Tisztelt Szakérő! Egy mérnöki tevékenységet folytató kft. kizárólag felelős építési műszaki ellenőri feladatokra szerződik le, és ezt egyszerre több településen végzi, időszakonként. Építőipari kivitelezési tevékenységet nem végez. Kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnie, ha a munka a 30 napot meghaladja? Vonatkozik-e rá az ideiglenes iparűzésiadó-törvény?
Melyek a jellemző anyagköltségek családi gazdaságnál, és hol kell iparűzési adót fizetni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő esetében az anyagköltséget csökkenteni kell a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záróértékével, és növelni a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Nem igazán értem, hogy a decemberi záró érték mitől lenne eltérő a januári nyitó anyagkészlet értéktől. Melyek a jellemző anyagköltségek? A termőföld ára, bérleti díj beleszámít-e? Családi gazdaság esetében, ha a kiskorú tag máshol él, mint a családi gazdálkodó, a földterületek is a családi gazdálkodó lakóhelyén vannak, és itt van a bejelentett székhely is, kell a kiskorú tag lakóhelyén is iparűzési bevallást benyújtani? Ha igen, milyen elven, és milyen arányban megosztva a bevételt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Élelmiszer-automaták (kávé- , snack -, szendvics-) tekintetében minden olyan önkormányzathoz be kell jelentkezni, és helyi iparűzési adóbevallást benyújtani, ahol automatát üzemeltet a cég? (Bérleti díjat fizet a helyhasználatért.) Illetve, amennyiben kis értékű (tehát azonnali értékcsökkenéssel 0 forint nettó értékű) automatát üzemeltet a cég, hogyan lehet az adóalapot megosztani? Mi a helyes adóalap-megosztási eljárás? Ezek a bérelt helyek telephelynek is számítanak, és ezt a cégbíróság felé is jelezni kell? Válaszát köszönöm!
A társaági adóról szól 1996. évi LXXXI. törvény 4. § -a szerint 2015. 01. 01-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a társaságok, ahol az ügyvezetői feledatokat azonos személy látja el. Az egyik cég – nagykereskedő – árbevétele 1,3 milliárd forint, a másiké – kiskereskedő –150 millió forint. Jól gondolom-e, hogy amennyiben azonos ügyvezető tevékenykedik a két társaságnál, akkor e két cég az iparűzési adó vonatkozásában is kapcsolt vállalkozásnak minősül? Amennyiben így van, akkor az adó számítása során a két cég összevont adatai alapján kell megállapítani az iparűzési adó alapját, és az árbevételük arányában történik annak megosztása. Előfordulhat-e, hogy ezen számítás alapján megállapított iparűzési adó összege több lesz a kiskereskedő cégnél, mint a normál módon számított adó, mert a kapcsolt válallkozásra tekintettel nem tudja 100 százalékban adóalap-csökkentő tételként érvényesíten az elábé-t? (Az elábé aránya mindkét cégnél meghaladja az 50 százalékot.)
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy ha egy cég tartósan, szerződéssel, napi 24 órában szolgáltatást végez(recepciós, őrzés-védés, takarítás, stb.) egy másik cég székhelyén (ami a saját székhelyétől eltérő városban található), akkor a szolgáltató cégnek be kell-e jelentkezni ebben a városban is az iparűzési adó hatálya alá, illetve be kell-e jelentenie telephelyként (cégbíróság, adóhatóság) az adott címet, ahol a munkát végzik? Köszönöm.
Szeretném megtudni, hogy a helyi iparűzési adó tekintetében minden évben külön kell változásbejelentőt küldeni az önkormányzatnak, hogy mely adózási módot választjuk, vagy ezt csak változás esetén kell benyújtani? 2015. 01. 15-ig csak a tételes katás adózási módot választóknak kell bevallást adnia? A másik két adózási módot választóknak (80 százalékos és hagyományos módon történő elszámolás) marad a május 31-ei határidő?
