a segítséget. Székhely "A" település, telephely "B" település. Véleményem szerint A és B településre is 50 ezer forint az éves iparűzési adó fizetési kötelezettség, tehát összesen 100 ezer forint, ha katásként jelentkeztem be, itt nincs megosztási lehetőség. Választhatom a nettó árbevétel 80 százalékában való egyszerűsített adóalap-megállapítását is, mivel a bevételem nem éri el a 6 millió forintot?
Közeledik a kft.-k számára a törzstőkeemelés végső, március 15-ei határideje. Cikkünkben részleteztük, mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a tőkeemelés helyett az átalakulást választják. Táblázatban összefoglaltuk, hogy 2016-ban milyen jogcímen, mennyi szochokedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók, s tisztázunk néhány gyakran felmerülő kérdést is, amelyben bizonytalankodnak a foglalkoztatók.
Tisztelt Szakértő! Van három cég, melyek 2015-ben kapcsolt viszonyban voltak egymással, A, B, C cégek. Az A cég üzletrészeit a C cég 2015. 08. 14-én eladta. A kapcsolt viszony tehát eddig az időpontig állt fenn az A céggel. Az helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése mindhárom cégre érvényes, és az összesített bevételeik (A cég esetében időarányosan 2015. 08. 14-éig) meghaladja az 500 millió forintot, valamint az egyes arányok az 50 százalékot. Az A, C cég hipabevallásánál hogyan kellene figyelembe vennem a 2015. 08. 14. előtti kapcsolt időszakot, és az azt követő időszakot? Az A cég összes bevételét nem arányosíthatom a kapcsolt viszony árbevételarányához, mert az egy torz eredményt hozna. (Vagy mégis kell?) A hipabevallásban hogyan tudom szétválasztani a két időszak hipaalapját? Mi van akkor, ha az A cég 2015. 08. 14. után egy másik (B-től és C-től független) cégben lesz kapcsolt, és a helyiadó-törvény 39. § (6) pontja itt is érvényes lesz rá? Ezekben az esetekben hogyan tudom a hipát kiszámolni, majd bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes családi gazdálkodás tételes költségelszámolást alkalmaz, az egy főre jutó jövedelem 10,5 millió forint (bevétel mínusz költség). Az egyik tag kiskorú, a másik pedig 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll. Milyen adók terhelik a jövedelmet? Szja, eho, hipa...? Válaszukat köszönjük.
Tisztelt Szerkesztő! Tervezéssel foglalkozó társaság mind megrendelői, mind alvállalkozói oldalon szerződés alapján szolgáltatást nyújt. Az alvállalkozói szolgáltatás beépül a cég által teljesített szolgáltatásba, amit megrendelő felé kiszámláz. Kérdés az, hogy a számlán mit kell feltüntetni, hogy az megfeleljen a társasági adó és az iparűzési adó előírásainak is? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát a Katás tételes iparűzési adó megosztása című kérdésemre. Korábbi kérdésemet a következőkkel egészíteném ki. A megosztás szabályai ebben az esetben nehezen érthetőek. Helyes-e úgy, ha a székhelyen (a tevékenység végzésének helyén) a tételes katát választom, és 2.5 millió forint adóalap után fizetem az adót, a telephelyen pedig, ahol nem végzek tényleges tevékenységet, a normál vagy egyszerűsített adóalap 100 százalékából a 10 százalékra eső adót kell csak ide fizetnem? Köszönöm megtisztelő válaszát. Boldog Zsuzsanna
Hivatkozva a közhasznú szervezet iparűzésiadó-alapja címmel, 2016. 01. 12-én feltett kérdésre adott válaszára, kérném az alábbi, eltérő véleményemre szíveskedjen reagálni: A Számviteli Levelek ugyanezen témában 5853. kérdésszám alatt megjelent tájékoztatója (és a Fővárosi Önkormányzat telefonos tájékoztatása szerint is) a nonprofit gazdasági társaságok iparűzési adóalapját nem kizárólag a vállalkozási tevékenység árbevétele alapján kell megállapítani. A Htv. 39. §-a meghatározza a helyi iparűzési adó alapját. A Htv. külön nem szabályozza, hogy mit tekint vállalkozási tevékenységnek. A Htv. az 52. § 22. pontjában meghatározott (fő szabály szerint a számviteli törvény szerinti) nettó árbevételt nem bontja meg vállalkozási, illetve közhasznú tevékenység nettó árbevételére. Így téves az a következtetés, hogy csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi a helyi iparűzési adó alapját, annak ellenére, hogy a cél szerinti és a vállalkozási tevékenység nettó árbevételét elkülönítetten kell ezen szervezeteknek nyilvántartani. A külön rendelkezés hiánya a fent említett főszabály szerinti adóalap-megállapítást teszi szükségessé.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték