Tisztelt Szerkesztő! Tervezéssel foglalkozó társaság mind megrendelői, mind alvállalkozói oldalon szerződés alapján szolgáltatást nyújt. Az alvállalkozói szolgáltatás beépül a cég által teljesített szolgáltatásba, amit megrendelő felé kiszámláz. Kérdés az, hogy a számlán mit kell feltüntetni, hogy az megfeleljen a társasági adó és az iparűzési adó előírásainak is? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát a Katás tételes iparűzési adó megosztása című kérdésemre. Korábbi kérdésemet a következőkkel egészíteném ki. A megosztás szabályai ebben az esetben nehezen érthetőek. Helyes-e úgy, ha a székhelyen (a tevékenység végzésének helyén) a tételes katát választom, és 2.5 millió forint adóalap után fizetem az adót, a telephelyen pedig, ahol nem végzek tényleges tevékenységet, a normál vagy egyszerűsített adóalap 100 százalékából a 10 százalékra eső adót kell csak ide fizetnem? Köszönöm megtisztelő válaszát. Boldog Zsuzsanna
Hivatkozva a közhasznú szervezet iparűzésiadó-alapja címmel, 2016. 01. 12-én feltett kérdésre adott válaszára, kérném az alábbi, eltérő véleményemre szíveskedjen reagálni: A Számviteli Levelek ugyanezen témában 5853. kérdésszám alatt megjelent tájékoztatója (és a Fővárosi Önkormányzat telefonos tájékoztatása szerint is) a nonprofit gazdasági társaságok iparűzési adóalapját nem kizárólag a vállalkozási tevékenység árbevétele alapján kell megállapítani. A Htv. 39. §-a meghatározza a helyi iparűzési adó alapját. A Htv. külön nem szabályozza, hogy mit tekint vállalkozási tevékenységnek. A Htv. az 52. § 22. pontjában meghatározott (fő szabály szerint a számviteli törvény szerinti) nettó árbevételt nem bontja meg vállalkozási, illetve közhasznú tevékenység nettó árbevételére. Így téves az a következtetés, hogy csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi a helyi iparűzési adó alapját, annak ellenére, hogy a cél szerinti és a vállalkozási tevékenység nettó árbevételét elkülönítetten kell ezen szervezeteknek nyilvántartani. A külön rendelkezés hiánya a fent említett főszabály szerinti adóalap-megállapítást teszi szükségessé.
Katás adózónak mikor kell a helyi adóhatósághoz benyújtania iparűzési adóbevallását?
Tisztelt Szakértők! Társaságunk 2016-ban a telephelyétől eltérő településen fog építőipari munkákat végezni. Lesz olyan, ahol a munka 30 napnál kevesebb ideig fog tartani, lesz olyan, ahol 30 és 180 nap között lesz, és olyan is, amikor meghaladja a 181 napot. Egyes munkáknál mi már alvállalkozók vagyunk, a munkát ténylegesen továbbadjuk más alvállalkozóknak. Tényleges munkát a szervezésen kívül nem végzünk, azokat teljes egészében továbbadjuk alvállalkozóknak. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor kinek kell bejelentkezni, bevallani, megfizetni stb. a hipát? A fővállalkozónak is és az összes alvállalkozónak is? Példa: egy 40 napos építőipari munkánál a fővállalkozó és minden bedolgozó alvállalkozó megfizeti az ideiglenes iparűzési adót? Hogyan működik ez a rendszer? Köszönettel: István
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó vagyok. Helyi iparűzési adóra is így jelentkeztem be. Ha az év folyamán a vállalkozásom 2 hónapot szünetel, akkor is 50 ezer forint az iparűzési adó mértéke? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben keletkezik helyiiparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a közhasznú szervezetnek, akkor mi lesz az adó alapja? Ugyanazzal az aránnyal számoljuk ki az adóalapot, mint a társasági adóban? Köszönettel.
Az elmúlt évben több ponton, és több ízben módosították különböző törvények a helyi adókról szóló törvényt. Egységes szerkezetbe foglalt rendelkezései nem csak 2016-ra, de már 2017-re is tartalmaznak előírásokat. Nem minden javaslat került át a törvénybe, amelyek idő előtt napvilágot láttak, s így a köztudatba bekerülhettek; cikkünkben összefoglaljuk az elfogadott változásokat.
Hogyan kell nyilatkozni az iparűzési adóról, és mikor kell azt megfizetni egy induló katás vállalkozásnak? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Bábolnán a jövőben nem kell megfizetniük a kommunális adót mindazoknak, akik évente igazoltan részt vesznek tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, illetve vastagbélrákszűrésen.
2015 decemberében megkezdett katás egyéni vállalkozói tevékenységhez (Bp-i székhelyű) az iparűzési adó tekintetében milyen határidők, nyilatkozati és fizetési határidők vonatkoznak? Válaszát előre is köszönöm.
Az Országgyűlés kedden a lakásépítés áfájának csökkentésével egyszerre kimondta, hogy a fővárosi önkormányzat a jövő évtől a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra.
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése értelmében adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a taotörvény 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része? Várom szíves válaszát!
Egy félreértelmezett törvényi szabályozás miatt rendkívüli bírságokra számíthatnak azok a cégek, melyek az év folyamán a nyomdai árucikkeiket termékként szerezték be és az adott összeget nem szolgáltatásként számolták el a könyvelésükben, hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. A törvényi anomália már csak azért is furcsa, mert az áfatörvény világosan rögzíti, hogy a nyomdában készült egyes árucikkek milyen esetben minősülnek terméknek és milyen esetben szolgáltatásnak, állítja a tanácsadó cég.
Gyógyszer nagykereskedés iparűzési adókötelezettsége 2015. évben, figyelembe véve a december 20-ai feltöltési kötelezettséget. Adatok Eft-ban 2015. ÉVI NETTÓ ÁRBEVÉTEL ELADÁSI ÁRON 2694113 2015. ÉVI TÁMOGATOTT ÉRTÉKÉSÍTÉS ELADÁSI ÁRON 1171666 2015. ÉVI NEM TÁMOGATOTT ÉRTÉKÉSÍTÉS ELADÁSI ÁRON 1522447 2015. ÉVI ÉRTÉKÉSÍTÉS ELÁBÉJA 2598974 2015. ÉVI TÁMOGATOTT ELÁBÉ 1113407 2015. ÉVI NEM TÁMOGATOTT ELÁBÉ 1485567 2015. ÉVI ANYAGKÖLTSÉG 15946 Arra szeretnék választ kapni, hogy ezen adatoknak alapján hogyan alakulhat a 2015. évi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségünk a Htv. 39. § 4-7. szakaszainak figyelembevételével, különös tekintettel – a sávos megosztásra, illetve a – a támogatott – közfinanszírozásba bevont – forgalom figyelembevételére?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték