1228 találat a(z) iparűzési adó cimkére

Új cég iparűzésiadó-alapjának megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jogelőd nélkül alakult (új) cégnek, illetve olyan cégnek, amely nem rendelkezik tárgyévet megelőző teljes adóévvel, van-e kötelezően alkalmazandó módszer/eljárás az iparűzési adóalap megosztására, vagy akár az 1990. évi C. törvény mellékletében ismertetett megosztási módszerektől eltérő módszerrel/eljárással is megállapíthatja a székhelyre és telephely(ek)re eső iparűzésiadó-alapját? Példa: az alakulás évében (tört naptári év) egy cég 150 millió forintos árbevételt ért el, kötelező-e a komplex eljárást alkalmaznia? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Helyi iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk haszonbérletbe vett földterületet, melyen takarmányt termesztenek saját felhasználásra. A bérelt földet külső vállalkozók munkálják meg, ezért se eszközt, se munkabért nem tudunk kimutatni a területen. A cég székhelye és másik telephelye más-más településhez tartozik, a tárgyévet megelőző évben az adóalap a 100 millió forintot meghaladta. Kérdésünk lenne, hogy ebben az esetben milyen módszerrel kell megállapítanunk az adott telephelyre (bérelt) az iparűzési adót, mert ebben az esetben a komplex módszert nem tudjuk alkalmazni? Válaszukat előre is köszönjük.

Megjelent a májusi VálaszAdó Cikk

Iparűzési adó alapja – nettó árbevétel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vagyok, pénztárkönyvet vezetek. Külföldön tankolok, a tankolási számlákat bruttó módon költségnek elszámolom. A külföldi áfát bizonyos időszakonként jóváírják, a tankolási számlákból levonják. Mikor megkapom az MWST-t, akkor egyéb bevételnek könyvelem. Az iparűzési adó nettó bevételénél a visszakapott MWST bevételnek számít-e vagy nem? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát.

Katás egyéni vállalkozó – ipa megosztása Kérdés

Katás egyéni vállalkozó székhelye az állandó lakcíme, de egy másik településen végzi a tevékenységét (telephely). Nincs alkalmazott, az eszközeiről nincs nyilvántartása, csak a bevételi nyilvántartást vezeti. Hogy osztható meg a két település között az iparűzési adó?

Iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatban a kérdésem a következő: Kft. 500 millió forint feletti árbevételt ért el 2016. évben. Ebben az esetben a nettó árbevétel sávosan csökkenthető az elábé értékével. Az exportértékesítéssel kapcsolatban felmerult elábé esetével nem kell sávosan számolni, a teljes elábé levonható. A kérdés az, hogy a kft. 90%-ban exportra értékesít, de a szóban forgó elábé belföldi értékesítéssel áll összefuggésben. Vagyis a döntően exportra termelő cég a gyártás során felmerült hulladékot – mely elábéként szerepel a könyvekben – belföldre értékesíti. Ez belföldi értékesítéssel kapcsolatban felmerult elábénak minősul ebben az esetben vagy exportértékesítéssel kapcsolatban felmerült elábénak? Köszönettel a választ.

Őstermelő 20 százalék költsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Őstermelő tételes költségelszámolást alkalmaz. A bevétel támogatások nélkül nem éri el a 4 millió forintot, így nemleges nyilatkozatot szeretne tenni. Kérdésem az lenne, hogy a 20 százalékos költségbe beletartozik-e a tárgyévben megfizetett iparűzési adó és az előző évre vonatkozóan a tárgyévben befizetett eho? Válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönöm szépen!

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az adott településen megszűnik az iparűzésiadó-kötelezettség székhelyáthelyezés miatt. A változásbejelentő lapot leadtuk, bevallást majd csak 2018.05.31-i határidőre kell leadni a 2017-es évről. A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy a bevételt ilyenkor hogyan osztom majd meg az önkormányzatok között? Időarányosan kell-e figyelembe venni a bevételt, vagy az általános szabályok alapján? A tevékenység jellegéből adódóan egyébként árbevétel csak ősszel lesz, tehát tulajdonképpen az eddig illetékes adóhatóságra nem jutna adóalap. Az önkormányzat kérdésünkre annyit válaszolt, hogy ezt a könyvelőnek kell tudnia. Válaszukat előre is köszönjük.

