A 2019 januárjától életbe lépő szabályok alapján nem kell vagy nem szabad továbbszámlázni a magánszemélyként bérbeadott ingatlan rezsiköltségét? – kérdezte az Adózóna olvasója. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
További kérdésem merült fel a költségelszámolással kapcsolatban. Egyik az, hogy a gázkazán cseréjét – ami a kémény bélelésével együtt kb.1 millió Ft – szintén elszámolhatom-e egyösszegben. A másik pedig az, hogy a parkettázás és a gázkazán cseréje is a régi és az új-leendő bérlő közötti időszakban történik, amikor is konkrétan nem számlázok a bérbeadásért. Válaszát köszönöm.
2017 márciusában kiadtunk az anyám lakását. Az ingatlannak három tulajdonosa van (két nyugdíjas (az anyám és a nővérem), egy aktív kereső (a fiam). Én a bérbeadással kapcsolatos feladatokat látom el, tulajdonos nem vagyok. A lakás rezsijét a bérlő a benyújtott számlák alapján egyenlíti ki, a tárgyhónapot követően. A bérleti díjat a tulajdonosok nem osztják szét, azt anyám – remélem minél későbbi – temetésére, illetve amennyiben szükségessé válik, anyám ápolására félreteszik. Eddig úgy véltük, hogy mivel a tulajdonosoknak a kiadásból bevételük nem származott, adózási kötelezettség nem keletkezett. Azonban elbizonytalanodtunk, ezért szeretném kérni a tájékoztatásukat arról, hogy van-e adófizetési kötelezettségünk, illetve milyen feladatunk van. Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tömör József
Tisztelt Szakértő! Kérdésem ingatlan-bérbeadásra vonatkozik. Egy szervezet játszóházat üzemeltet, ami fel van szerelve különféle eszközökkel, játékokkal. Itt időnként születésnapot tartanak gyermekcsoportoknak. Ilyenkor megkapják a játszóházat annak eszközeivel együtt. Hozhatnak üdítőket, édességeket a gyermekeknek a szülők. Ha a játszóházrészleget bérbe adjuk az előbb említett esetekben, az minősülhet-e ingatlan-bérbeadásnak? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bérbeadó folyamatos szolgáltatást nyújt bérbevevőnek 1 darab reklámhordozó kihelyezésére, vagy annak fenntartására. Ekkor a bérlő úgynevezett fenntartási bérleti díj fizetésére köteles, melynek összege a bérleti díj 40 százaléka. A szerződés szerint a fenntartási díj fizetése a bérbeadó számlája alapján negyedévente történik átutalással, a negyedév 3. hónapjának utolsó napja a fizetési határidő. A felek mindezt 2013.01.01-én írásbeli szerződésben rögzítették, azonban a számlák kiállítása 2013. 04. negyedévétől elmaradt, így a pénzügyi elszámolás sem történt meg. A bérbeadó a szolgáltatást mégis tovább nyújtja a mai napig partnerének, a felek a szolgáltatás fenntartása ellenére nem számoltak el egymással, így most a teljes, 2013.10.01-jétől 2018. 09.30-ig tartó időszakra (5 év) vonatkozóan rendezni szeretnék a helyzetet mind pénzügyi, mind adó szempontból. Most történne meg a számlák kiállítása is visszamenőleg. A fentiekben említett időszak vonatkozásában a bérbeadó tartalmilag ugyanazt a szolgáltatást nyújtja a bérbevevő számára (fenntartási bérleti díj). A kérdés a folyamatosan nyújtott szolgáltatás teljesítési időpontjának és az ügyletek adóalapjának meghatározására vonatkozik. Mely időszakban, milyen teljesítési időpont a szabályos, ha a visszamenőleges számlák kiállítása a mai nap, és milyen következményekkel, szankciókkal számolhatnak a felek? Válaszát köszönöm!
2018. évi jövedelmek alapján szeretne a vállalkozó igénybe venni családi kedvezményt és az egyéni nyugdíjszerződés utáni kedvezményt. A vállalkozói kivétje után figyelembe veheti a családi adókedvezményt, és ingatlan-bérbeadásból származó bevételét terhelő szja is alapja e a kedvezmények igénybe vételének? Köszönöm válaszukat.
Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az értékcsökkenés összegének meghatározása nem könnyű feladat az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemélyek számára. Ehhez nyújt fogódzót útmutatójában a NAV.
A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában megjelent, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény érinti a bérbeadói tevékenységet folytató magánszemélyek adózását is. Lássuk, hogyan változik a szabályozás!
Tisztelt Adózóna! Kérem szíves szakértői véleményüket arról, hogy lakóingatlant csak annak tulajdonosa adhat-e bérbe? Avagy lehetséges-e, hogy – a tulajdonos felhatalmazásával – a család egy másik tagja (a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója) legyen a bérbeadó, és ő kapja a bérleti díjat, s természetesen ő fizeti az szja-t is? Ha utóbbi is lehetséges, mire kell figyelni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Tudjuk, hogy az áfatörvény értelmében a katás vállalkozónak magánszemélyként ingatlan-bérbeadásból származó bevétele beleszámít az alanyi mentesség értékébe, a 8 millió forintba. Kérdésünk, hogy ha ez a magánszemély nem adószámos magánszemély, akkor is érvényes-e ez a kitétel? Amikor a magánszemély elkezdte a bérbeadási tevékenységét (2001.), akkor kiváltotta az adószámot. Most ezt a tevékenységi körét töröltetné a NAV-nál, igy az adószáma csak a katára volna érvényes. A magánszemély a bérbeadási tevekénységet továbbra is folytatná, bevételi bizonylata a szerződés volna. Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves állásfoglalását. Egy kft. bérbe vett egy ingatlant, ahol negyven 2-3 ágyas szoba van. A szobákat éjszakára kiadja, de reggelit nem biztosít. Ebben az esetben minek kell minősíteni az ingatlant, illetve a szolgáltatás igénybe vevőjének hány százalékos adómértékkel kell számláznia, és milyen szolgáltatásnak kell feltüntetni? Például, ha egy cégcsoportnak adja ki, amely itt szállásolja el a munkásait. Recepcióval, személyzettel is rendelkezik. Válaszát előre is köszönjük. T. Mária
Ezzel vagy hasonló címmel láttam cikket. Sajnos, nem találom, pedig nagyon szeretném elolvasni. Az általános szabályt ismerem, de ezt a cikket szeretném elolvasni. Kérem, írják meg, hol tudnám újra megnézni. Köszönettel: Fábiánné
2018.01.01-től megszűnt az ingatlan-bérbeadás után fizetendő 14 százalékos eho. Kérdésem, hogy terheli-e a magánszemély által bérbeadott ingatlanból származó bevételt az általános, 19,5%-os egészségügyi hozzájárulás? Vagyis összevont jövedelembe beszámítandó az ingatlan-bérbeadás bevétele?
Tisztelt Szakértő! Adott egy közhasznú alapítvány, amelynek ingatlan-bérbeadásból is keletkezett bevétele, egyebekben csak támogatásokat, adományokat kapott a cél szerinti tevékenységéhez. Áttanulmányoztam a NAV 13. információs füzet 11+12. oldalán a számítást "segítő" példát, de nem értem a következőt: a kapott adomány miatt miért keletkezik korrekció? Ezzel a korrekcióval jóval több tao-t fizet, mintha csak bérbeadásból származna bevétele. Várom mielőbbi válaszát. Előre is nagyon köszönöm: Léderer Györgyné
Adószámos magánszemély ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bizonyos ingatlanokat számla kibocsátása mellett társaságoknak ad bérbe, más ingatlanokat átalányadózással magánszemélyeknek fizetővendéglátás keretében. A számlázott bérbeadás az szja-bevallásban 10% vélelmezett költséghányaddal összevont jövedelemként megjelenne meg, míg a fizetővendéglátás esetében a szobánkénti átalányt a megfelelő soron vallaná. Lehetséges a kétféle adózási módot alkalmazni? Tisztelettel: Boronkay
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték