Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    728 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy bt. 4 tagból áll, 1 beltag és 3 kültag (családi vállalkozás). A bt. tulajdonában van két nagy értékű ingatlan. Ebből az egyiket el szeretnénk adni úgy, hogy a vételárat a társaságból ki szeretnénk venni, és – már mint magánemberek – lakás építésére, -vételére szeretnénk felhasználni a pénzt. A szóban forgó ingatlant jelenleg bérbeadással hasznosítjuk, és az áfás elszámolást választottuk rá. Tudomásom szerint a következő értékesítési formák lehetségesek: 1. A tulajdonos bt. értékesíti az ingatlant. 2. Ha a társaság szétválna, és az egyik társaságban csak a szóban forgó ingatlan szerepelne, a tulajdoni hányad eladása az új társaságnál lehetséges-e? 3. Egyéb értékesítési forma is van? Milyen adóterhek terhelik a bt.-t az egyes értékesítési formáknál? A kérdésem lényege, hogy mikor, milyen értékesítési formánál marad meg több bevétel a tulajdonosoknak, valamint milyen adóterhek terhelik az egyes értékesítési formánál a vevőt? Köszönettel: Zsuzsa

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy albán állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik, van érvényes lakcímkártyája. Ha magyarországi ingatlan bérbeadásából magánszemélyként származik jövedelme, akkor azután keletkezik-e neki 14 százalékos ehofizetési kötelezettsége, vagy a letelepedési engedélyétől függetlenül külföldinek minősül? Ha ugyanezen személy osztalékban részesül egy cégből, akkor milyen adó- és ehofizetési kötelezettsége van?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Házastársak közös tulajdonukban lévő ingatlan használatarányos (az ingatlan a saját vállalkozásuk székhelyeként is működik) rezsiköltségeiről állítanának ki számviteli bizonylatot. A közüzemi számlák egyik része a férj, a másik része a feleség nevére szól. A férj katás egyéni vállalkozó is, de a bérbeadásból származó jövedelmére (ha szükséges) az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni, hogy emiatt még véletlenül se kerüljön ki a kata adózás alól. Kérdésem az lenne, hogy kiállíthatja-e a számviteli bizonylatot csak a feleség (attól függetlenül, hogy a költségtérítéshez kapcsolódó közüzemi számlák a férj nevére is szólnak), mint tulajdonostársak által kijelölt képviselő? Így neki nem kellene adószámot kérnie az ingatlan-bérbeadásra és a férjének sem, mert magánszemélyként nem végez ilyen tevékenységet. Ha a közüzemi számlák címzettjeinek megfelelően mindkettőjüknek külön-külön szükséges bizonylatot kiállítani, akkor a katás egyéni vállalkozó férjnek milyen nyomtatványon kell az erre vonatkozó tevékenységét bejelentenie, és szükséges-e ilyenkor számlát kiállítani, vagy elegendő a számviteli bizonylat? Köszönettel.

    Kérdés

    Bérbeadásra adókötelezettséget választó cég bérbeadná ingatlanát külföldi cég részére. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben áfamentesen kell számlázni, és a külföldi cég saját tagállamában fizeti meg az adót?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 29. § (1b) pontja szerint "Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni." Egy katás egyéni vállalkozó a vele nem bejegyzett élettársi kapcsolatban álló társától vár gyermeket. A magzat fogantatásának 91. napjától érvényesítheti-e a családi kedvezményt a terhes nő élettársa, tekintettel arra, hogy a katás egyéni vállalkozó a családi kedvezményt nem tudja érvényesíteni? Szeretném válaszát kérni továbbá arra is, hogy családi kedvezményre jogosult, ingatlant nem kifizetőnek, hanem egy magánszemélynek bérbe adó magánszemély érvényesítheti-e a családi kedvezményt az ingatlan-bérbeadásából származó jövedelme csökkentésével? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    1. Van egy magánszemély, aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban dolgozik. Van neki ingatlan-bérbeadásra "magánszemélyes" adószáma, bár mostanában nem ad bérbe, nincs is ingatlan-bérbeadásból jövedelme. Szeretne egyéni vállalkozást indítani nem főállású katásként. Megteheti-e jogszerűen? Vagy célszerű előbb a magánszemélyes adószámát és az ingatlan-bérbeadási tevékenységet megszüntetni? 2. Tegyük fel, hogy sikerül nem főállású katás egyéni vállalkozóvá válnia. Tevékenysége számítástechnikai szolgáltatás és ehhez kapcsolódó tanácsadás. Végezheti-e ezt a tevékenységét külföldi megbízónak (vállalkozónak), ha igen, akkor vonatkozik-e a 2012. évi CXLVII. törvény (katatörvény) 13. §-a a külföldi megbízókra? 3. Olvasatomban a törvény 11. § (5) pontjában foglalt adatszolgáltatás szerint a vállalkozónknak adatot kell szolgáltatnia a külföldi partner nevéről és címéről is, ha a tőle kapott bevétel meghaladja az 1 millió forintot. Jól gondolom? 4. Ha csak egy külföldi partnertől van bevétele a vállalkozásnak, és még egy feltétel miatt vélelmezhető a munkaviszony, akkor vajon hogyan, és kit tud az adóhatóság elmarasztalni? Köszönettel.

    Kérdés

    Magánszemély a bérbe adott ingatlanba vett kis értékű, százezer forint alatti bútorokat elszámolhatja költségként, vagy értékcsökkentenie kell? A bevétellel szemben elszámolt költségeknek van-e maximum határa vagy nullára is csökkentheti a magánszemély a bérbeadásból származó bevételét? (Most történik a lakás felújítása.) (Nyilatkozni csak 50 százalékig lehet.) Előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Tényállás: egy társaságnak saját csarnoka bérbeadásából származik az árbevétele. A bérlő átalakítást eszközölt az épületen a bérbeadó társaság engedélyével. Az átalakítás során szükségessé vált 6 darab kéménynyílás kialakítása a födémen. A bérlő a csarnok felső paneljeiben okozott kárért hajlandó fizetni. Kérdéseink: 1.) A bérlő által felajánlott anyagi kompenzáció kártérítésnek, vagy kártalanításnak minősül-e? 2.) Mely esetben van általános forgalmi adó felszámítási kötelezettség? 3.) Mikor van számla kiállítási kötelezettsége bérbeadónak, vagy elegendő-e egy megállapodás a két fél között? 4.) A bérbevevőnél ebben az évben jelentkező nem tervezett bevétel elhatárolható-e időbeli elhatárolással arra az évre, amikor a panelek helyreállítási költsége a kapott bevétellel szemben megjelenik,vagy ez évben meg kell fizetni utána a társasági adót? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni: kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó mellékkeresetként a saját nevén lévő üzlethelyiséget bérbe adta, és egyéni vállalkozóként leszámlázta. Az ingatlan nincs a tárgyi eszközei között, értékcsökkenést nem számol el, viszont – mint telephely – szerepel a vállalkozói igazolványában. A vállalkozó most úgy döntött, hogy szeretne jövőre katás lenni, ezért kitöröltetné a telephelyet a vállalkozásából, és az üzletet, mint magánszemély adná bérbe, és megfizetné a forrásadót. A kérdésünk az lenne, hogy ez így lehetséges-e, szét lehet-e választani a bérleti díj szempontjából a magánszemély bevételét az egyéni vállalkozás bevételétől? Amennyiben lehetséges a továbbiakban magánszemélyként bérbe adnia az üzlethelyiséget, kell-e a NAV felé ezzel kapcsolatosan bármit bejelenteni? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély, áfaalany ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Nagy értékű ingatlant építtet, fordított áfával részére kiállítható számla? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy munkaviszonyban nem álló személy, aki ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemmel rendelkezik, a hozzátartozója ápolása jogcímén kapott kiemelt ápolási díj tekintetében hogyan adózik, illetve kell-e, és milyen egyéb járulékot fizetnie? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! "A" közhasznú egyesület alapít egy "B" közhasznú oktatási szervezetet (játszóházat is működtet az oktatási szervezet). Mindketten külön adószámmal rendelkeznek, Az alapító "A "közhasznú egyesület havi 300 ezer forintért bérbe ad "B" közhasznú szervezetnek egy ingatlant, ahol "B" közhasznú szervezet az oktatási tevékenységet végzi (nem akreditált oktatás), elsősorban beteg gyermekekkel foglalkozik. Egyik szervezet sem végez vállalkozási tevékenységet. "A" egyesület alapszabályzatában szerepel az ingatlan-bérbeadás, mint közhasznú tevékenység. Helyesen jár-e el az "A" közhasznú egyesület, amikor az ingatlan-bérbeadást nem vállalkozási tevékenységként veszi figyelembe, hanem közhasznú tevékenységként. Ahhoz, hogy az ingatlan-bérbeadás közhasznú tevékenység legyen, mire nem költheti a bérleti díjat az egyesület? Mindkét közhasznú szervezet alanyi mentességet választott az áfatörvény szempontjából. Köszönöm a segítségét.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozással kapcsolatosan kérdeznék. Van egy katás fodrász, aki magánszemélytől bérel ingatlant, jönne hozzá egy műkörmös hölgy (nem alkalmazottként) az ingatlanban dolgozni. Mivel a fodrász katás, így nem tudja neki bérbe adni a nagyjából 2 négyzetméternyi részt. Járható út-e az (a NAVinformációs vonala szerint igen), hogy a kivett ingatlant magánszemélyként adja bérbe? Számomra ez kétséges, hiszen katásként bérel, így, mint kifizető jár el, amikor bérbe vesz, hiába nem érvényesíti a költséget. Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk egyéb ingatlan bérbeadásával foglalkozik, mely tevékenységet „áfásította”, azaz bejelentkezett az áfa általános szabályai szerinti adózásra és ennek megfelelően áfával növelten állította ki folyamatosan a bérleti díjakról szóló számlákat. A bérlő és a bérbeadó közös megegyezése (írásos megrendelés) alapján az ingatlanon felújítási munkákat végeztek folyamatosan, mely munkálatokról egy összegben (természetesen a munkák elvégzését a bérbeadó részéről is leigazoló mellékletekkel) állítottak ki elszámoló számlát, természetesen áfával növelt értékben. Ezen munkálatok építési engedélyhez nem voltak kötve. Időközben a bérbeadó úgy döntött, hogy értékesíti a bérbeadott ingatlant egy másik gazdasági társaságnak (tehát nem az eddigi bérlőnek adta el). Mivel a használt ingatlan értékesítését nem az áfatörvény általános szabályai szerint teheti meg (azaz nem jelentette be áfa hatálya alá az értékesítési tevékenységet), ennek megfelelően áfamentesen állította ki a számláját. A fentiekben leírt felújítási számla teljesítési időpontja nagyon közel van az értékesítési időponthoz (7 nap múlva lett eladva az ingatlan áfamentesen), ugyanakkor az akkor még érvényben lévő bérleti szerződés utolsó napjával esett egybe a felújítási számla teljesítésének napjára. Kérdésünk: levonásba helyezheti a bérbeadó a felújítási számlában lévő áfát, annak ellenére hogy 7 nap múlva értékesítették az ingatlant? Várom válaszukat. üdv: Fülöp Péter

