1155 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Iparűzési adó kezdése év közben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás két településen is érintett iparűzési adó szempontjából, de az egyiken eddig nem volt iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége. Ezen a településen az adónemet tavaly október 1-ei hatállyal vezették be. A másik településen régóta van iparűzésiadó-kötelezettség mentességi korlát nélkül. Kérdésem arra vonatkozna, hogy miképpen kell helyesen megosztani a tavalyi évi adót a két település között? Nyilván megállapítja a vállalkozás az iparűzési adó alapját, melyet meg kell osszon a két érintett település között valamely (általa választott, de törvény által biztosított) mutató alapján. Viszont figyelembe kell venni azt, hogy az egyik településen 2015. 01. 01. napjától volt kötelezettség, a másikon pedig csak az utolsó negyedévben? Vagy egyszerűen arányosítom az adóalapot a szokásos módon? Válaszát köszönöm.
Helyi iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 100 millió forint feletti adóalappal (előző év alapján) rendelkezik, a komplex megosztással számítja ki a székhelye és a telephelye között az iparűzési adó megosztását. A megosztáshoz összesítettem az értékcsökkenést, illetve a bérleti díjakat. Kérdésem a lízingre vonatkozik. Cégünk gépkocsikat pénzügyi lízinggel finanszírozott. Ebben az esetben a gépkocsi a tárgyi eszközeink között szerepel, értékcsökkenést így a megosztáshoz már számítok. Lehet még más teendőm a számításnál? Esetleg a lízingkamatot vegyem még figyelembe? Válaszukat előre is köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem kapcsolt vállalkozás iparűzési adójával kapcsolatos. A Htv. 39. § 6) bekezdése értelmében kapcsolt vállalkozás együttes árbevétele alapján, amennyiben a figyelembe vehető anyagköltség és közvetített szolgáltatás meghaladja a nettó árbevétel 50 százalékát, közösen kell bevallani az iparűzési adót. A mi esetünkben az egyik vállalkozásnál meghaladja, de a másiknál nem. (Ha a kettőt együtt nézem, akkor éppen súrolja a határt, kicsit meghaladja akkor is). A két vállalkozás igazság szerint különböző tevékenységet is végez, még, ha akad is köztük egy-egy, ami egyforma. Ebben az esetben közösen kell bevallanom vagy külön-külön? (Az összeg ugyanaz lesz, csak más elosztásban.) Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Ipa előlege székhelyváltozás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás áttette a székhelyét 03. 02-án egy másik városba. Az iparűzési adóról (ipa) szóló törvény szerint befizeti az előleget "A" városban március 15-én, és kijelentkezik, bevallja az előző évet, majd kérvényezi, hogy a szeptemberi előleget ne kelljen befizetni. Viszont "B" városban be kell jelentkeznie 03. 02-ától. Nem teljesen világos, hogy itt az előleget mi szerint vallom be, kell fizetnie ugyanúgy március 15-én, szeptember 15-én és 2017. március 15-én. De milyen összeget? Az előző év bevallása alapján, amit "A" helyre beadtunk, vagy összeadom az előlegeket, és elosztom háromfelé, esetleg másképp? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyi iparűzési adó részletfizetési kérelem esetén illetékköteles-e egy cég? Válszát köszönöm!
Őstermelő iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Őstermelő állandó lakása Budapesten van. Ideiglenes lakcímmel rendelkezik egy másik városban, ahol a saját tulajdonában lévő termőföldjét művelteti egy mezőgazdasági szolgáltatóval, tehát nincs telephelye. Az iparűzési adót melyik városban kell fizetnie? Köszönöm válaszát!
Iparűzési adó bérbeadás esetén: telephely az összes ingatlan?
Cikk
Ha a vállalkozás nem a székhelyén, hanem más településen lévő ingatlanát bérbe adja, kell-e utána az adott helységben iparűzési adót fizetni – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a székhelye a lakóhelyén van, ahol semmilyen tevékenységet nem végez (tárgyi eszköze nincs), telephelye egy másik városban van. 2015-ben vállalkozói kivétet nem vett ki, állandó alkalmazottja nem volt, csak 5 napra volt 1 alkalmi munkavállalója. Hogyan kell elvégezni az adóalap személyi jellegű megosztását? A székhelyre 500 ezer forint 10 %-a, azaz 50 ezer forint személyi jellegű ráfordítást kell megadni, tehát a székhely/telephely megosztási aránya 10-90 %? Előre is köszönöm válaszát!
Alapanyag bekerülési értéke iparűzési és társasági adó szempontjából
Kérdés
Társaságunk rendszeresen vásárol alapanyagot nem uniós országból, melyet komoly összegű vám és szállítási költség terhel. Kérdésem az lenne, hogy ezt a két tételt könyvelhetjük-e 51-es számlára, azaz – főleg iparűzési adó szempontjából – anyagköltségnek minősíthetjük-e?
Iparűzési adó telephely szerinti megosztás
Kérdés
Tisztelt Szipszer Tamás! Köszönöm válaszát az Iparűzési adó bérbeadás esetén című kérdésemre. Még annyit szeretnék kérdezni, hogy ez esetben hogyan történik az iparűzési adó megosztása? A bérbeadott ingatlanokból csak 15 százalék található Budapesten, a többi vidéken, szétszórva az országban. A cég alkalmazottai Budapestre koncentrálhatók, egy alkalmazott és egy ügyvezető van a cégben. Az összevont megosztást ebben az esetben nem tudjuk alkalmazni. Köszönöm!
Iparűzési adó bérbeadás esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretném kérdezni, hogy, ha egy budapesti székhelyű cég Magyarország bármely területén saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, telephely szerinti adózás tekintetében be kell-e jelentkezni az adott település önkormányzatához, hogy az iparűzési adó megosztásra kerüljön? Avagy csak Budapesten kell leadózni az iparűzési adót? Köszönöm!
Iparűzési adó
Kérdés
Vállalkozásunk logisztikai szolgáltatást vesz igénybe (raktározás, áruátvétel és kiszállítás) egy vidéki cégtől. A raktárunkat telephelyként be kellett jelentenünk, de sem eszközünk, sem munkaerőnk nincs ott helyileg. Kell-e, és, ha igen, milyen megosztással ipát fizetnünk?
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég az általa szervezett rendezvényt időnként külső helyszínen, valamelyik vendéglőben tartja. Szerződés szerint olyan számlát kap, hogy külön soron szerepel az étel-ital szolgáltatás, és külön soron a terembérleti díj. Mivel a vendéglő alaptevékenysége a vendéglátás, ehhez szorosan kapcsolódik a terem használata, a terembérletet is áfásan számlázza. (Számlázhatná úgy is, hogy csak vendéglátás, és kész?) A rendezvényszervező cég ezt tételesen továbbszámlázza a résztvevők között úgy, hogy étel-ital szolgáltatás, és rendezvényszervezés költsége. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a külön soron számlázott terembérleti díjat levonhatom-e az iparűzésiadó-alapból? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Katás vállalkozás esete a helyi iparűzési adóval
Cikk
Főállású katás vállalkozás a múlt év közepén kezdte a tevékenységét; hogyan kell kiszámítania és bevallania az iparűzési adóját – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Kata és iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Főállású katás vállalkozó 2015. június 3-án kezdte a vállalkozását. A 2015. évi vállalkozói jövedelme 1 millió 309 ezer forint volt 2015. december 31-éig. A tevékenységét egy önkormányzat illetékességi területén végzi, ahol 1,5 % az iparűzési adó. A kérdésem az, hogy mennyi iparűzési adót kell fizetnie, és mikor? Előleget is kellett volna fizetnie és bevallania? Én feladtam a küzdelmet az 1990. évi C. törvénnyel a 39/A és B paragrafusnál. Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
