717 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére

Kérdés

Megkérdeztem jogászokat, és véleményük szerint a haszonélvező a haszonélvezeti joga időtartama alatt ingyenesen vagy ellenérték fejében átengedheti a hasznosítás jogát harmadik személynek. Így a fiúnak lenne olyan joga, amely megalapozná, hogy bérbe adja az ingatlant, vagy annak egy részét (különösen, mivel erről írásban megállapodott az apjával). Azért gondoltam fontosnak megemlíteni a két fél között a rokonságot, mert ebben az esetben az egyenesági rokonság miatt nem merül fel illeték fizetése az ajándékozással szerzett bérleti jog tekintetében. Egyébként a fiú haszonélvezetének az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése azért nem jön szóba, mint lehetőség, mert az ingatlan tulajdonosa (velük rokonságban nem álló személy) ehhez nem járul hozzá. Ezekre tekintettel úgy gondolom, a kérdésemnek van jogalapja.

Kérdés

Egy őstermelő tulajdonában álló szántóterületet az önkormányzat átminősít gazdasági területté. Ezt az ingatlant az őstermelő mint magánszemély szeretné kiadni bérbe egy cég részére (amely kamionokat fog rajta parkoltatni). Kérdésem, hogy mint magánszemély kiadhatja-e a területet, mely után bérleti díjat kap (szja 15 %)? Az önkormányzat szerint ez a tevékenység nem végezhető adószámos magánszemélyként.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy ha az ingatlan-bérbeadó tételes költségelszámolást választ, akkor a nem teljes adóévi bevételekkel szemben milyen arányban vehetők figyelembe a költségek? Példa: egy ingatlan bérleti szerződése véget ér március végével, és július 1-jétől lesz ismét kiadva. A költségek elszámolásakor a ki nem adott időszakra is elszámolhatók a költségek, vagy csak a 9 hónapra, amikor ténylegesen ki volt adva az ingatlan (az ingatlanra 2 százalékos értékcsökkenés, a tárgyi eszközökre 14,5 százalékos értékcsökkenés, közös költség, némi rezsi, amit az üres időszak alatt is fizetni kell a tulajdonosnak)? Másik kérdés, hogy ha közvetítő számlát szeretnék elszámolni, mondjuk a fenti példa esetében, amikor is a közvetítő 1 évre garantálja a bérlőt, akkor a közvetítői díj az adóévben teljes összegben számolható el, vagy el kell osztani 07-12. havi időszakra és a következő adóévre 01-06. hó közötti időszakra? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság üdülőingatlant vásárolt a hozzá tartozó beépítetlen területtel együtt. Az értékesítő áfamentesen számlázott. A társaság az ingatlan-bérbeadás tekintetében lakás és nem lakás esetében is bejelentkezett az áfa alá (az eladás tekintetében maradt áfamentes). Az ingatlant ez évtől bérbe adja a cég, de a bérbeadáshoz kisebb felújításra is szükség lesz. Kérdésem, hogy a felújítási számlák áfatartalmát levonásba helyezhetem-e, hiszen áfásan ad bérbe a társaság, illetve jól gondolom-e, hogy ha a társaság értékesítené az ingatlant, akkor áfamentesen tenné meg, és a felújítási költségek áfáját arányosítani kellene a 240 hónapból megmaradt időszak arányában?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe cégünknek. Negyedévente számláz, a teljesítés: 2017.12.31., áfás számlát állít ki. A számla kifizetése 2018-ban történt meg. Ezzel a számlával átlépné az egymilliós jövedelemküszöböt. Az ehót ebben az esetben meg kell fizetnie, vagy már a 2018-as évre vonatkozó szabály lép életbe, azaz nem kell csak szja-t fizetni? A kifizetőnek le kell-e vonni a számla kifizetésekor a bérbeadótól az ehót? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi, német állampolgárnak magyaroszági háza van, melyet szeretne bérbe adni, ő Németországban lakik, a magyarországi címre ideglenesen van bejelentkezve. Kérdésem, hogy kell-e neki adószámot kiváltani a bérbeadáshoz, illetve, ha a bérlő magyar egyéni vállalkozó, akkor az adóelőleget kinek kell fizetnie (úgy tudom, a vállalkozónak kell fizetni)? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Egy belterületi társasházi apartmanházban van egy nyaralóként üzemelõ üdülõingatlan, amit szeretnék magánszemélyként hasznosítani. Lehetõség van január elejétõl hosszú távra, 90 napot meghaladóan kiadni egy cégnek, amely számlát kér, majd pedig az igényeknek megfelelõen rövidebb távra, később pedig – ha lenne rá mód – ismét hosszabb távra hasznosítanánk. Egy éven belül ugyanazt az ingatlant különbözõképpen hasznosítanám. Az önkormányzat felé történõ bejelentkezést külön intézném Az világos számomra, hogy a szálláshely-szolgáltatás a 90 napot nem haladhatja meg, így az elsõ idõszak biztos, hogy bérleti idõszak lesz. Kérdésem az lenne, hogyan kell bejelenteni a tevékenységet a NAV-hoz? Mindkét tevékenységet be kell jelentenem egyszerre – egyéb ingatlan-bérbeadásként, egyéb szálláshely-szolgáltatásként –, vagy lehetõség van arra, hogy elõször az egyéb ingatlan-bérbeadási tevékenységet jelentem be, majd pedig, ha ténylegesen létrejön a rövidebb távú "bérbeadás", akkor szálláshely-szolgáltatással egészítem ki? Vagy az utóbbi esetben a bérbeadás törlõdik, és csak a szálláshely-szolgáltatás marad, majd, amikor hosszabb távra sikerül kiadni, akkor ismét bejelenteni a bérbadást? Miután ugyanazon ingatlanról van szó, lehet-e éven belül ezt a két tevékenységet felváltva végezni, és akkor hogyan kell bejelenteni? Hogyan mûködik ez? Az biztos, hogy alanyi mentességet választok (az ingatlan-bérbeadás amúgy is mentes). Választhatom-e éven belül ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan a bérleti tevékenységhez kapcsolódóan a tételes költségelszámolást és a szálláshely-szolgáltatásra pedig az átalányadózást? Úgy gondoltam, hogy elsõ lépésben bejelentkezem az ingatlan-bérbeadási tevékenységre, mert az önkormányzatnál még nem tudtam elindulni, és majd, amikor az önkormányzati bejelentésem is elkészült, és rendben van minden, akkor pedig bejelenteném a szálláshely-szolgáltatást. Tudom, hogy itt nincs arányosítás, az éves díjat kifizetem, függetlenül attól, hogy hány hónapig végzem ezt a tevékenységet.

Kérdés

A cég tulajdonosának (magánszemély) lakcíme (lakóhelye) a cég telephelyéül is szolgál. A cég ténylegesen is ott végzi a tevékenységét, illetve a magánszemély is ott lakik. A cég a magánszemélynek bérleti díjat fizet, levonva az szja-t, beállítva a '08-as bevallásba. Ha a használattal arányos rezsidíjakat is megtérítené a cég a magánszemélynek, akkor az is ugyanúgy adózna, mint a bérleti díj, és a magánszemély jövedelmének számítana, vagy nem, tekintve, hogy utána azt az összeget a magánszemély is továbbutalja a szolgáltatónak (például Elmű stb.)? Ha mégis bevétel származna ebből, akkor jobban járna a magánszemély a tételes költségelszámolással, amikor a bérleti díj adóalapjáról nyilatkozik? Ebben az esetben is arányosan kellene megállapítani az adott havi költségeket, amelyeket a bruttó bérleti díjból le lehet vonni, vagy a teljes rezsiköltséget figyelembe veheti az adóalap megállapításánál? A magánszemély nem számlaképes, a bérleti díj havonta számfejtésre kerül, mely nettó összeget a cég utalással fizeti meg a magánszemélynek.

Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! A következő problémával keresem meg Önöket. Egy kft. egyik tagjának van egy nem lakóingatlan épülete (nyaraló), melyet részlegesen bérbe ad a kft.-nek. Kétszintes, az alsó szintet adja ki raktározási és iroda célra. A kft. felújítaná a teljes épületet, melynek keretében a saját igényei szerint alakítja az alsó szintet. Nyilván nem számolhatja el költségként, és az áfát sem igényelheti vissza az egész után, csak az általa használt rész után. Abban szeretnék tanácsot kérni, hogy ez esetben hogyan számoljon el a magánszeméllyel: 1. elvégzi a munkát és négyzetméterarányos módon kiszámlázza a beruházás magánszemélyre eső részét vagy: 2. arányosan számolja el az áfát, de akkor mi van a nettó értékkel, azt sem szabadna elszámolni a költségként, ezért ezt nem tartom jó megoldásnak, 3. egyéb módon (válasz Önöktől)? A beruházásra eső visszaigényelhető adót a százalékos megosztás miatt nem állítanánk most be a visszaigénylésbe, hanem csak, ha az aktiválás megtörténik. De azt nem tudom, hogy a 365 napos áfacsúsztatás (ameddig beállíthatom az áfát későbbi bevallásba) erre is vonatkozik-e. Illetve kell-e csúsztatnom, vagy beállíthatom-e a soron következő bevallásba? Köszönettel!

Cikk

Jelentős adminisztrációcsökkentéssel és pénzmegtakarítással számolhatnak jövőre a bérbeadók. A hosszú távú lakáskiadóknak mindössze 15 százalék szja-t kell fizetniük, a rövidtávú bérbeadók (például az airbnb-zők) már három lakásra is választhatják a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, a tételes átalányadót – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlan-bérbeadást (állattartó telep) áfásan számláz minden hónapban egy másik vállalkozás számára. A NAV honlapján lévő lekérdezés alapján nincs bejelentve, hogy a kft. korábban élt a választási lehetőségével, és ezért számlázza áfásan az ingatlan-bérbeadást. Mivel az ingatlan-bérbeadás a törvény szerint áfamentes tevékenység, emiatt az elmúlt 5 évben helytelenül kiállított számlák helyesbítését tervezzük. Hogyan kell helyesen eljárni a helyesbítő számlák miatti áfakülönbözettel? Melyik havi áfabevallásban kell szerepeltetni a helyesbítő számlákat, és visszaigényelni a tévesen befizetett áfa összegét? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Röviden összefoglalom a problémakört. Van egy egyházi szervezet, amely alapított egy nonprofit kft.-t (nem közhasznú), ő a 100 százalékos tulajdonosa. Az egyházi szervezetnek van egy ingatlana – nem lakóingatlan – a belvárosban, a telek többszáz milliót ér könyv szerint is, a felépítmény rossz állapotban van, kb. 1600-1700 négyzetméter összterületű, az értéke jelentős. Született egy üzemeltetési szerződés 2014-ben arra, hogy a kft. üzemelteti ezt az ingatlant, ennek keretében felújítja az épületet, erre az egyházi szervezet ad forrást. A kft. már bejelentkezett az ingatlan-bérbeadás tekintetében az áfa alá, így vissza tudja igényelni az áfát. Ha elkészül, akkor a kft. bérbe fogja adni. A probléma számomra: A Kft. idegen ingatlanon végez beruházást, ezt nyilván aktiválhatja. Azt gondolom, hogy az nem okoz gondot, ha nem kerül a felépítmény a kft. tulajdonába. Mivel terv szerint még akár évtizedekig üzemeltetni fogja, ezért meg fog térülni a beruházás. Ugye ezt jól gondolom, itt nincs más, amire figyelni kell? De mi a helyzet az egyházi szervezet nyilvántartásával? Az épületérték nyilván változni fog, mert átépítik és felújítják az épületet. Viszont a szervezet könyveiben ebből semmi sem fog megjelenni. Piaci értéken nem akarjuk nyilvántartani, azaz értékelési tartalékot nem akarunk képezni. Van-e valamilyen teendőnk az egyházi szervezetnél? Nagyon köszönöm a tanácsát!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Amerikai online oktatás áfájának elszámolása, egyéb adói

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Munkába járás költségtérítése

Lepsényi Mária

adószakértő

Üzembentartó-váltás után költségelszámolás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink