Március 15-e a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi kérdésekben. Ügyfelem öregségi nyugdíjas, adószámos magánszemély, áfa alá tartozó őstermelő. – Magánszemélyként bérleti díjról is állít ki számlát. Ezt is áfával növelten kell kiállítania? A 10% költséghányad-levonást nem alkalmazhatja, ha adószámos magánszemélyként a tételes költségelszámolást alkalmazza? –Van-e, és milyen mértékű adó- és járulékkötelezettsége a kiadott számlái (szőlőeladás) után, ha a havi bevétele meghaladja a minimálbér 30%-át? – Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot (fix összegűt) fizetnie? – Mint adószámos magánszemély van-e valamilyen korlátozás a költségelszámolásában, értékcsökkenési leírás elszámolásában? – Úgy tudom, mint adószámos magánszemély, nincs iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége. – 2016-ban több alkalommal mezőgazdasági fejlesztési támogatásban részesült (például fagykár miatt), ez ugye nem adóköteles bevétel? Köszönöm segítségét!
Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2016.12.28-án megváltoztatta a székhelyét, Budapestről vidékre került. A cég tevékenysége egyúttal meg is szűnt, várhatóan nem lesz bevétele 2017-ben. Kérdésünk: hogyan kell beadni ilyenkor a két önkormányzathoz az iparűzésiadó-bevallást? A vidéki önkormányzathoz arra a 3 napra mit vallok be? Illetve az előleget hogyan tüntetem fel a budapesti, és hogyan a vidéki városhoz beadandó bevalláson? Ha meg kell osztani a 2016-os bevallást, akkor azt mi alapján? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! A kérdésem két részből áll. Az első : Egy vállalkozó bejelentkezett az önkormányzatoknál hogy, a kata szerint kívánja az iparűzési adóját rendezni. A probléma az, hogy a székhelye mellett 3 telephelye van. A törvény szerint telephelyenként 2,5 millió forint az adóalapja (kedvezmény sehol nincs). A vállalkozásszintű bevétele 5, 5 millió forint., de 10 millió lenne a vállalkozásszintű adóalapja? Nem létező bevételből kellene adót fizetni? A másik kérdés, ha a vállalkozás az egyik önkormányzathoz bejelentkezett a kata szerinti adózáshoz, a másik önkormányzathoz nem, akkor hogy alakul az iparűzésiadó-alapja ? Tisztelettel: Arany Tamás
2016.02.05-én katás egyéni vállalkozói adószám lett kiváltva. Az adózó május 9-én juttatta el a helyi önkormányzathoz a kata alá történő bejelentkezését. Az önkormányzat 2017 februárjában kereste a könyvelőt (mert akkor vitték fel az új adózót a törzsbe), hogy mivel késett a bejelentkezés, így csak 2017-től tudják a kata alanyiság szerinti adózás alá történő bejelentkezést elfogadni. Így 2016-ra az általános hatályú adózás alá jegyezték be (bevétel - elábé x 2%). Az adózó bejelentkezését így felülírhatja a hivatal, és ezt nem is közlik írásban, csak telefonon. Ha a katás hipa alá való bejelentkezés késett, akkor késett a többi alá való bejelentkezés is nem? Mit tudok tenni, kérjem az önkormányzatot, hogy foglalja írásba a döntését, és a közigazgatási hivatalnál fellebbezzük meg? Az összeg éves szinten 50 000 forint plusz iparűzésit jelent. Várom válaszukat. Üdvözlettel Boldog Ferenc
Egy vállalkozás kivett beépítetlen területtel rendelkezik egy önkormányzat külterületén, melyet telephelyként a társasági szerződésben is feltüntetett, a cégjegyzékben, NAV nyilvántartásában is telephelyként szerepel. Kérdésünk, hogy tekintettel arra, hogy ott semmilyen tevékenység nem folyik (pályázat lesz benyújtva üzemcsarnok építésre a jövőben), be kell-e jelentkezni az önkormányzathoz az iparűzési adó tekintetében és kell-e megosztani az adóalapot az önkormányzathoz? Ha igen, akkor mi lehet a megosztás alapja, mert sem bér, sem tárgyi eszköz nincs a telephelyen, és a cég az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározott adóalap-megosztási módszerek közül a 2.1. szerintit alkalmazza?
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint az iparűzési adóból (abban az esetben, ha bevételként továbbszámlázásra kerül a végfogyasztó felé) egyes szolgáltatások levonhatók, például árufuvarozás költségei, mint import, export és belföldi költségek vagy alvállalkozói teljesítés esetén, ha a számlán feltüntették. További kérdésem: mi vonható le még az ipából? A levonható összegeket a könyvelőnek gyűjtenie kell-e (mivel a költségszámla kiállítói a bevételei után a szolgáltatást nyújtó cég befizeti az ipát)?
