1194 találat a(z) iparűzési adó cimkére

Őstermelő iparűzési adó Kérdés

Őstermelő iparűzési adó alapjából levonható-e az igénybevett szolgáltatás, például szárítás, kombájnozás?

Iparűzési tevékenység lakásbérbeadás esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk a székhelyétől eltérő településen lakást vásárolt bérbeadási céllal. Az iparűzési adó szempontjából telephely a "hasznosított ingatlan" is. Ugyanakkor több állásfoglalást is találtunk arra vonatkozóan, hogy csak akkor keletkezik telephely az iparűzési adó vonatkozásában, ha ott vállalkozási tevékenység történik, azaz "ha a telephelyen az adózó, annak alkalmazottja, társaság tisztségviselője" – munkarend szerint "állandó" jelleggel – munkát végez, vagy a telephelyen kívüli munkavégzés esetén onnan munkát végezni indul. Ha az úgynevezett hármas feltételből csak az teljesül, hogy a tulajdonunkban van egy ingatlan, amit bérbeadással hasznosítunk, de ott általunk semmilyen jogcímen munkavégzés – iparűzés – nem történik, véleményünk szerint nem áll fenn iparűzésiadó-fizetési kötelezettség. Válaszát előre is köszönöm.

Kereskedelmi képviselet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy külföldi cég magyarországi képviselete alanya-e a helyiadó-törvénynek? Kell-e iparűzési adóbevallást készítenie? Egy ilyen kereskedelmi képviseletnek milyen bevallási és bejelentési kötelezettségei vannak? Be kell-e például jelentkeznie a kamararához?

Kapcsolt vállalkozás ipája, ha az elábé 50% alatt van Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!

Iparűzési adó Kérdés

A helyi iparűzési adó 2015. évi változása szerint mentesülnek azok szövetkezetek az adó megfizetése alól, melyeknek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjainak történő értékesítéséből, vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. Kérdés: nettó árbevétel azonos-e a mérleg szerinti össz.bevétellel, vagy csak a tevékenységi bevételt kell ezen érteni? Ugyanis szövetkezetünk termelői csoport és csak a tagok által termelt terményt értékesíti, ami alapja évente igényelhető támogatásnak. Tehát alapja-e a 95% számításnál például a támogatás (működésre/kapott) és az egyéb bevétel?

Így csökkentheti adóit és innovációs járulékát Cikk

Miként érvényesíthető a kutatás-fejlesztés után adóalap-csökkentés? Mit minősül K+F tevékenységnek, és ezt ki dönti el? Összefoglaltuk.

Eva-kalkulátor 2015 – Használati útmutató Cikk

Helyi iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a véleményét: Cégünk budapesti fióktelepe megszűnt (megszüntettük), a fióktelep 2014. 12. 31-éig működött. A törlés cégbírósági kelte: 2015. 02. 11. A helyi iparűzési adóval kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ez esetben 2014. évre készítek egy éves bevallást, és 2015. évre egy záró bevallást (nullás adattartalommal), illetve ez esetben a 2015-ös záró bevallást meddig kell leadni (mert van egy hipaelőleg előírásunk 2015. március 15-éig)? Fióktelep megszüntetését, illetve fióktelep létesítését elég a cégbírósághoz bejelenteni, a NAV-nak nem kell, ugye? Előre is köszönöm válaszát!

Iparűzési adó – közvetített szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Biztosítási ügynöki tevékenységet végző cég a biztosításokat megbízási szerződés alapján ügynökökkel végezteti. A megkötött, valamint a folyamatosan fenntartott biztosítások után a biztosítótól jutalékot kap, és az ügynököknek ebből jutalékot fizet. Mindkét irányban biztosítási ügynöki tevékenységként számlázzák a szolgáltatást. Kérdésem: az alkuszcég az általa kifizetett jutalékkal, mint közvetített szolgáltatással csökkentheti-e adóalapját?

Ideiglenes iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakérő! Egy mérnöki tevékenységet folytató kft. kizárólag felelős építési műszaki ellenőri feladatokra szerződik le, és ezt egyszerre több településen végzi, időszakonként. Építőipari kivitelezési tevékenységet nem végez. Kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnie, ha a munka a 30 napot meghaladja? Vonatkozik-e rá az ideiglenes iparűzésiadó-törvény?

Családi gazdaság: az iparűzési adóról és az anyagköltségről Cikk

Melyek a jellemző anyagköltségek családi gazdaságnál, és hol kell iparűzési adót fizetni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Iparűzési adó anyagköltség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Őstermelő esetében az anyagköltséget csökkenteni kell a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záróértékével, és növelni a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Nem igazán értem, hogy a decemberi záró érték mitől lenne eltérő a januári nyitó anyagkészlet értéktől. Melyek a jellemző anyagköltségek? A termőföld ára, bérleti díj beleszámít-e? Családi gazdaság esetében, ha a kiskorú tag máshol él, mint a családi gazdálkodó, a földterületek is a családi gazdálkodó lakóhelyén vannak, és itt van a bejelentett székhely is, kell a kiskorú tag lakóhelyén is iparűzési bevallást benyújtani? Ha igen, milyen elven, és milyen arányban megosztva a bevételt? Köszönettel.

Automaták és a helyi adók Kérdés

Tisztelt Szakértő! Élelmiszer-automaták (kávé- , snack -, szendvics-) tekintetében minden olyan önkormányzathoz be kell jelentkezni, és helyi iparűzési adóbevallást benyújtani, ahol automatát üzemeltet a cég? (Bérleti díjat fizet a helyhasználatért.) Illetve, amennyiben kis értékű (tehát azonnali értékcsökkenéssel 0 forint nettó értékű) automatát üzemeltet a cég, hogyan lehet az adóalapot megosztani? Mi a helyes adóalap-megosztási eljárás? Ezek a bérelt helyek telephelynek is számítanak, és ezt a cégbíróság felé is jelezni kell? Válaszát köszönöm!

Iparűzési adó kapcsolt vállalkozások esetén Kérdés

A társaági adóról szól 1996. évi LXXXI. törvény 4. § -a szerint 2015. 01. 01-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a társaságok, ahol az ügyvezetői feledatokat azonos személy látja el. Az egyik cég – nagykereskedő – árbevétele 1,3 milliárd forint, a másiké – kiskereskedő –150 millió forint. Jól gondolom-e, hogy amennyiben azonos ügyvezető tevékenykedik a két társaságnál, akkor e két cég az iparűzési adó vonatkozásában is kapcsolt vállalkozásnak minősül? Amennyiben így van, akkor az adó számítása során a két cég összevont adatai alapján kell megállapítani az iparűzési adó alapját, és az árbevételük arányában történik annak megosztása. Előfordulhat-e, hogy ezen számítás alapján megállapított iparűzési adó összege több lesz a kiskereskedő cégnél, mint a normál módon számított adó, mert a kapcsolt válallkozásra tekintettel nem tudja 100 százalékban adóalap-csökkentő tételként érvényesíten az elábé-t? (Az elábé aránya mindkét cégnél meghaladja az 50 százalékot.)

Telephely-bejelentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy ha egy cég tartósan, szerződéssel, napi 24 órában szolgáltatást végez(recepciós, őrzés-védés, takarítás, stb.) egy másik cég székhelyén (ami a saját székhelyétől eltérő városban található), akkor a szolgáltató cégnek be kell-e jelentkezni ebben a városban is az iparűzési adó hatálya alá, illetve be kell-e jelentenie telephelyként (cégbíróság, adóhatóság) az adott címet, ahol a munkát végzik? Köszönöm.