Fontos adóbefizetési határidő közeleg! Cikk
Magánszemélyekre és a vállalkozásokra is vonatkoznak a holnapi határidők: szeptember 15-éig kell megfizetni a helyi adókat, illetve adóelőlegeket.
Magánszemélyekre és a vállalkozásokra is vonatkoznak a holnapi határidők: szeptember 15-éig kell megfizetni a helyi adókat, illetve adóelőlegeket.
Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségét kérem levezetni. Kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvastam ki, hogy összevontan adózik? Valamint mi az iparűzési adó alapja?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó év közben (aug. 5.) székhelyt váltott, oly módon, hogy másik városba költözött. Hogyan kell ebben az esetben a 25 000 forint iparűzési adót megfizetni? Köszönettel. Vágner Emília
Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
Azt hallottam, hogy míg egy társaságnál a rezsiszámla értékét elfogadják anyagnak (mért áramdíj,hődíj,vízdíj), anyagköltségként, az egyéni vállalkozó nem veheti figyelembe az ipa számításánál. Vagy például ha veszek irodaszert, számlatömböt, bélyegző házat. Kérem segítségüket! A helyi adó törvény konkrétan hol rendelkezik erről? Köszönöm
Egy vállalkozásra igen nagy összegű iparűzésiadó-előleget rótt ki szeptemberi fizetéssel az önkormányzat, mi lehet ennek az oka? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Eddig úgy tudtam, hogy a május 31-én beadott hipabevallás alapján számolják a következő évi adóelőleget, tehát megfelezik az összeget, és ezt fizetik szeptemberben és márciusban a cégek. Változott valami? Mert az egyik ügyfelem igen nagy összeget kapott szeptemberi befizetésre előlegként, majd márciusra a bevallott összeg felét... májusban rendesen befizette az adót. Értetlenül állok előtte. Az önkormányzat valami olyasmit mond, hogy tavaly túl keveset fizettek előlegként.... nem is értem.
A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében ismét értelmezte a közvetített szolgáltatás fogalmát a helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából – ezúttal a bevásárlóközpontok bérbeadási tevékenysége kapcsán. Bár az ítélet nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy az üzemeltető a hipa alapját csökkentő tételként számolja el a bérleti díjat, ennek feltételéül azonban nehezen megugorható követelményeket támasztott – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Egy több éve működő, szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2015. 06. 01-jétől bejelentkezett a kata hatálya alá. Iparűzési adóban szerette volna a tételes adót választani, ezért elküldte a változás bejelentését az önkormányzathoz, valamint a 2015. 01. 01.-05. 31-ei időszakra vonatkozó záró adóbevallását is. Az önkormányzat visszautasította a bejelentését, mondván, csak január 15-éig választhatja a tételes adózást, tehát legközelebb 2016. január 15-éig teheti ezt meg. Értelmezésük alapján év közben kizárólag az a vállalkozás jelentkezhet be a tételes adó hatálya alá, amely újonnan alakul, adózásiforma-váltás esetén nem választható. Meglátásunk szerint az 1990. évi C. törvény 39/B paragrafusának (9) bekezdése azonban nem az önkormányzat álláspontját tükrözi. Kérem, szíveskedjenek véleményüket kifejteni a fenti problémával kapcsolatban. Köszönettel: Lenner Andrea
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozás alvállalkozókat bíz meg az ingatlanügynöki tevékenységre. A megbízóval kötött szerződés tartalmazza az alvállalkozó bevonásának lehetőségét. Az alvállalkozók teljesítés alapján jutalékot számláznak. Ez a díj a helyi iparűzési adó szempontjából levonható-e, mint alvállalkozói díj?
Szokatlan menetrendet és tempót diktált az idén az országgyűlési képviselőknek és az adózás után érdeklődőknek a Parlament: ősz helyett már tavasszal kipipálták a következő év költségvetésének, és így az adócsomagnak is a jóváhagyását.
A múlt héten kihirdetett, az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény fontosabb változásait összegezte blogjában Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóág üzletvezető partnere.
Vállalkozási jövedelemnek számít-e egy sportegyesület reklámtevékenységből és bérleti díjból származó bevétele? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Több probléma vetődött fel e kérdésben. A fővárosi önkormányzat nem fogadja el, hogy június 1-jétől katás a bt., egész évre kötelez az eredeti eljárási rendre. Nem enged nyilatkozni, hogy csak éves 25000 forint iparűzési adót fizessek, csak január 15-éig megtett bejelentés alapján fogadja azt el. Az önkormányzat szerint év közben nincs lehetőség a bejelentésre, ami szerintem ellentétes a törvénnyel, és az itt megjelent cikkekben szereplő állásfoglalásokkal is. A másik gondom, hogy a tao-törvény szerint megszűnik az adóalanyisága a bt.-nek, akkor, ha jól tudom, nem kell a jövedelemminimum szerint adózni, ugyanis mind az előző évben, mind a tárgyév május 31-éig veszteséges a társaság, ismereteim szerint a megszűnés szabályainak alkalmazásával leírható az előző évek vesztesége. Egyelőre a jövedelemminimum szerint állítottam be a 1571-es nyomtatványon az adómegállapítás módját, de szerintem leírható mind az előző évek vesztesége, mind a tárgyévi veszteség. Kérem szíves állásfoglalásukat. Köszönettel: Császár Judit
Tisztelt Szakértő! A sportegyesület milyen esetben nem fizet iparűzési adót és telekadót? Ha reklámtevékenységből és bérleti díjból van bevétele, hogy a működését fenn tudja tartani, akkor ez vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek számít-e? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől