1672 találat a(z) ingatlan cimkére
Külföldi vállalkozás magyarországi ingatlant vesz és bérbead: áfa és társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét, hogyan kell helyesen eljárni, ha egy németországi vállalkozás megveszi a magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát mint ingatlant, majd bérbe adja vissza a magyarországi leányvállalatnak. Kérem, hogy az áfa, illeték és társasági adó és helyi adó kötelezettség tekintetében is legyen szíves megírni a választ! Keletkezik-e a német vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye Magyarországon? A NAV-hoz kell-e valamilyen bejelentést tenni a fentiekkel kapcsolatban? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Papné Galba Márta
Ilyenkor mi az áfa alapja?
Cikk
Bt.-s vállalkozásunk egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A bt. vagyona között szerepel egy ingatlan, amelyet magánszemélytől vásároltunk (áfa nélkül). Az értéknövelő felújítás miatt viszont levonható áfánk keletkezett, amelyet vissza is igényeltünk. A végelszámolás befejezésekor vagyonfelosztással fog a tagok tulajdonába kerülni. Kérdésünk: hogyan kell az áfát bevallani, illetve mi lesz az áfa alapja, ha az ingatlannak egy része(felújítás) után volt csak levonható áfája? Olvasónk kérdésére Magos Zoltánné adószakértő válaszol.
Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság kiválásának illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből, amelynek a fő tevékenysége kiskereskedelem, a magánszemély tulajdonosok az egyetlen ingatlant egy külön cégben kívánnak a továbbiakban üzemeltetni. A kiválás megfelelne a kedvezményezett átalakulás kritériumainak. A jogelőd esetében a tulajdoni arányok 95%-5%, ez az arány maradna a jogutód-ingatlant kezelő cégben is. A kiválást követően a jogutód társaság vagyonának közel 100%-át az ingatlan értéke képezné, tehát belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. Kérdésem: kell-e illetéket fizetni az átalakulás során, illetve az átalakulást követően a 95% tulajdonrészt birtokló magánszemélynek? Átalakulás esetén is vonatkozik-e rá a tulajdonszerzés miatti illetékfizetési kötelezettség?
Ingatlan-bérbeadás – fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Társaságunk adószámának 9. karaktere 2-es. Jelenleg egyfajta tevékenységet végez, lakóingatlannak nem minősülő ingatlanát adja bérbe, amiről nettó számlát állít ki. A bérbeadást nem tettük adókötelessé. A társaság nevére szól egy építési engedély, aminek értelmében az építkezést még az idén el kell kezdeni. A kivitelezővel most készülünk szerződést kötni, és úgy értelmezzük, hogy a munkáról fordított áfás számlát kell kiállítani. Ha minden így megy tovább, akkor értelmezésünk szerint nem vagyunk jogosultak levonni az áfát. 1. Jól értelmezzük ezt a gazdasági eseményt? 2. Mi történik, ha 2017. január 1-jétől kezdődően adókötelessé tesszük a bérbeadást? Úgy gondoljuk, hogy ekkor már lehetőség adódik az áfa levonására. Ha a beruházást megkezdjük idén, amikor még nem folytatunk adóköteles tevékenységet, de a befejezéskor, a számla befogadásakor már igen, akkor levonható az áfa? 3. Vagy ha esetleg jobb megoldás az, hogy az idén befogadunk egy kisebb összegű számlát, aminek nem vonjuk le az áfáját, majd jövőre a különbözetről a számlát, aminek az adóját levonásba helyezzük? 4. Az is felmerült, hogy az áfalevonhatóság miatt nem bérbeadás útján hasznosítjuk tovább az ingatlant, hanem mi fogjuk azt üzemeltetni más, adóköteles célra. 5. Esetleg tudnak ezeken felül jobb megoldást javasolni? Arra szeretném kérni Önöket, hogy fenti lehetőségeken egyenként végignézve vizsgáljuk meg azok áfá hatását. Köszönettel: István
Ingatlan vásárlás illetékmentessége kapcsolt vállalkozás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar társaság el szeretné adni a tulajdonában lévő gyártó csarnokot egy vele kapcsolt viszonyban lévő osztrák társaságnak. Alkalmazható erre a tranzakcióra is az illetéktörvény 26. § t) pontjában részletezett illetékmentesség, ha a törvényben előírt egyéb feltételnek is megfelelnek? Nem egyértelmű számomra ugyanis, hogy az illetéktörvény ezen pontja külföldi társaság vagyonszerzésére is alkalmazható-e, hiszen az osztrák társaság a tao-törvénynek nem alanya. Válaszát előre is köszönöm!
A kapott támogatás adózása megszűnéskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság támogatással valósított meg beruházást, majd idegen ingatlanon megvalósított beruházásként aktiválta a tárgyi eszközök között. A támogatás összege a passzív időbeli elhatárolásba került, majd az értékcsökkenés és a támogatási intenzitás figyelembevételével vezetjük át az egyéb bevételbe. A tulajdonos elhatározta a társaság végelszámolással történő megszüntetését. Az ingatlant a tulajdonos a végelszámolási eljárás keretében veszi át. Milyen adófizetési kötelezettség merül ilyenkor fel? Mire kell odafigyelni? A passzív időbeli elhatárolást egyéb bevételbe átvezetjük, ezt akkor le kell adózni? Ezzel szembe el lehet számolni terven felüli értékcsökkenést? Köszönöm a segítségét.
Egszemélyes kft.-tulajdonos lakása a székhely
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye a tulajdonos családi házában van. A tulajdonjog 50-50 százalékban a tulajdonos férj és feleség tulajdona. Köthet-e az egyszemélyes kft. bérleti szerződést, a családi ház egyik helyiségére mint irodára? Amennyiben a rezsidíjak a magánszemélyek nevére szólnak, a bérleti szerződésben lehet-e rendelkezni arról, hogy négyzetméter-arányos rezsiköltség - a bérleti díjon felül -, a bérleti díj részét képezi? A szerződésben kiköthetik-e, hogy nem az 50-50 százalékos tulajdoni hányad arányában részesülnek a bérbeadásból származó jövedelemből? Lehet-e csak a kft. tulajdonos férj a bérbeadó? Válaszát előre is köszönöm.
Tőketartalékba behozott ingatlan illetéke
Kérdés
Tisztelt szakértő! Egy magánszemély, aki a kft. tagja, egy tőkeemeléshez kapcsolódóan ingatlant hozna be a kft. tőketartalékába. Kérdésünk, hogy egyrészt ez az ügylet ütközik-e bármilyen jogszabályba (azaz megvalósítható-e), másrészt hogy milyen illetékkötelezettséggel jár (visszterhes vagy ajándékozási), ha piaci értéken történik a tranzakció, illetve ha a piaci érték alatti értéken kerül az ingatlan a kft. tulajdonába (és tőketartalékába)? Válaszukat előre is köszönjük.
Közeli hozzátartozó halála
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Édesanyám meghalt, idén áprilisban. A testvéremmel, ketten örököltük a családi házát (édesapám, már régebben meghalt), 50-50 százalékban. A ház körülbelül 60 éves. A kérdés, hogyha eladnánk, akkor milyen adókat kellene fizetni? Köszönettel.
Ingatlaneladás – áfa
Kérdés
Egy kft. alvállalkozó igénybevételével üvegházat hozott létre, zöldséget termeszt benne. Ha eladná ezt az üvegházat egy magánszemély részére, akkor áfa szempontból milyen szabályt kell követnie? Mindenképpen áfásan adná el? Vagy választhatja az adómentességet? A használatbavételi engedélytől számítva a 2 év közel van, a megelőző szabály és az azt követő szabály is hasznos lenne. Nagyon köszönöm
Tőkeleszállítás
Kérdés
Egy egyszemélyes zrt. tulajdonosa tőkekivonással történő tőkeleszállításról döntött. A tőkeleszállítás során a jegyzett tőke leszállításából eredő kötelezettség és az ingatlan értékesítéséből származó követelés összevezetését követően a fennmaradó követelés összege a számviteli törvény 37. § (2) bekezdés g) pontja alapján elszámolható-e az eredménytartalék csökkenéseként? A ingatlanértékesítés piaci áron történik. Válaszukat előre is köszönöm.
