Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy külföldi cég magyarországi képviselete alanya-e a helyiadó-törvénynek? Kell-e iparűzési adóbevallást készítenie? Egy ilyen kereskedelmi képviseletnek milyen bevallási és bejelentési kötelezettségei vannak? Be kell-e például jelentkeznie a kamararához?
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!
A helyi iparűzési adó 2015. évi változása szerint mentesülnek azok szövetkezetek az adó megfizetése alól, melyeknek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjainak történő értékesítéséből, vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. Kérdés: nettó árbevétel azonos-e a mérleg szerinti össz.bevétellel, vagy csak a tevékenységi bevételt kell ezen érteni? Ugyanis szövetkezetünk termelői csoport és csak a tagok által termelt terményt értékesíti, ami alapja évente igényelhető támogatásnak. Tehát alapja-e a 95% számításnál például a támogatás (működésre/kapott) és az egyéb bevétel?
Miként érvényesíthető a kutatás-fejlesztés után adóalap-csökkentés? Mit minősül K+F tevékenységnek, és ezt ki dönti el? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a véleményét: Cégünk budapesti fióktelepe megszűnt (megszüntettük), a fióktelep 2014. 12. 31-éig működött. A törlés cégbírósági kelte: 2015. 02. 11. A helyi iparűzési adóval kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ez esetben 2014. évre készítek egy éves bevallást, és 2015. évre egy záró bevallást (nullás adattartalommal), illetve ez esetben a 2015-ös záró bevallást meddig kell leadni (mert van egy hipaelőleg előírásunk 2015. március 15-éig)? Fióktelep megszüntetését, illetve fióktelep létesítését elég a cégbírósághoz bejelenteni, a NAV-nak nem kell, ugye? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Biztosítási ügynöki tevékenységet végző cég a biztosításokat megbízási szerződés alapján ügynökökkel végezteti. A megkötött, valamint a folyamatosan fenntartott biztosítások után a biztosítótól jutalékot kap, és az ügynököknek ebből jutalékot fizet. Mindkét irányban biztosítási ügynöki tevékenységként számlázzák a szolgáltatást. Kérdésem: az alkuszcég az általa kifizetett jutalékkal, mint közvetített szolgáltatással csökkentheti-e adóalapját?
Tisztelt Szakérő! Egy mérnöki tevékenységet folytató kft. kizárólag felelős építési műszaki ellenőri feladatokra szerződik le, és ezt egyszerre több településen végzi, időszakonként. Építőipari kivitelezési tevékenységet nem végez. Kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnie, ha a munka a 30 napot meghaladja? Vonatkozik-e rá az ideiglenes iparűzésiadó-törvény?
Melyek a jellemző anyagköltségek családi gazdaságnál, és hol kell iparűzési adót fizetni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő esetében az anyagköltséget csökkenteni kell a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záróértékével, és növelni a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Nem igazán értem, hogy a decemberi záró érték mitől lenne eltérő a januári nyitó anyagkészlet értéktől. Melyek a jellemző anyagköltségek? A termőföld ára, bérleti díj beleszámít-e? Családi gazdaság esetében, ha a kiskorú tag máshol él, mint a családi gazdálkodó, a földterületek is a családi gazdálkodó lakóhelyén vannak, és itt van a bejelentett székhely is, kell a kiskorú tag lakóhelyén is iparűzési bevallást benyújtani? Ha igen, milyen elven, és milyen arányban megosztva a bevételt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Élelmiszer-automaták (kávé- , snack -, szendvics-) tekintetében minden olyan önkormányzathoz be kell jelentkezni, és helyi iparűzési adóbevallást benyújtani, ahol automatát üzemeltet a cég? (Bérleti díjat fizet a helyhasználatért.) Illetve, amennyiben kis értékű (tehát azonnali értékcsökkenéssel 0 forint nettó értékű) automatát üzemeltet a cég, hogyan lehet az adóalapot megosztani? Mi a helyes adóalap-megosztási eljárás? Ezek a bérelt helyek telephelynek is számítanak, és ezt a cégbíróság felé is jelezni kell? Válaszát köszönöm!
A társaági adóról szól 1996. évi LXXXI. törvény 4. § -a szerint 2015. 01. 01-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a társaságok, ahol az ügyvezetői feledatokat azonos személy látja el. Az egyik cég – nagykereskedő – árbevétele 1,3 milliárd forint, a másiké – kiskereskedő –150 millió forint. Jól gondolom-e, hogy amennyiben azonos ügyvezető tevékenykedik a két társaságnál, akkor e két cég az iparűzési adó vonatkozásában is kapcsolt vállalkozásnak minősül? Amennyiben így van, akkor az adó számítása során a két cég összevont adatai alapján kell megállapítani az iparűzési adó alapját, és az árbevételük arányában történik annak megosztása. Előfordulhat-e, hogy ezen számítás alapján megállapított iparűzési adó összege több lesz a kiskereskedő cégnél, mint a normál módon számított adó, mert a kapcsolt válallkozásra tekintettel nem tudja 100 százalékban adóalap-csökkentő tételként érvényesíten az elábé-t? (Az elábé aránya mindkét cégnél meghaladja az 50 százalékot.)
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy ha egy cég tartósan, szerződéssel, napi 24 órában szolgáltatást végez(recepciós, őrzés-védés, takarítás, stb.) egy másik cég székhelyén (ami a saját székhelyétől eltérő városban található), akkor a szolgáltató cégnek be kell-e jelentkezni ebben a városban is az iparűzési adó hatálya alá, illetve be kell-e jelentenie telephelyként (cégbíróság, adóhatóság) az adott címet, ahol a munkát végzik? Köszönöm.
Szeretném megtudni, hogy a helyi iparűzési adó tekintetében minden évben külön kell változásbejelentőt küldeni az önkormányzatnak, hogy mely adózási módot választjuk, vagy ezt csak változás esetén kell benyújtani? 2015. 01. 15-ig csak a tételes katás adózási módot választóknak kell bevallást adnia? A másik két adózási módot választóknak (80 százalékos és hagyományos módon történő elszámolás) marad a május 31-ei határidő?
Röviden szeretném leírni, ezért a korkrét adatok: XY cég végelszámolás záró napja 2014.06.30. Minden előírt bevallást, mérleget beadtam, ezzel a záródátummal. A cégbírósági végzésben ez áll: végelszámolás befejezésének dátuma 2014.aug.26. /Mire átfutott a NAV ellenőrzésen, az ügyvéd beadta, és a cégbíróság határozott ez a dátum született, de nem itt lett a záró dátum!/ Az önkormányzati előadó most, hogy a törlést a nyilvántartásukban kértem, ki akarja javíttatni a bevallás záródátumát aug.26-ra. Jogos ez? Szerintem nem, hiszen a közzétett mérlegben sem ez a dátum van végelszámolás végeként!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték