691 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére
Ingatlan-bérbeadás, majd értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2016. decemberi dátummal (adásvételi dátuma) ingatlant értékesít. A vevő – hitel miatt – 2017. márciusban egyenlíti ki a vételárat. Melyik időpont a tulajdonszerzés időpontja? Melyik szja-bevallásban kell szerepeltetni a jövedelemszerzést? A másik kérdés, ami felmerült az ügyfél részéről, hogy az értékesítés előtt bérbe adta az ingatlant a későbbi vevőnek, és az évek során kifizetett bérleti díjat beszámította a vételárba. Az eladó "állítja", hogy neki visszajár a korábban befizetett eho és szja a bérbeadás után, szerintem viszont nem. Várom a tisztelt szakértő válaszát! Köszönöm!
Ingatlan-bérbeadás – áfa
Kérdés
Ingatlan-bérbeadás tevékenységet folytató, adószámos magánszemély – aki nem egyéni vállalkozó – bejelentkezett áfakörbe. Használt ingatlant kíván vásárolni bérbeadási céllal, egy olyan társaságtól, amely az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alá tartozó régi ingatlanok és építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlanok értékesítésére adókötelezettséget választott. Kérdés: az adószámos, áfakörbe tartozó magánszemély jogosult-e a bérbeadási céllal megvásárolandó ingatlant a fordított áfa szabályai alkalmazásával megvásárolni, és az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? Figyelemmel az áfatörvény 142. paragrafusában foglaltakra is, mely szerint az adó megfizetésére nem az értékesítő, hanem a termék, vagyis az ingatlan beszerzője kötelezett (fordított adózás). Az áfa örvény 142. § (3) bekezdésében foglalt alábbi feltételeknek együttesen kell fennállniuk: – az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, és – egyikének se legyen olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Tehát, amennyiben az adóalany a régi ingatlan, illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése esetében adókötelezettséget választott, és a 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételek is teljesülnek, úgy az ingatlanértékesítésről a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítania a számlát az áfatörvény 142. § (1) bekezdésének e) pontja szerint.
Egyéb szálláshely-szolgáltatás – átalányadózás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez. Saját tulajdonú ingatlan bérbeadásából is származik bevétele. Ez esetben a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg. Emellett egyéni vállalkozó is. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta. Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetében választhatja-e 2018. évre az átalány szerinti adózást? Az alanyi mentes értékhatárba mindhárom tevékenység bevétele beleszámít?
Alanyi áfamentes értékhatár számítása katásnál
Kérdés
Tisztelt szakértő! Katás egyéni vállalkozóként alanyi áfamentes adóalanyként végzem a tevékenységemet. Ugyanakkor magánszemélyként végzett tevékenységem az ingatlan-bérbeadás. Tudomásom szerint az alanyi mentes értékhatár számításakor az ingatlan-bérbeadást is bele kell számítani a bevétel összegébe, annak ellenére, hogy az eltérő választás híján alapból áfamentes tevékenység. Kérdésem, hogy annak meghatározásakor, hogy jogosult vagyok-e az alanyi áfamentesség választására, az egyéni vállalkozóként realizált bevételemhez (ami egyébként az értékhatár meghaladása esetén áfaköteles tevékenység lenne) hozzá kell-e adni a magánszemélyként folytatott ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevételemet? A katára jogosultság szempontjából gondolom, nem számít bele az ingatlan-bérbeadás a katás bevételbe, mivel ez a tevékenység katásként nem is folytatható. De az alanyi áfamentesség szempontjából nézve ebben nem vagyok biztos. Válaszát előre is köszönöm.
Haszonélvező ingatlant ad bérbe megosztva II.
Kérdés
Megkérdeztem jogászokat, és véleményük szerint a haszonélvező a haszonélvezeti joga időtartama alatt ingyenesen vagy ellenérték fejében átengedheti a hasznosítás jogát harmadik személynek. Így a fiúnak lenne olyan joga, amely megalapozná, hogy bérbe adja az ingatlant, vagy annak egy részét (különösen, mivel erről írásban megállapodott az apjával). Azért gondoltam fontosnak megemlíteni a két fél között a rokonságot, mert ebben az esetben az egyenesági rokonság miatt nem merül fel illeték fizetése az ajándékozással szerzett bérleti jog tekintetében. Egyébként a fiú haszonélvezetének az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése azért nem jön szóba, mint lehetőség, mert az ingatlan tulajdonosa (velük rokonságban nem álló személy) ehhez nem járul hozzá. Ezekre tekintettel úgy gondolom, a kérdésemnek van jogalapja.
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Egy őstermelő tulajdonában álló szántóterületet az önkormányzat átminősít gazdasági területté. Ezt az ingatlant az őstermelő mint magánszemély szeretné kiadni bérbe egy cég részére (amely kamionokat fog rajta parkoltatni). Kérdésem, hogy mint magánszemély kiadhatja-e a területet, mely után bérleti díjat kap (szja 15 %)? Az önkormányzat szerint ez a tevékenység nem végezhető adószámos magánszemélyként.
Ingatlan-bérbeadás tételes költségelszámolása nem teljes adóév esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy ha az ingatlan-bérbeadó tételes költségelszámolást választ, akkor a nem teljes adóévi bevételekkel szemben milyen arányban vehetők figyelembe a költségek? Példa: egy ingatlan bérleti szerződése véget ér március végével, és július 1-jétől lesz ismét kiadva. A költségek elszámolásakor a ki nem adott időszakra is elszámolhatók a költségek, vagy csak a 9 hónapra, amikor ténylegesen ki volt adva az ingatlan (az ingatlanra 2 százalékos értékcsökkenés, a tárgyi eszközökre 14,5 százalékos értékcsökkenés, közös költség, némi rezsi, amit az üres időszak alatt is fizetni kell a tulajdonosnak)? Másik kérdés, hogy ha közvetítő számlát szeretnék elszámolni, mondjuk a fenti példa esetében, amikor is a közvetítő 1 évre garantálja a bérlőt, akkor a közvetítői díj az adóévben teljes összegben számolható el, vagy el kell osztani 07-12. havi időszakra és a következő adóévre 01-06. hó közötti időszakra? Válaszukat előre is köszönöm!
Katás egyéni vállalkozó saját tulajdonú ingatlanjának bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó (kereskedő) a saját tulajdonú ingatlanát, mint katás nem adhatja ki, de vajon a katás egyéni vállalkozása mellett kiadhatja-e azt, mint adószámos magánszemély? Köszöntettel: Hortobágyiné
Ingatlanon végzett beruházás áfalevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság üdülőingatlant vásárolt a hozzá tartozó beépítetlen területtel együtt. Az értékesítő áfamentesen számlázott. A társaság az ingatlan-bérbeadás tekintetében lakás és nem lakás esetében is bejelentkezett az áfa alá (az eladás tekintetében maradt áfamentes). Az ingatlant ez évtől bérbe adja a cég, de a bérbeadáshoz kisebb felújításra is szükség lesz. Kérdésem, hogy a felújítási számlák áfatartalmát levonásba helyezhetem-e, hiszen áfásan ad bérbe a társaság, illetve jól gondolom-e, hogy ha a társaság értékesítené az ingatlant, akkor áfamentesen tenné meg, és a felújítási költségek áfáját arányosítani kellene a 240 hónapból megmaradt időszak arányában?
Ingatlan-bérbeadás ehója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe cégünknek. Negyedévente számláz, a teljesítés: 2017.12.31., áfás számlát állít ki. A számla kifizetése 2018-ban történt meg. Ezzel a számlával átlépné az egymilliós jövedelemküszöböt. Az ehót ebben az esetben meg kell fizetnie, vagy már a 2018-as évre vonatkozó szabály lép életbe, azaz nem kell csak szja-t fizetni? A kifizetőnek le kell-e vonni a számla kifizetésekor a bérbeadótól az ehót? Köszönettel.
Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel meghatározása
Cikk
A cég tulajdonosának lakásában működik a vállalkozás, amely bérleti díjat fizet az ingatlanhasználatért, továbbá rezsiköltséget is térít. hogyan kell a magánszemélynek ez után adóznia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Külföldi magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi, német állampolgárnak magyaroszági háza van, melyet szeretne bérbe adni, ő Németországban lakik, a magyarországi címre ideglenesen van bejelentkezve. Kérdésem, hogy kell-e neki adószámot kiváltani a bérbeadáshoz, illetve, ha a bérlő magyar egyéni vállalkozó, akkor az adóelőleget kinek kell fizetnie (úgy tudom, a vállalkozónak kell fizetni)? Válaszukat előre is köszönöm!
Alanyi mentesség értékhatáránál figyelembe veendő bevételek
Kérdés
Az alanyi mentesség értékhatárának számításakor figyelembe kell venni az adómentes ingatlan-bérbeadásból származó bevételt?
Bejelentés, adózás
Kérdés
Egy belterületi társasházi apartmanházban van egy nyaralóként üzemelõ üdülõingatlan, amit szeretnék magánszemélyként hasznosítani. Lehetõség van január elejétõl hosszú távra, 90 napot meghaladóan kiadni egy cégnek, amely számlát kér, majd pedig az igényeknek megfelelõen rövidebb távra, később pedig – ha lenne rá mód – ismét hosszabb távra hasznosítanánk. Egy éven belül ugyanazt az ingatlant különbözõképpen hasznosítanám. Az önkormányzat felé történõ bejelentkezést külön intézném Az világos számomra, hogy a szálláshely-szolgáltatás a 90 napot nem haladhatja meg, így az elsõ idõszak biztos, hogy bérleti idõszak lesz. Kérdésem az lenne, hogyan kell bejelenteni a tevékenységet a NAV-hoz? Mindkét tevékenységet be kell jelentenem egyszerre – egyéb ingatlan-bérbeadásként, egyéb szálláshely-szolgáltatásként –, vagy lehetõség van arra, hogy elõször az egyéb ingatlan-bérbeadási tevékenységet jelentem be, majd pedig, ha ténylegesen létrejön a rövidebb távú "bérbeadás", akkor szálláshely-szolgáltatással egészítem ki? Vagy az utóbbi esetben a bérbeadás törlõdik, és csak a szálláshely-szolgáltatás marad, majd, amikor hosszabb távra sikerül kiadni, akkor ismét bejelenteni a bérbadást? Miután ugyanazon ingatlanról van szó, lehet-e éven belül ezt a két tevékenységet felváltva végezni, és akkor hogyan kell bejelenteni? Hogyan mûködik ez? Az biztos, hogy alanyi mentességet választok (az ingatlan-bérbeadás amúgy is mentes). Választhatom-e éven belül ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan a bérleti tevékenységhez kapcsolódóan a tételes költségelszámolást és a szálláshely-szolgáltatásra pedig az átalányadózást? Úgy gondoltam, hogy elsõ lépésben bejelentkezem az ingatlan-bérbeadási tevékenységre, mert az önkormányzatnál még nem tudtam elindulni, és majd, amikor az önkormányzati bejelentésem is elkészült, és rendben van minden, akkor pedig bejelenteném a szálláshely-szolgáltatást. Tudom, hogy itt nincs arányosítás, az éves díjat kifizetem, függetlenül attól, hogy hány hónapig végzem ezt a tevékenységet.
Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel meghatározása
Kérdés
A cég tulajdonosának (magánszemély) lakcíme (lakóhelye) a cég telephelyéül is szolgál. A cég ténylegesen is ott végzi a tevékenységét, illetve a magánszemély is ott lakik. A cég a magánszemélynek bérleti díjat fizet, levonva az szja-t, beállítva a '08-as bevallásba. Ha a használattal arányos rezsidíjakat is megtérítené a cég a magánszemélynek, akkor az is ugyanúgy adózna, mint a bérleti díj, és a magánszemély jövedelmének számítana, vagy nem, tekintve, hogy utána azt az összeget a magánszemély is továbbutalja a szolgáltatónak (például Elmű stb.)? Ha mégis bevétel származna ebből, akkor jobban járna a magánszemély a tételes költségelszámolással, amikor a bérleti díj adóalapjáról nyilatkozik? Ebben az esetben is arányosan kellene megállapítani az adott havi költségeket, amelyeket a bruttó bérleti díjból le lehet vonni, vagy a teljes rezsiköltséget figyelembe veheti az adóalap megállapításánál? A magánszemély nem számlaképes, a bérleti díj havonta számfejtésre kerül, mely nettó összeget a cég utalással fizeti meg a magánszemélynek.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