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves véleményét: Társaságunk évek óta ingatlan-bérbeadással foglalkozik, mely tevékenységre az áfakötelessé tételt választotta. A társaságunk tulajdonában álló ingatlan egy részére bérleti szerződést kötöttünk egy másik gazdasági társasággal. Az ingatlanon álló épületet társaságunk – a szükséges bontási és építési engedélyek birtokában – lebontatta. A bontásról a kivitelezőtől az Áfa tv. 142. paragrafus alapján ún. „fordított adózású” számlát kaptunk. Társaságunk – a már tiszta ingatlanrészen – térburkolatot építtetett, amit bérbe fog adni a korábban említett gazdasági társaságnak. Társaságunk a bontási költségek egy részét – szerződés alapján –, mint „beruházási hozzájárulás” megtérítteti a bérlővel. Kérdésem: a bontási költségek részbeni megtérítése esetén a társaságunk által kiállított számlát szintén fordított adózással kell kiállítanunk (az Áfa tv. 15. paragrafusában foglaltak alapján), vagy azt egyenes adózással kell kibocsátanunk, mivel kapcsolódik a később (a térburkolat elkészülte és használatba adását követően) hatályba lépő bérleti szerződéshez? Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Generálkivitelezés saját vállalkozással

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Fordított áfa, ingatlan

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Ingatlan áfája

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media