Telephely
Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Kell-e a cég befektetett eszközei között szereplő ingatlanokat telephelyként bejelenteni? Köszönöm!
Befékeztek az árak az ingatlanpiacon
Cikk
Úgy tűnik, megáll az ingatlanárak növekedése a hazai ingatlanpiacon. Habár a statisztikai adatok egyelőre még csak a II. negyedévnél járnak, már ezekből is jól látszik a lassuló növekedési ütem. A szakértők szerint azóta további mérséklődés következett be, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk.
Kedvezményes eszközátruházás, ingatlan áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az „A” cég több, korábban 27 százalékos áfás számlával vásárolt lakóingatlannal rendelkezik, mely ingatlanokat korábban telephelyként használt, néhány hónapja azonban adóköteles bérbeadásra került sor. Ingatlanok esetében 20 év a figyelési idő, a vállalkozás a fizetendő áfával szemben év végén elvégzi a szükséges korrekciót, s az egy évre jutó áfaösszeggel csökkenti fizetendő adóját. A vállalkozás saját tulajdonú ingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. „A” vállalkozás egy saját maga tulajdonában lévő „B” társaság részére szeretné az ingatlaneszközeit kedvezményes eszközátruházás keretein belül áthelyezni, ez esetben nincs illeték, társasági adó, áfafizetési kötelezettség, mivel nem következik be a termékértékesítéshez fűződő joghatás. Kérdésem az, hogy mi történik ilyenkor azzal az általános forgalmi adóval, amit „A” vállalkozás visszaigényelhetne abban az esetben, ha a saját tulajdonú ingatlanát normál adás-vételi tranzakció keretében eladná „B” vállalkozásnak a fordított áfa szabályait alkalmazva? Az „A” cég beszerzéséhez kapcsolódó áfa nyilván nem figyelhető a „B” céghez kapcsolódó év végi korrekciónál, ezért úgy gondolom, hogy az „A” társaság az átruházás időszakában vissza kellene igényelje a 20 évből hátralévő időre vonatkozó áfát, s „B” cég pedig a termékértékesítésekor, vagy az adóköteles bérbeadási tevékenység feltételeinek nem teljesülésekor kellene megfizesse az ingatlan „vételárára”/”átruházási” értékére időarányosan esedékes áfát.
Ingatlan, kívül vagy belül az áfakörön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik tevékenysége az ingatlan bérbeadása. Társaságunk 2001-ben vásárolt egy irodaingatlant, majd 2002-ben egy másikat és 2005-ben lakást. A lakás áfamentes volt, a két irodai ingatlannál a felszámított áfaösszeget visszaigényeltük. A bérbeadásra társaságunk bejelentkezett az áfakörbe. Az egyik irodai ingatlant és a lakást is bérbeadással hasznosítottuk, a közüzemi szolgáltatások áfáját levontuk, illetve nettó plusz áfa összeggel számláztuk tovább a bérlőknek, akik szintén áfakörbe tartoztak. Azonban a bérletek felmondásra kerültek és most elsősorban magánszemélyek veszik ki bérbe, akik nem érdekeltek az áfában, így január elsejétől szeretnénk kilépni az áfakörből. Kérdésem a következő: - ha kilépünk az áfakörből, akkor a korábban levonásba helyezett irodai ingatlan áfát arányosítani kell-e és befizetni. Az ingatlanok nem kerülnek átminősítésre; - ha igen, akkor decemberi vagy a januári áfabevallásban; - a továbbiakban is bérbeadással hasznosítanánk az egyik irodát és a lakást, a másik iroda az saját használatban van. Mindegyik ingatlan külön helyrajzi számon található, külön közüzemi órákkal, és a számlákat is mindegyik ingatlanra külön-külön kapjuk. Elkülöníthető, hogy melyik számla, melyik ingatlanhoz tartozik. Ebben az esetben kell-e arányosítani az áfát? Köszönöm válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