Röviden szeretném leírni, ezért a korkrét adatok: XY cég végelszámolás záró napja 2014.06.30. Minden előírt bevallást, mérleget beadtam, ezzel a záródátummal. A cégbírósági végzésben ez áll: végelszámolás befejezésének dátuma 2014.aug.26. /Mire átfutott a NAV ellenőrzésen, az ügyvéd beadta, és a cégbíróság határozott ez a dátum született, de nem itt lett a záró dátum!/ Az önkormányzati előadó most, hogy a törlést a nyilvántartásukban kértem, ki akarja javíttatni a bevallás záródátumát aug.26-ra. Jogos ez? Szerintem nem, hiszen a közzétett mérlegben sem ez a dátum van végelszámolás végeként!
Kell-e iparűzési adót fizetnünk abban az esetben, ha gazdasági (kereskedelmi) tevékenységünk Magyarországon kívül zajlik? Egészen pontosan az EU más tagállamában vagy EU-n kívüli országban megvásárolt eszközöket értékesítünk EU-n kívüli harmadik országba oly módon, hogy az áru többnyire be sem jön Magyarországra. Mi képezi ilyenkor az adó alapját? Több telephely esetén hol kell megfizetni az iparűzési adót?
Kedves Szakértő! Az általam könyvelt kft.-nek 2013. évben a társasági adóbevallás 1. sorában az értékesítés nettó árbevétele 99 338 e forint volt. A bevallás 4. sorában az egyéb bevétel 3 135 e forint volt. Az egyéb bevétel tárgyieszköz-értékesítés volt. Kell-e a cégnek társaságiadó- és iparűzésiadó-feltöltést végezni? Köszönettel várom sürgős válaszukat.
Decemberben, illetve az adóév utolsó hónapjában több, adózással kapcsolatos bejelentés, bevallás és befizetés esedékes, amelynek elmulasztása bírságot vagy az adózó szándékától eltérő adózást vonhat maga után. Praktikus tudnivalók a kata, a kiva, az eva választásáról, az adók feltöltéséről.
Tisztelt Szakértő! Egyéni ügyvéd 2014.10. 02-án alakul, rögtön katás. Idén iparűzési adó szempontból választhatja még a tételes 2,5 millió forint után fizetendő adót? Nem jelentkezett be 10. 02-a után 15 napon belül ez alá. Segítségét kérném, hogy jól értelmezem-e a szabályt: – Alakulástól számított 15 napon belül (2014-re) vagy január 15-éig (2015-re) be kell jelentkeznie a tételes adó alá, különben azt nem választhatja. – Ha 10.17-éig nem jelentkezett be, akkor idénre már nem alkalmazhatja a tételes adózást. – Körülbelül 625 ezer forint bevétel felett (10.02-12.31 közötti időszakra) érdemes lenne/lett volna bejelentkeznie idénre, ezt megteheti még? – Ha január 15-éig bejelenti tételesadó-fizetési szándékát, akkor 2015-ben korlátlan bevétel esetén Budapesten 50.000 forint iparűzési adót fizet, tehát ha 2,5 millió forint feletti bevételre számít, akkor érdemes bejelentkeznie. Válaszát előre is köszönöm!
Meglepődve tapasztalta olvasónk, hogy be kellett volna jelentkeznie az önkormányzatnál az iparűzési adó alá egy olyan társaságnak, amely megvásárolt egy lakást irodának, de semmilyen bevételszerző tevékenységet nem folytatott. Kérdésére Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság vásárolt 2013-ban egy lakást iroda céljából, az iroda vásárlásához támogatást vett igénybe, mely köti az iroda fenntartását. Nettó árbevétele a vásárlás óta még nem volt. Kérdés az, hogy iparűzési adó alá be kellett-e volna jelentkeznie, mert az önkormányzat szerint igen, viszont nem folytatott bevétel- és nyereségszerző tevékenységet. Köszönettel: Kiss Anita
Tisztelt Szakértő! Földgáz-kereskedelemmel foglalkozó társaság ezidáig a helyi iparűzési adó bevallását egy helyre nyújtotta be (székhely szerintit), azonban helytelenül (?), mivel azon önkormányzati illetékességi területhez kellett volna, ahol a földgáz-fogyasztás végső felhasználása történik? Amennyiben a végső felhasználó illetékességi önkormányzatoknál kellett volna bevallani, utólag szükséges-e a módosítás? Válaszukat nagyon köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték