hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megváltozott munkaképességű társas vállalkozók járuléka, szochója

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Sokszor okoz bizonytalanságot a kereseti korlát, illetve a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vonatkozásában, ha a megváltozott munkaképességű egyéni vagy társas vállalkozót a garantált bérminimumnak megfelelő összeg után terheli az adó-, illetve a járulék.

Ahogy az közismert, a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátás nem nyugellátás, így az azok valamelyikében részesülő személy nem minősül sajátjogú nyugdíjasnak, és vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így – ha a főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel – a szociális hozzájárulási adót (szocho) havonta legalább a bruttó garantált bérminimum (idén 195 ezer forint) 112,5 százaléka, a nyugdíjjárulékot a 195 ezer forint, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig a 195 ezer forint 150 százaléka után kell megfizetnie.

Ugyanakkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm.) 10. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 13. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja értelmében keresőtevékenység esetén megszűnik a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az abból származó (egészségbiztosítási járulékalapot képező) jövedelem három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér (tehát a 149 ezer forint) 150 százalékát. Az előzőekben említett esetben az egészségbiztosítási járulék alapja értelemszerűen minden hónapban meghaladja ezt az összeget, hiszen a minimum egészségbiztosításijárulék-alapnál a 195 ezer forint 150 százalékáról beszélünk.

Tippeket szeretne a bérköltség csökkentésére?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

Ezt az ellentmondást azonban feloldja az Mm. törvény 10. paragrafusának (2a), illetve a 13. paragrafus (2a) bekezdése, amelyek úgy rendelkeznek, hogy az egyéni és társas vállalkozó vonatkozásában a kereseti korlát számításánál minimálbéren az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. paragrafus s) pontjának 2. alpontjában foglaltakat – tehát adott esetben minimálbér alatt a garantált bérminimumot – kell érteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül mutatjuk be a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozókra vonatkozó szochoszabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Étkezési utalvány felhasználása

Nagy Norbert

adószakértő

Ráépítési jog

Nagy Norbert

adószakértő

Fordított adózás – áfa

Nagy Norbert

adószakértő

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X