Iparűzési adó székhelyváltozás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó székhely/telephely ügyben kérném a segítséget. Van egy bérbeadással foglalkozó cég, van két lakás, amit bérbe ad. Ma értesültem róla, hogy áthelyezte a székhelyét egy másik városba. Az rendben van, hogy bejelentkezik az új székhelyre, de a bérbe adott lakások a régi székhelyen vannak (nem azon a címen, csak azon a településen), akkor az marad telephelynek?

Munkaerő-kölcsönzés – ipa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönző cég több városba közvetít munkavállalókat. Székhelye Pest megyében van, telephelye nincs. Első kérdésem az lenne, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a kölcsönbe vevő telephely szerint illetékes önkormányzatnál? (2016-ban módosult a tevékenysége, több mint 30 nap, de kevesebb mint 181 nap volt a közvetítés a tárgyévben.) A másik kérdésem: ugyanezen cég budapesti székhellyel rendelkezett a tárgyév feléig (más tevékenységet folytatva). A két tevékenység bevétele és költségei tökéletesen elkülöníthetők. A 2016. évi hipa megállapításánál az egész éves adót megosztással kell Budapest és a Pest megyei település között osztani (ha máshol nem keletkezik adófizetési kötelezettsége), vagy mivel jól elkülöníthetők a bevételek és a költségek, a budapesti székhelyen végzett tényleges tevékenység után kell a kalkulált adót megfizetni? (A munkaerő-kölcsönzési tevékenység után jelentősen magasabb az adó.) Válaszát előre is köszönöm.

Ipa – székhelyváltozás, éves bevallás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozás év közben székhelyet változtatott. Az éves bevallást a két városban töltött napok arányában kell kiszámítanom? Az adó alapja 365-ször a napok száma? Köszönettel.

Iparűzési adó katába átlépő esetén Kérdés

T Szakértő! Egyéni vállalkozónál mi lesz a kata előtti év bevétele az iparűzési adóban? Egyezően az szja bevallással a megszűnés szabályai szerint (a kiegyenlítetlen számlák ellenértékével növelt), vagy a ténylegesen megszerzett bevétel a korrekció nélkül? Köszönettel várom válaszát

Eltérő önkormányzati álláspontok az iparűzésiadó-megosztásról Cikk

Hogyan kell megosztani az iparűzési adót, ha a vállalkozó székhelye és telephelye különböző településeken van? Hogyan számoljon a vállalkozó, ha az érintett önkormányzatok egymástól eltérően foglalnak állást? Szakértőnk, dr. Verbai Tamás válaszol.

Őstermelő és egyéni vállalkozó is egyben iparűzési adó tekintetében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megtaláltam egy 2014-es cikküket, melyben foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy egy személy egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben. Viszont arra már nem találtam megoldást, ha más adózási formát választ egyéni vállalkozóként, és mást őstermelőként (például katás egyéni vállalkozó és átalányadózó őstermelő), akkor az iparűzésiadó-bevallást hogyan kell elkészíteni. Esetleg még megcifrázza szüneteléssel a vállalkozói idejét. A másik kérdésem: a helyi adókról szóló törvényben, mely 2017.01.01-től hatályos, szerepel, hogy a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők az adószámos adóalany nevében benyújthatják az iparűzésiadó-bevallásukat, a többiek nyilatkoznak. Ez vonatkozik a családi gazdaságra is, mint lehetőség. Már a 2016-os évre szóló bevallásban alkalmazhatjuk ezt a megoldást? Vagy csak 2017-től? Nagyon köszönöm válaszukat!

Ma lejár a fizetési határidő! Cikk

A nemzeti ünnep miatti munkaszüneti nap miatt az előírt március 15-ei határidő miatt valójában legkésőbb a mai napon kell befizetni a különféle helyiadókat és a gépjárműadó első félésévi adóelőlegét. a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.