Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy könyvet írt. A könyv kötését, sokszorosítását külső cég végezte. Alvállalkozói szerződés nem jött létre közöttük. Ezt a költséget hogyan tudom elszámolni? Az iparűzésiadó-alapot csökkenthetem vele? Válaszát előre is köszönöm.
Egy társaság, amelynek egy településen van székhelye, ezen kívül sehol nincsen telephelye bejegyezve, egy másik településen lakásokat építtet eladásra. A lakásépítéssel egy fővállalkozót bíz meg. Kérdésem, hogy azon a településen, ahol a lakásokat építteti, és majd értékesíteni fogja, be kell-e jelentkezni iparűzési adó alá, illetve kell-e ott fizetni iparűzési adót?
- Be kell-e jelentkezni és mikor, ha a Htv. 37. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység az adott önkormányzat illetékességi területén nem éri el a 30 napot? - Az adott önkormányzat illetékességi területén végzett - bevallási időszaki/egy évi- építőipari tevékenység megkezdésekor nem volt 30 napos munka végzés tervezve, de egy újabb kivitelezői megbízás teljesítésével a 30 nap túllépésre kerül, ekkor mi a helyes eljárás a bejelentkezés és bevallás tekintetében? - Az ideiglenes és állandó jellegű IPA tevékenység végzésének bejelentése elmaradt, de 180 napot meghaladó volt az építőipari tevékenység egy adott bevallási időszak végére összesen. Ez most, az adott évi beszámoló összeállításakor derül ki, mi a helyes követendő eljárás, hogyan kell a bejelentkezést pótolni? Utólag már elegendő állandó jellegű IPA be és kijelentkezést és bevallást beküldeni? Vagy ideiglenes jellegű bejelentkezést és bevallást kell küldeni, s amikor a 180 nap átlépésre került, akkor kell állandó jellegű bejelentkezést tenni, s a megfizetett ideiglenes IPA-t az éves vagy záró IPA bevallásban korrekciós tételként figyelembe venni? Kérdésemet az is indokolja, hogy a leírt életszerű eseményre nem találtam egyértelműen helyes követendő eljárást.
Ha a bérbeadott ingatlan egy benzinkút, amely a bérlő telephelye, és ő fizet az ott folytatott tevékenység után iparűzési adót, a bérbeadó mi alapján köteles erre, mivel neki ott sem irodája, sem alkalmazottja, sem tevékenysége nincs? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
Telephelynek számít-e az iparűzési adó szempontjából a társaság által vásárolt és bérbeadással hasznosított lakóingatlan – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy cég számára a konszignációs raktár keletkeztet-e telephelyet? Keletkezik-e iparűzésiadó-fizetési kötelezettség? Köszönettel: Szombati Imréné
Őstermelő iparűzési adó alapjából levonható-e az igénybevett szolgáltatás, például szárítás, kombájnozás?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a székhelyétől eltérő településen lakást vásárolt bérbeadási céllal. Az iparűzési adó szempontjából telephely a "hasznosított ingatlan" is. Ugyanakkor több állásfoglalást is találtunk arra vonatkozóan, hogy csak akkor keletkezik telephely az iparűzési adó vonatkozásában, ha ott vállalkozási tevékenység történik, azaz "ha a telephelyen az adózó, annak alkalmazottja, társaság tisztségviselője" – munkarend szerint "állandó" jelleggel – munkát végez, vagy a telephelyen kívüli munkavégzés esetén onnan munkát végezni indul. Ha az úgynevezett hármas feltételből csak az teljesül, hogy a tulajdonunkban van egy ingatlan, amit bérbeadással hasznosítunk, de ott általunk semmilyen jogcímen munkavégzés – iparűzés – nem történik, véleményünk szerint nem áll fenn iparűzésiadó-fizetési kötelezettség. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy külföldi cég magyarországi képviselete alanya-e a helyiadó-törvénynek? Kell-e iparűzési adóbevallást készítenie? Egy ilyen kereskedelmi képviseletnek milyen bevallási és bejelentési kötelezettségei vannak? Be kell-e például jelentkeznie a kamararához?
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!
A helyi iparűzési adó 2015. évi változása szerint mentesülnek azok szövetkezetek az adó megfizetése alól, melyeknek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjainak történő értékesítéséből, vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. Kérdés: nettó árbevétel azonos-e a mérleg szerinti össz.bevétellel, vagy csak a tevékenységi bevételt kell ezen érteni? Ugyanis szövetkezetünk termelői csoport és csak a tagok által termelt terményt értékesíti, ami alapja évente igényelhető támogatásnak. Tehát alapja-e a 95% számításnál például a támogatás (működésre/kapott) és az egyéb bevétel?
Miként érvényesíthető a kutatás-fejlesztés után adóalap-csökkentés? Mit minősül K+F tevékenységnek, és ezt ki dönti el? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a véleményét: Cégünk budapesti fióktelepe megszűnt (megszüntettük), a fióktelep 2014. 12. 31-éig működött. A törlés cégbírósági kelte: 2015. 02. 11. A helyi iparűzési adóval kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ez esetben 2014. évre készítek egy éves bevallást, és 2015. évre egy záró bevallást (nullás adattartalommal), illetve ez esetben a 2015-ös záró bevallást meddig kell leadni (mert van egy hipaelőleg előírásunk 2015. március 15-éig)? Fióktelep megszüntetését, illetve fióktelep létesítését elég a cégbírósághoz bejelenteni, a NAV-nak nem kell, ugye? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Biztosítási ügynöki tevékenységet végző cég a biztosításokat megbízási szerződés alapján ügynökökkel végezteti. A megkötött, valamint a folyamatosan fenntartott biztosítások után a biztosítótól jutalékot kap, és az ügynököknek ebből jutalékot fizet. Mindkét irányban biztosítási ügynöki tevékenységként számlázzák a szolgáltatást. Kérdésem: az alkuszcég az általa kifizetett jutalékkal, mint közvetített szolgáltatással csökkentheti-e adóalapját?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték