1136 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Közvetitett szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megrendelő felkéri cégünket az általa vezetett tréningek minőségi ellenőrzésére; tematika-, szereplap, -munkafüzet-kézikönyvek ellenőrzésére, trénerek egyéni felkészitésére, és a tréning dokumentáció ellenőrzésére. Mi ezzel megbizunk egy másik céget. Az általa felénk leszámlázott dijat egy az egyben árréssel továbbszámlázzuk. Hozzáadott érték nincsen. A megrendelővel a szerződésünk nem tartalmazza, hogy ő mely ügyfeleknél tart tréninget, mi csak a megrendelővel kötöttünk egy éves keret szerződést a feladatra vonatkozóan. A teljesitésigazolásban elszámoljuk, hogy a megrendelőnek melyik ügyfele kapcsán végeztünk munkát, de köztünk a megrendelővelvaló szerződésben nem szerepel, hogy ki az ő megbizója. Megállja-e a helyét az iparűzésiadó-levonásnál ez a szerződéses háttér? A kimenő számlán szerepel, hogy közvetitett szolgáltatás. Köszönettel
Gépjármű szervizanyagköltsége
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A kérdésem egy gépjármű szervizszámlájával kapcsolatos. A szervizszámla tartalmaz 200 egység szolgáltatást és 50 egység alkatrészt. Hogyan számoljuk el a költségek között iparűzési adó szempontjából? Helyes az, ha megbontjuk szolgáltatásra és anyagra, vagy az anyag a szolgáltatás járulékos eleme? Köszönöm.
Helyi adó – anyagköltség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fogorvos iparűzési adóalapját csökkentettük anyagköltségként a fogtechnikai számlákkal. A fogtechnikai számlákon többek között szerepelt: korona, műfog, kapocs, frézelés, fémerősítés... A fogtechnikus által kiállított számlában szereplő tételek igénybevett szolgáltatások vagy anyagköltség a fogorvosnál? Az adóhatóság álláspontja szerint, "ha az implantátum a gyártótól kerül megrendelésre, és nem személyre szabottan a betegre van elkészíttetve, akkor a fogorvosi kezelés keretében illeszti be azt a fogorvos a beteg szájába, és anyagköltségként csökkentő tételként figyelembe vehető. Az említett fogorvosnál a fogtechnikai tevékenység, mint igénybe vett szolgáltatás épül be a fogorvos által vállalt komplex fogászati ellátásba, és nem csökkenthető az iparűzési adó alapja, hivatkozva a Sztv. 47. és 51. §-aira, melyek szerint a fogorvos a fogtechnikus komplex szolgáltatását vette igénybe, melynek része a szolgáltatásnyújtás során felhasznált anyagok értéke is, és ezt a megrendelőnél, fogorvosnál nem lehet anyagfelhasználásként elszámolni.” Köszönjük.
Több településen működik a cég? Így kell megosztani az iparűzési adót
Cikk
Egy kft. építőipari tevékenységet gyakorol. Három területen meghaladta a 181 napot a tevékenysége és még egy településen ideiglenes iparűzési adóra is kötelezett. Hogyan történik a megosztás, ha van ideiglenes iparűzési adó is? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Gépjárműadó, építményadó és társai: közeleg a befizetési határidő
Cikk
Március közepe újabb közteher-fizetési határidő az adózók számára: az előírt helyi adókra kell az előleget, illetve az éves adó felét megfizetni.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. építőipari tevékenységet gyakorol. Három területen meghaladta a 181 napot a tevékenysége és még egy településen ideiglenes iparűzési adóra is kötelezett. Kérdésem, hogy történik a megosztás, ha van ideiglenes iparűzési adó is. Köszönettel Ildikó
Hipa
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A kérdésem a következő: házi gyermekorvosnak az OEP-től kapott bevételét az iparűzési adóban a nettó éves árbevételnél be kell-e írni? Köszönöm.
Iparűzési adó katás bevételi határ túllépése esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó iparűzésiadó-előlegét és adóját a 2,5 millió forint adóalap, illetve az önkormányzat által megállapított adómérték alapján fizette, de a 2015. adóévben a éves bevétele meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben az iparűzésiadó-bevallást hogyan kell benyújtani, mi lesz az adó alapja és mennyi a fizetendő adó ? Adózik-e külön a 6 millió forint feletti bevétel után, ha igen, hogyan? Válaszát előre is köszönöm!
Mezőgazdasági őstermelő iparűzési adó
Kérdés
Mezőgazdasági őstermelő értékesítésből származó bevétele meghaladta a 600 ezer forintot, ezen a bevételen kívül földalapú támogatást is kapott 2015-ben. A tényleges iparűzésiadó-alap számításánál tudomásom szerint nem kell figyelembe venni a támogatást, mert az egyéb bevételnek minősül. Ha a bevétele 600 ezer forint alatt lenne, de a támogatással együtt, mondjuk 1200 ezer forint, akkor alanya lenne az iparűzési adónak, de a tényleges iparűzésiadó-alapnál bevételként csak az értékesítés nettó árbevétele számítana. Jól gondolom? Előre is köszönöm a választ.
Mérnöki tevékenység költségei
Kérdés
Tisztel Szakértő! Van egy mérnöki cég, amely tervezési díjat számláz ki. Ezzel szemben felmerülő költségei a különböző közüzemi szolgáltatóktól származó adatszolgáltatás, közműegyeztetés stb. Kérdésem, hogy ezek a költségek könyvelhetők a közvetített szolgáltatásokra, és így csökkenthető velük az iparűzési adó alapja? Válaszukat előre is köszönöm.
Helyi adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésben kérem a segítségét, hogy 2016-ban a külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható az iparűzési adó megfizetésekor. A külföldön belül pontosan mit is ért a törvény? Ügyfelem Németországba és Svájcba egyaránt fuvaroz, és bár Svájcban másként nevezik, de mindkettő a cég nevére szóló számla. A levonásnak feltétele az EU? Köszönettel.
Kata és ipa
Kérdés
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adó fizetési kötelezettségének megállapításában kérném a segítséget. Székhely "A" település, telephely "B" település. Véleményem szerint A és B településre is 50 ezer forint az éves iparűzési adó fizetési kötelezettség, tehát összesen 100 ezer forint, ha katásként jelentkeztem be, itt nincs megosztási lehetőség. Választhatom a nettó árbevétel 80 százalékában való egyszerűsített adóalap-megállapítását is, mivel a bevételem nem éri el a 6 millió forintot?
Megjelent a februári VálaszAdó
Cikk
Közeledik a kft.-k számára a törzstőkeemelés végső, március 15-ei határideje. Cikkünkben részleteztük, mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a tőkeemelés helyett az átalakulást választják. Táblázatban összefoglaltuk, hogy 2016-ban milyen jogcímen, mennyi szochokedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók, s tisztázunk néhány gyakran felmerülő kérdést is, amelyben bizonytalankodnak a foglalkoztatók.
Iparűzésiadó-alap megosztása kapcsolt vállalkozásoknál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van három cég, melyek 2015-ben kapcsolt viszonyban voltak egymással, A, B, C cégek. Az A cég üzletrészeit a C cég 2015. 08. 14-én eladta. A kapcsolt viszony tehát eddig az időpontig állt fenn az A céggel. Az helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése mindhárom cégre érvényes, és az összesített bevételeik (A cég esetében időarányosan 2015. 08. 14-éig) meghaladja az 500 millió forintot, valamint az egyes arányok az 50 százalékot. Az A, C cég hipabevallásánál hogyan kellene figyelembe vennem a 2015. 08. 14. előtti kapcsolt időszakot, és az azt követő időszakot? Az A cég összes bevételét nem arányosíthatom a kapcsolt viszony árbevételarányához, mert az egy torz eredményt hozna. (Vagy mégis kell?) A hipabevallásban hogyan tudom szétválasztani a két időszak hipaalapját? Mi van akkor, ha az A cég 2015. 08. 14. után egy másik (B-től és C-től független) cégben lesz kapcsolt, és a helyiadó-törvény 39. § (6) pontja itt is érvényes lesz rá? Ezekben az esetekben hogyan tudom a hipát kiszámolni, majd bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.
Családi gazdálkodás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes családi gazdálkodás tételes költségelszámolást alkalmaz, az egy főre jutó jövedelem 10,5 millió forint (bevétel mínusz költség). Az egyik tag kiskorú, a másik pedig 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll. Milyen adók terhelik a jövedelmet? Szja, eho, hipa...? Válaszukat köszönjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
