Maratoni vita az új adócsomagról, ment az egymásra mutogatás

Megosztás Tetszik

Ötórás időkeretben tárgyalt ma az Országgyűlés az adótörvény-módosító csomagról. A nemzetgazdasági tárca szerint könnyítést és a gazdaság fehérítését hozhatják az adóváltozások. Szigorítás viszont egyebek között, hogy az adóhatóság a jövőben közzéteszi azon cégek listáját is, amelyek legalább két bevallási ciklusban nem tesznek eleget áfabevallási kötelezettségüknek.

Mind a magánszemélyeknek, mind a gazdasági társaságoknak adócsökkentést hoznak a jövő évi adóváltozások, amelyek a gazdaság fehérítését, a versenyképesség javítását és a könnyebb jogalkalmazást is elősegítik – hangsúlyozta a törvény ismertetésekor a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Tállai András közölte: kedvezően változik egyebek között az ingatlanok bérbeadásának vagy az orvosi praxis átadásának adózása, de az áruszállítók is számíthatnak kedvezményekre. A versenyképesség javítását szolgálja a munkáltatók által nyújtható mobilitási lakhatási támogatás feltételeinek módosítása, de a kisadózók is számíthatnak pozitív változásokra – tette hozzá.

Jelentős könnyítés egyes magánszemélyek számára, hogy jövőre már nem kell 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni az ingatlanok bérbeadásából származó, egy év alatt 1 millió forintot meghaladó jövedelem után. Kedvezőbben adóznak majd azok is, akik ingatlanjaikat szálláshelyként hasznosítják: az eddigi egy helyett már három kiadandó ingatlan, üdülő vagy lakás után választhatják a tételes átalányadózást, vagyis a szobánként mindössze évi 38 ezer 400 forint megfizetését.

A betöltetlen orvosi praxisok átadásának könnyítése érdekében a magánszemélyek által eladandó praxisok esetében – az ingatlaneladáshoz hasonlóan – öt év alatt fokozatosan csökken a nullára a fizetendő személyi jövedelemadó – ismertette Tállai.

A saját termékeiket fuvarozó társaságok áruszállítói a bérfuvarozókhoz hasonlóan kedvezményeket kapnak 2018-tól: belföldön 3 ezer forintos, külföldön 60 eurós mértékig levonhatják napi átalányukat az adóalapjukból.

Növekszik a mobilitási lakhatási támogatás munkáltatók által adómentesen adható mértéke a minimálbér 40 százalékáról 60 százalékra az első két évben, míg a második két évben annak 40 százalékára, az ötödik évben 20 százalékára. A kedvezményes támogatás a határozott időtartamú munkaviszony után és a munkaerő-kölcsönzés esetében is nyújtható lesz.

A kisadózók tételes adózását szabályozó törvény is változik: a nappali tagozatos hallgató már nem lesz főállású adózó, így elegendő havi 25 ezer forint közterhet fizetnie.  

A társaságiadó-törvény változtatásával jövőre a munkavállalók részére épített bérlakások vagy az elektronikus töltőállomások építésének bekerülési értékével csökkenthető lesz az adóalap. A látvány-csapatsportok támogatásának további ösztönzése érdekében kizárólag amatőr szervezetek és utánpótlás-nevelés támogatására a jövőben a bankadóból is lehívható lesz a kedvezmény. 

A helyiadó-törvény kimondja majd, hogy ha az önkormányzat alacsonyabb adókulcsot vezet be, azt legalább két évig fenn kell tartania. A változtatás bevezeti az "előrehozott adó" jogintézményét, amely lehetővé teszi az adóalanyoknak a korábbi befizetést úgy, hogy az nem minősül túlfizetésnek.

Adminisztratív könnyítésekről is beszámolt az államtitkár, a többi közt arról, hogy bővül azon illetékmentes ügyletek köre, amelyeket be sem kell jelenteni az adóhatóságnak. Ilyen például a földhasználati jog illetékmentes megszerzése.

Tállai András expozéjában kiemelte azt is, hogy jövőre a hal értékesítését is csupán 5 százalékos áfa terheli, ahogy az internetszolgáltatást is, aminek révén 24-27 milliárd forint marad az adózóknál.

A hazai kisüzemi sörfőzdék az 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt már 200 ezer hektoliterig igénybe vehetik, az eddigi 8 ezer hektoliter helyett.

Az adóhatóság a jövőben közzéteszi azon cégek listáját is, amelyek legalább két bevallási ciklusban nem tesznek eleget áfabevallási kötelezettségüknek. A kockázatosnak ítélt adózók esetében a hatóság a jövőben adófizetési biztosítékot vagy bankgaranciát írhat elő.

Tállai András közölte azt is: változnak az ingatlanbefektetési társaságok alapításának szabályai is, mivel még egyetlen ilyen társaság sem alakult.

A Fidesz továbbra is az adó- és járulékcsökkentés politikáját támogatja, és kifejezetten jónak tartja az adócsomagot – ez derült ki Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka felszólalásából, aki lényegében megismételte az államtitkár által elmondottakat. Felidézte továbbá, hogy a Fidesz vezette kormány 2010 után az gyökeresen átalakította az adórendszer, egykulcsossá tette az szja-t, aminek a mértékét tavaly 15 százalékra csökkentette. A családi adókedvezménynek köszönhetően az elmúlt egy évben mintegy 1,1 millió embernek csökkent az adója, s több mint 300 ezer embernek egyáltalán nem kellett adót.

Rámutatott: a Fidesz elsődleges feladatának tekinti a munkát terhelő adók csökkentését. A gazdaság folyamatosan javuló teljesítményének köszönhetően azonban lehetőség nyílt az áfa célzott csökkentésére is, az alapvető szükségleti cikkek, élelmiszerek területén. Az öt százalékos áfakulcs bevezetésének nemcsak az az előnye, hogy a lakosság olcsóbban jut hozzá ezen termékekhez, hanem megszűnt az illegális feketepiac, az az import, ami korábban a magyar áruk versenyképességét ellehetetlenítette. A lakásértékesítés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése jelentősen segítette a magyar családokat a saját otthon megszerzésében.

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka szerint Bánki Erik hozzászólása hemzseg a hazugságoktól. A minimálbér adóját a kormány 16 százalékra növelte, ez egész Európában példátlan. A szocialista kormányok idején ezzel szemben soha nem terhelte adó a minimálbért. Véleménye szerint nem igaz, hogy a jövő évi büdzsé és a kapcsolódó adócsomag a munkából élők költségvetése lenne. Az szja és a bért terhelő adók, valamint járulékok tekintetében Magyarország dobogós az OECD-országok között, csak Németországban és Belgiumban kell ennél többet fizetni.

Burány Sándor szerint az alacsony keresetűek adóját kellene csökkenteni, s meg kell fordítani azt a tendenciát, amit 2010 után a Fidesz bevezetett. Kijelentette: meg kell adóztatni a havi 1 millió forint feletti jövedelmeket, a 100 millió forint feletti vagyonokat, ahogy a 100 hektárnál nagyobb földekkel rendelkezőket is.

Összegzése szerint a törvénycsomag valójában a gazdagoknak kedvez, ahogy a kormány korábbi javaslatai is.   

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka szerint az Orbán-kormány két ciklus alatt alapjaiban változtatta meg az adópolitikát, hiszen minden módon megpróbálta bővíteni az adózók körét, az egykulcsos személyi jövedelemadóval és a béreket terhelő adók mérséklésével csökkentette a közvetlen adókat, miközben növelte a közvetetett adókat, valamint bevezette a családi adókedvezményt és a különadók rendszerét.

Kijelentette: a kormány adópolitikája két cikluson keresztül mindig jól szolgálta a költségvetés bevételi oldalát, az adópolitika eredményességét pedig objektív számok igazolják, hiszen egy növekvő gazdaság költségvetését tárgyalja a héten a parlament.

Véleménye szerint a szocialisták mindig a családoknál, kisembereknél találták meg a jövedelemátcsoportosítás forrását, az Orbán-kormány viszont a különadók bevezetésével a multikhoz, a kereskedelmi láncokhoz fordult. Szerinte ezt a filozófiai váltást ma már elismeri a világ, és azóta, ahogyan nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, a különadók is csökkentek.

A változtatások közül kiemelte, hogy a jövőben kedvezőbben adózik, aki az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet idősotthoni férőhely vásárlására fordítja, valamint adómentes lesz a praxisjog átruházása, és a társasági adó alapját csökkenti a bérlakásépítés és az elektromos töltőhelyek létesítése.

     Szerinte a változtatások hatására fehéredik az ingatlanbérbeadási szektor, ami ma a feketepiac tipikus területe. Kiemelte az internetszolgáltatás áfakulcsának és a hal áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint a jövedéki adó kis sörfőzőkre vonatkozó kedvezményeit.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint 2010 óta egy „egzotikus adófajtákkal teletömött” adórendszer alakult ki Magyarországon, ahol a könyvelői szakma több mint 60 féle adótípust, adóemelést ismer. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy a kormány a multikat és a kereskedelmi láncokat terheli, hiszen a társaságiadó-csökkentéssel 150-180 milliárd forint kedvezményt biztosított a multicégeknek, a kereskedelmi láncok pedig cégcsoportjaik feldarabolásával kerülték el az adófizetést, miközben a kabinet a magyar kisvállalkozókat indokolatlan hátrányokban részesítette. Emellett a bankok a különadót szinte teljes egészében áthárították az ügyfeleikre – tette hozzá.

Közölte: a Jobbik szakértői 600 milliárd forint vagy teljesen felesleges vagy homályos tételt találtak a jövő évi költségvetés tervezetében, így lenne tartalék három fontos dologra: az alapvető élelmiszerek áfájának teljes körű 5 százalékra csökkentésére, a gyermeknevelési cikkek áfájának csökkentésére, és egy valódi otthonteremtési, bérlakás-építési program elindítására.

A képviselő a jövő évi adótörvényekről szóló javaslat változtatásai közül támogatta az internetszolgáltatás áfájának csökkentését, ugyanakkor szerinte „elbaltázottnak” tűnik az éttermi szolgáltatások áfájának csökkentése, mert így akár háromféle áfakulcs is érvényesülhet egy egyszerű reggeli vásárlásánál. Szerinte a kormány javaslata azokat az étteremtípusokat zárja ki az áfa- és egyéb kedvezményekből, amelyek a legkisebb haszonkulccsal dolgoznak.

Pofátlanságnak nevezte, hogy a kormány 500-600 ezer új munkahelyről beszél, miközben a statisztikába beleszámítja a közmunkások mellett a diákmunkásokat, a külföldön dolgozó magyarok egy részét, és mindenkit, aki hetente csak egy órát is dolgozik.

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint a kormány adópolitikai elve, hogy a „mi kutyánk és kölykei jól járjanak”. Úgy véli, a társadalom 5-8 százaléka tartozik abba rétegbe, akiket a Fidesz többszörösen kedvezményez és túltámogat az egykulcsos adóval, ezen belül pedig extrém kedvezményeket kap az a néhány család, oligarcha, akik közbeszerzésekből százmilliárdokhoz jutnak hozzá, valamint őket szolgálják az ismétlődő adóamnesztiák is. „A szűk uralkodó osztály családjai, az Orbán-, Mészáros-, Rogán-, Tiborcz-, Garancsi-, Matolcsy -, korábban Simicska-családok ezen kedvezmények segítségével évente sok százmilliárdot talicskáznak haza a mi pénzünkből” – fogalmazott a képviselő. 

Hozzátette: a multinacionális vállalatok is a kormány kedvezményezettjei közé tartoznak, hiszen a különadókat áthárították a lakosságra. Szerinte az adózás szempontjából az Orbán-rendszer áldozatai az átlagbért és az alatti jövedelmet keresők, a hazai kisvállalkozások, valamint a természet, a környezetvédelem és a fenntartható növekedés. Burjánzanak a kisadók, amelyek vagy nem érik el céljukat, vagy az ország érdekeivel ellentétesek – utalt a chipsadóra, a reklámadóra és a vonalas infrastruktúra megadóztatására.

Az LMP egyszerűbb, igazságosabb és fenntarthatóbb adórendszert szeretne, ahol a havi egymillió forint felett keresők többet adóznának, csökkenne az alapvető élelmiszerek, a tömegközlekedés és az épületfelújítások áfája, a kisvállalkozók esetében pedig a bevételarányos adók felé lépnének.

Gúr Nándor, szocialista képviselő szerint a jövő évi költségvetésben a változtatások nagy része a munkához nem kötődő jövedelmeket érinti, mint fogalmazott: „nyilván alapvetően az önös érdekek és az önök pereputtyához vagy éppen holdudvarához tartozók érdekei szerint”. Közölte, a korrupció és az igazságtalanság költségvetése a 2018-as, amelyhez párosul néhány olyan adótörvény, amely tovább nehezíti a keveset kereső emberek életét.

Nem csökkennek a munkavállalói járulékok, a munkát terhelő költségek. 2010-ben a minimálbér után a munkavállaló és a munkaadó együtt összesen 32 ezer forint járulékot fizetett, most 73 ezer forintot fizetnek – ecsetelte. Szerinte ennek a kormány a haszonélvezője, mert az így beszedett pénzeket a kénye-

Gőgös Zoltán, szintén szocialista képviselő azt kérte a kormánytól, ne „csöpögtetős” módszerrel csökkentse az áfát, mert a csökkentésnek akkor van értelme, ha nem hagynak kiskaput az bűnözői csoportoknak arra, hogy áttegyék tevékenységüket más termékkörre. A hal áfájának csökkentése mellett szükség lenne a zöldség-gyümölcs, az UHT tej és egyes kenyérfélék esetén is a forgalmi adó mérséklésére. Kifejtette: a zöldség-gyümölcs ágazatban 60-70 százalék között van a feketeforgalom, az áfa 5 százalékra csökkentése 20 milliárd forintos adókiesést jelentene ugyan, de onnantól megszűnne ez a fajta csalási lehetőség.

Gőgös Zoltán megjegyezte azt is, hogy „valaki szerencsétlen betette a miniszterelnök meg a Lázár miniszter úr agyába, hogy az UHT tejben tartósítószer van”.  Leszögezte: az UHT tejben nincs tartósítószer; abban különbözik a friss tejtől, hogy speciális, hatrétegű dobozban van, hogy ne kapjon fényt és nem 70, hanem 170 fokon pasztörizálják, hogy tovább elálljon. Ez a "szegények itala" – fogalmazott.

Hozzátette, a fehér, félbarna és a barna kenyér, illetve a vizes zsemle és kifli áfáját is csökkenteni kellene.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly több mint 637 milliárd forint követelésről mondott le. Ezt azzal a hírrel folytatta, hogy a kaszinókat nemcsak, hogy nem kell majd bekötni a NAV-hoz, de a felügyeleti joguk is átkerül a nemzeti fejlesztési tárcához.

Tállai András Bangóné felvetésére közölte: a NAV azért engedett el 637 milliárd forintot, mert az adóhatóságon belül végrehajtott szemléletváltozás a követeléskezeléseket is érinti. Az adóhatóság korábbi filozófiája az volt, hogy akkor dolgozik jól, ha sok ellenőrzési megállapítást tesz, sok adóhiányt tárnak fel a revizorok, és sok bírságot szabnak ki, akkor is, ha azok soha nem folynak be. Az ellenőrzések után megállapított bírságoknak mindössze öt százaléka folyt be, ami Európában a legalacsonyabb volt. Az adóhatóság korábbi vezetői eközben nem akartak szembenézni azzal a kérdéssel, hogy valamit kezdeni kell a behajthatatlan követelésekkel. A most elengedett követeléseket is öt-tíz évvel ezelőtt könyvelték le, ma már nincs is kin behajtani azokat – szögezte le Tállai.

A kaszinók adózását továbbra is a NAV felügyeli, a szerencsejáték szervezésének hatósági vizsgálatát egy önálló szervezet végzi majd – hangsúlyozta. A szerencsejáték-szolgáltatás áfamentes, az online pénztárgépek bevezetése pedig alapvetően az áfakörre vonatkozott. Arról a kérdésről, hogy a kaszinókat online bekössék a NAV-hoz, majd csak ezután születik döntés – tette hozzá.

Tállai szerint a GDP-hez mért központi elosztás mértéke miatt nincs szégyenkeznivalója a kormányzatnak. Csökken az adórés is, és a kormányzat komoly eredményeket ért el a gazdaság fehérítése terén – hangsúlyozta.

Az adórendszer igazságosságát mutatja véleménye szerint, hogy a munkavállalók száma jelentősen nőtt, ahogy az utóbbi 3-4 évben folyamatosan emelkednek a reáljövedelmek is – mondta a politikus.

A jelenlegi adórendszer erősíti a versenyképességet, növeli a vállalkozások esélyeit, gyarapítja a munkahelyeket, és ezzel erősíti az országot. A Ház előtt fekvő javaslat is ezt a célt szolgálja – foglalta össze véleményét az államtitkár.