Olvastam a 2017.02.19-ei hírlevélben a családi gazdaság iparűzési adó kötelezettségére vonatkozókat. http://adozona.hu/helyi_ado/Reszletesen_a_csaladi_gazdasag_tagjairol_ad_10VFOV 1.Véleményem szerint a családi gazdaság kiskorú, nem foglalkoztatott tagja után nem kell bevallást sem adni, mert nem lesz alanya az ipának a következők miatt (1990. évi C. tv.-ből): 35. § (2) 102 Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. 52. § 26. 236 vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) 237 a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, Mivel a kiskorú (akár 2 napos csecsemő) nem foglalkoztatott tagnál értelmezhetetlen a saját kockázatára kitétel, nem lesz az iparűzési adónak alanya még akkor sem, ha akármennyi bevételt osztanak rá. Ugyanígy nem lesz alanya bármely nem foglalkoztatott tag sem, kivéve, ha saját nevében értékesít és az 52. § 26. b) szerinti árbevételt meghaladja. A KJK Kerszöv Önkormányzat Hírlevél 2005. áprilisi szám. 3.2 pontját olvasva is ugyanerre a következtetésre juthatunk, ellentétben a 2017.02.19-én megjelent írással. A hírlevélre válaszként küldtem mai napon csatolva az Önkormányzat Hírlevél 2005. áprilisi számát.
Hol kell élniük a családi gazdaság tagjainak, hogyan és hová kell iparűzésiadó-bevallást benyújtaniuk, s milyen járulékszabályokkal kell tisztában lenni – tudakolta olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó dísztárgyakat készít üvegből. Eddig megrendelésre gyártotta a termékeket, de szeretne különböző vásárokon, piacokon, rendezvényeken is árusítani saját termékeiből. Tevékenységi körét bővítené a 478901 (Egyéb áruk piaci kiskereskedelme) és a 478902 (Egyéb áruk értékesítése közterületen) ÖVTJ kódokkal - amennyiben ez szükséges. Az előbbi tevékenységek esetében úgy tudom, hogy nem előírás az online pénztárgép, így ő az értékesítésekről kézi nyugtát, vagy – ha a vevő kéri – számlát állíthat ki. Jól tudom-e? Kell-e kereskedelmi végzettség ahhoz, hogy ilyen módon értékesítsen? Szükséges-e engedélyt kérnie valamelyik hatóságtól a tevékenység végzéséhez? Be kell-e szereznie és hitelesítenie vásárlók könyvét? Kell-e iparűzési adót fizetnie azon a helyen, ahol árusít? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szipszer Tamás! Bemásoltam egy előző kérdésre adott válaszát, amelynek az utolsó mondatához kérnék szépen megerősítést: http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_17_KATA_alanyok_iparuzesi_ado_bevall_cul "Ugyanakkor lehetősége van a vállalkozónak arra is, hogy az egyik önkormányzat területén a tételes 2,5 milliós adóalap alapján fizessen adót, míg a többi önkormányzat területén a hagyományos módszerrel állapítsa meg az adó alapját." Erre kérnék szépen egy törvény hivatkozást, mert én a helyi adó törvény 39/B. § 3. pontjában azt látom, hogy a székhely és a telephely vonatkozásában is a 2,5-2,5 millió adóalapot kell alkalmazni, vagyis azt a módszert kell a telephelyen is, amit a székhelyen, legfeljebb ez az összeg időarányosan csökkenthető, ha nem egész évben végzi a tevékenységet az illetékes önkormányzat területén. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértő! Milyen következményei vannak a számlabefogadónál, illetve a számlát kiállító katás egyéni vállalkozónál, ha a NAV leplezett munkaviszonnyá minősíti a munkavégzést? Bérjövedelemnek minősül a számlák ellenértéke, és meg kell fizetni a bér utáni járulékokat mindkét félnek? Katafizetési kötelezettség továbbra is fennáll a kérdéses időszakra, ha mástól nem volt bevétel csak a munkaviszonnyá minősített megrendelőtől? Mi lesz a bevallott és megfizetett iparűzési adóval (egyáltalán marad ilyen kötelezettség)? A katás vállalkozót terheli-e, ha igen, milyen címen bírság? Köszönettel: CSCS
Kérdésem arra irányul, hogy a helyi önkormányzat által nyilvántartott és beszedésre az állami adóhatósághoz benyújtott helyiiparűzési-adótartozás összege – mely egyébként adók módjára behajtandó köztartozás – beszámít-e az adóregisztrációs eljárásban figyelembe veendő 5 millió forintos adótartozásba? Az Art. 24/A §-a szerinti, adóhatóság által nyilvántartott adótartozás fogalmába beletartozik-e a végrehajtásra átadott és nyilvántartott ipa.
Olvasónk a kata-alanyok iparűzési adó-bevallásával kapcsolatosan, a fogalmak és módszerek tisztázásához kért segítséget. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték