Szeretném, ha tájékoztatnának katás vállalkozás 2013. évi iparűzési adójáról fő- és 36 óra melletti vállalkozónak mit kell fizetnie? Főállású 50 000 forint adó, és a 36 óra mellettinek mennyit kell fizetnie, 25 000 forint vagy nincs különbség, és egyöntetűen kell fizetni? Köszönöm előre is.
A társasági adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, május 31-éig a 2013-as adóév helyi iparűzési adójáról is számot kell adni. Cikkünkben bemutatjuk az iparűzési adóbevallás-benyújtás legfontosabb szabályait, kitérve arra, hogy milyen eltérések vannak a 2012. évi bevallás adattartamához képest, mire kell különösen figyelni a 2013-tól megváltozott jogszabályok miatt.
Idén először kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak az új szabályokat a helyi iparűzési adó kiszámításakor. Az adóalap kiszámítása bonyolult, ráadásul az is elképzelhető, hogy a vártnál kedvezőtlenebb lesz az eredmény a vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Üdvözlöm Önöket! Kérdésem az lenne, hogy a kapcsolt válallkozásoknál történő iparűzésiadó-megosztást minden kapcsolt viszonyban álló cégnél meg kell csinálni nagyságrendtől függetlenül, vagy csak az 500 millió forint feletti összesített árbevételt elérők esetében?
Ha egy társaság ingatlant bérel, gyakori, hogy külön fizeti a bérleti díjat és külön a közüzemi számlákat. Az utóbbi költségek hogyan számolhatók el, levonhatók-e az iparűzési adó alapjából – kérdezte Olvasónk. Kérdésére Szolnoki Béla könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
A jelen szabályok szerint a katások helyi iparűzési adó számításának módja minden évben külön megválasztható, vagy az első évben tett nyilatkozat alapján kell minden évet számolni? Ha évente választható, akkor a választást a változásbejelentőn, vagy az év végi bevalláson kell jelölni?
Mit lehet tenni, ha a katás egyéni vállalkozó elmulasztotta bejelenteni az önkormányzathoz a kata-alanyiságát? Ha jól tudom, utólag már nem választhatja a katát, de a 80 százalékos kedvezményes adózást igen?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a szíves szakértői véleményét. A székhelyünk használatára bérleti szerződést kötöttünk, valamint ugyanazzal a céggel külön szerződést kötöttünk a közüzemi díjak átszámlázásáról. A bérleti díj és a közüzemi díjak természetesen külön számlán kerülnek számlázásra és a közüzemi számlákon a villany és gáz fogyasztás mennyiségi egysége és mennyisége is feltüntetésre kerül. Állítólag a helyi adó ellenőrzése során ezeket a számlákat nem fogadják el , mint anyagköltséget. Kérem a szíves álláspontjukat, hogy ezek a tételek könyvelhetőek-e 51-es számlára és levonhatóak-e az iparűzési adó alapjából. Válaszát előre is köszönöm.
Egy kft. székhelye A településen, telephelye B településen van. A kft. mezőgazdasági növénytermeléssel is foglalkozik. Az általa bérelt földterületek C településhez tartoznak helyrajzi szám szerint. Kell-e C településre is helyi adót fizetni? A helyi adó törvény 52. § 31. pontja szerinti telephely fogalmába szerintünk beletartozik a bérelt földterület is.
Kérem számítással alátámasztott véleményét az iparűzési adó megosztásához. Kft. székhelye A falu, 1,8 % az adókulcs Telephely: B falu, 2 % az adókulcs a kft. 2012-es nettó árbevétele: 30 M Ft a kft. 2013-as nettó árbevétele:122 143 e Ft elábé 75 490 e Ft közv szpolg 14 766 e Ft anyagktg 5 179 e Ft 2013-as személyi jellegű ráfordítása a kívülálló (nem tag) ügyvezetőnek fizetett 60 000 Ft és járuléka 14 580 Ft. A kft. egyszemélyes társaság, az ügyvezető megbízási jogviszonyban tevékenykedik. Hogyan kell kiszámolni a személyi jellegű ráfordítás alapján a helyi iparűzési adót? Nem értjük, hogy mi alapján kell arányosítani, hogyan állapítom meg, hogy melyik helyen, mennyit számoljunk? Köszönettel.
Vállalkozás az építőipari tevékenység helyén tényleges építőipari munkát nem végez. Az építőipari tevékenység szervezését végzi. Kell-e ideiglenes iparűzési adó bevallást beadnia az építkezés helyén, kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetni-e?
Üdvözlöm Önöket! Kérdésem az lenne, hogy a következő paraméterekkel rendelkező cégnek kell-e a sávos iparűzési adózással számolni, és ha kell, akkor az hogyan történik? Belföldi árbevétel: 200 millió forint, export árbevétel: 600 millió forint, belföldi ELÁBÉ: 180, exporthoz tartozó ELÁBÉ: 540 millió forint.
Egy kft.-nek 100 százalékban tulajdonosa az önkormányzat. A társasági adóról szóló 1996. év LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. § 23. b) pontja szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. Amennyiben az önkormányzat 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, úgy a fentiek alapján kapcsolt vállalkozási jogviszonyban állnak. A helyi iparűzési adó törvény 39. § (6) pontja szerinti összeszámítást ilyen esetben hogyan kell elvégezni? A kft. nettó árbevételét adom hozzá az önkormányzatéhoz és ...?
Főállású katás egyéni vállalkozó vagyok, székhelyemen saját lakás, nem végzek gazdasági tevékenységet, bejelentett telephelyemen dolgozom. Tevékenységem fordítás, könyvelés, tárgyi eszközöm nincs. Hogyan kell megosztanom az iparűzési adóalapját a székhely és a telephely között, ha a bevétel 0 százaléka keletkezik a székhelyen? A helyi adókról szóló törvény szerint "a magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 forintot kell figyelembe venni". Katás vállalkozó lévén esetemben mi számít személyi jellegű ráfordításnak? A tételes adó? Mert annak összege éves szinten 600 000 forint, tehát az adóalap 83 százaléka utáni adót kellene a székhely szerinti városnak fizetnem, ahol nem végzek tevékenységet, és a maradék 17 százalék utánit a telephely szerinti városnak? Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel. Boldog Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Betéti társaságunk 2013. január 1-jétől a kata hatálya alá tartozott. Ezt a tényt változásbejelentési nyomtatványon be is jelentettük a helyi önkormányzat felé, majd az önkormányzatunknál előírt 1,9 százalékos hipa-előleget be is fizettük két részletben az önkormányzat felé. Ez a befizetés teljesen önkéntes volt, az előleg-fizetési kötelezettséget nem írták elő részünkre. Önkormányzatunk a 2,5 millió forint bevételt el nem érő vállalkozásokat mentesíti az hipa megfizetése alól. Bár úgy terveztük, hogy azt az összeget jóval meghaladja a bevételünk, végül győzött a pangó piac, és mindössze a 2 milliót sikerült elérni. Első kérdésem az, hogy ebben az esetben vissza tudjuk-e igényelni a befizetett előleget? Katás cégekre vonatkozhat-e (illetve vonatkozik-e) az önkormányzat adómentessége, vagy az előlegfizetés a katatörvény alapján kötelező, és nincs mentesség? A második (talán furcsának ható) kérdésem, hogy ha a hipa-előleg fizetésről a katatörvény rendelkezik, akkor kell-e egyáltalán hipa-bevallást készíteni? Kérdéseimmel tudom, hogy kézenfekvő lenne a helyi önkormányzathoz fordulnom. ezt meg is tettem, azonban ezekre a kérdéseimre nem tudtak (vagy nem akartak) egyértelmű választ adni...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték