1096 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Iparűzési adó – telephely, tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Adott egy társaság, amelynek a tevékenysége őrzés-védés, takarítás. A társaságnak több telephelye van, amely be van jegyezve a cégbíróságon. Ezek a telephelyek iparűzési adó szempontjából telephelynek minősülnek, ott tevékenységet végeznek, ergo iparűzésiadó-bevallási, -fizetési kötelezettség keletkezik minden évben ezen telephelyek városaiban. Viszont a társaság nemcsak ezeken a telephelyeken végez tevékenységet, hanem több városban is, ahol nincs sem telephelye, sem bérleménye. A tevékenységeket az üzleti partner (vevő) telephelyein, székhelyein végzi. A tevékenység időtartama városonként eltérő. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben ezen városok keletkeztetnek-e – ideiglenes telephelyet (tevékenységet), ha a tevékenység 30-180 nap közötti; – állandó telephelyet (tevékenységet), ha a tevékenység időtartama meghaladja a 180 napot? A tevékenység tehát nem építőipari tevékenység. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 37. §-a kimondja, hogy mely esetekben keletkezik állandó vagy ideiglenes jellegű tevékenység. Ám mindenképp megerősítést szeretnék kérni a fenti kérdés tekintetében; illetve, hogy a fenti kérdéskörben szükség van-e más törvény előírásait figyelembe venni, betartani, avagy csak és kizárólag a helyi adókról szóló törvény előírásait kell alkalmazni? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel! Szilágyi Ferenc
Iparűzési adó alvállalkozók igénybevétele esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném véleményét kérni az alábbi esetben. Társaságunk építőipari szolgáltatást végez. Az egyik önkormányzattal kivitelezési szerződést kötött útépítési munkákra 2013-ban, melynek lezárása 2015. 07. hóban megtörtént. Ezen kivitelezést alvállalkozók végezték. Társaságunk nem jelentkezett be az önkormányzathoz iparűzési adó alá. Most kaptunk felszólító levelet az önkormányzattól, hogy nem tettünk eleget bevallási kötelezettségünknek. Ön szerint helytálló az önkormányzat felszólítása? Válaszát előre is köszönöm. Andrea
Ideiglenes iparűzési adó
Kérdés
A Htv. 39 parargrafus (3) bekezdése alapján az ideiglenes iparűzési adót a tevékenység végzésének napjai alapján kell megállapítani. Kérdésem: mi számít a tevékenységvégzés napjának? A tényleges munkavégzés napja, vagy a megkötött szerződés és az átadás (befejezés) közötti munkanapok száma? Ez sok esetben nem azonos, mert nem minden munkanapon történik tényleges munkavégzés. Köszönöm a választ!
Ipa családi gazdaságban
Kérdés
Családi gazdaság 5 főből áll. Négy önkormányzat területén folytat állandó jellegű iparűzésiadó-köteles tevékenységet (mezőgazdasági növénytermelés). Elég, ha a családi gazdálkodó nevében ad be a gazdaság iparűzésiadó-bevallást a négy településre, vagy 5 fő szorozva 4 településsel, tehát 20 darab bevallást kell beadni arányosítva és elosztva 4 főre?
Átalányadós egyéni vállalkozó egyéb közterhei kiegészítés
Kérdés
Ebben a témában megjelent 2015. 09. 19-én közzétett válasz az ipa alapjára átalányadós esetén nem ad választ. Ezt a 1990. évi C. törvény 39/A § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés válaszolja meg, ha jól értelmezem, akkor az ipa alapja az szjaalap/bevétel-vélelmezett költségátalány/120 százalékának a 80 százaléka. Elég nehezen értelmezhető a törvényből! Kérdésem, hogy jól értem-e az ipaalapot?
Fontos adóbefizetési határidő közeleg!
Cikk
Magánszemélyekre és a vállalkozásokra is vonatkoznak a holnapi határidők: szeptember 15-éig kell megfizetni a helyi adókat, illetve adóelőlegeket.
Átalányadós egyéni vállalkozó eredményének adózása
Kérdés
Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségét kérem levezetni. Kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvastam ki, hogy összevontan adózik? Valamint mi az iparűzési adó alapja?
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó év közben (aug. 5.) székhelyt váltott, oly módon, hogy másik városba költözött. Hogyan kell ebben az esetben a 25 000 forint iparűzési adót megfizetni? Köszönettel. Vágner Emília
Az ipa alapjának csökkentése fájdalmas következmények nélkül
Cikk
Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
Az iparűzési adó alapja egyéni és társas vállalkozás esetén
Kérdés
Azt hallottam, hogy míg egy társaságnál a rezsiszámla értékét elfogadják anyagnak (mért áramdíj,hődíj,vízdíj), anyagköltségként, az egyéni vállalkozó nem veheti figyelembe az ipa számításánál. Vagy például ha veszek irodaszert, számlatömböt, bélyegző házat. Kérem segítségüket! A helyi adó törvény konkrétan hol rendelkezik erről? Köszönöm
Brutális összegű iparűzésiadó-előleget kell fizetnie? Ez lehet az oka
Cikk
Egy vállalkozásra igen nagy összegű iparűzésiadó-előleget rótt ki szeptemberi fizetéssel az önkormányzat, mi lehet ennek az oka? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Iparűzésiadó-előleg számítás
Kérdés
Eddig úgy tudtam, hogy a május 31-én beadott hipabevallás alapján számolják a következő évi adóelőleget, tehát megfelezik az összeget, és ezt fizetik szeptemberben és márciusban a cégek. Változott valami? Mert az egyik ügyfelem igen nagy összeget kapott szeptemberi befizetésre előlegként, majd márciusra a bevallott összeg felét... májusban rendesen befizette az adót. Értetlenül állok előtte. Az önkormányzat valami olyasmit mond, hogy tavaly túl keveset fizettek előlegként.... nem is értem.
Zűrös az iparűzési adó alapja, állítja az ügyvédi iroda
Cikk
A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében ismét értelmezte a közvetített szolgáltatás fogalmát a helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából – ezúttal a bevásárlóközpontok bérbeadási tevékenysége kapcsán. Bár az ítélet nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy az üzemeltető a hipa alapját csökkentő tételként számolja el a bérleti díjat, ennek feltételéül azonban nehezen megugorható követelményeket támasztott – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Egyéni vállalkozó katás bejelentkezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy több éve működő, szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2015. 06. 01-jétől bejelentkezett a kata hatálya alá. Iparűzési adóban szerette volna a tételes adót választani, ezért elküldte a változás bejelentését az önkormányzathoz, valamint a 2015. 01. 01.-05. 31-ei időszakra vonatkozó záró adóbevallását is. Az önkormányzat visszautasította a bejelentését, mondván, csak január 15-éig választhatja a tételes adózást, tehát legközelebb 2016. január 15-éig teheti ezt meg. Értelmezésük alapján év közben kizárólag az a vállalkozás jelentkezhet be a tételes adó hatálya alá, amely újonnan alakul, adózásiforma-váltás esetén nem választható. Meglátásunk szerint az 1990. évi C. törvény 39/B paragrafusának (9) bekezdése azonban nem az önkormányzat álláspontját tükrözi. Kérem, szíveskedjenek véleményüket kifejteni a fenti problémával kapcsolatban. Köszönettel: Lenner Andrea
Alvállalkozó ingatlanforgalmazás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozás alvállalkozókat bíz meg az ingatlanügynöki tevékenységre. A megbízóval kötött szerződés tartalmazza az alvállalkozó bevonásának lehetőségét. Az alvállalkozók teljesítés alapján jutalékot számláznak. Ez a díj a helyi iparűzési adó szempontjából levonható-e, mint alvállalkozói díj?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
