További témák

Megváltozott munkaképességű társas vállalkozók járuléka, szochója

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Sokszor okoz bizonytalanságot a kereseti korlát, illetve a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vonatkozásában, ha a megváltozott munkaképességű egyéni vagy társas vállalkozót a garantált bérminimumnak megfelelő összeg után terheli az adó-, illetve a járulék.

Ahogy az közismert, a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátás nem nyugellátás, így az azok valamelyikében részesülő személy nem minősül sajátjogú nyugdíjasnak, és vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így – ha a főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel – a szociális hozzájárulási adót (szocho) havonta legalább a bruttó garantált bérminimum (idén 195 ezer forint) 112,5 százaléka, a nyugdíjjárulékot a 195 ezer forint, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig a 195 ezer forint 150 százaléka után kell megfizetnie.

Ugyanakkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm.) 10. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 13. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja értelmében keresőtevékenység esetén megszűnik a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az abból származó (egészségbiztosítási járulékalapot képező) jövedelem három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér (tehát a 149 ezer forint) 150 százalékát. Az előzőekben említett esetben az egészségbiztosítási járulék alapja értelemszerűen minden hónapban meghaladja ezt az összeget, hiszen a minimum egészségbiztosításijárulék-alapnál a 195 ezer forint 150 százalékáról beszélünk.

Tippeket szeretne a bérköltség csökkentésére?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

Ezt az ellentmondást azonban feloldja az Mm. törvény 10. paragrafusának (2a), illetve a 13. paragrafus (2a) bekezdése, amelyek úgy rendelkeznek, hogy az egyéni és társas vállalkozó vonatkozásában a kereseti korlát számításánál minimálbéren az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. paragrafus s) pontjának 2. alpontjában foglaltakat – tehát adott esetben minimálbér alatt a garantált bérminimumot – kell érteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül mutatjuk be a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozókra vonatkozó szochoszabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Visszáru számlázása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Kivás cégből külföldi tulajdonos kilépése.

Szipszer Tamás

adószakértő

Vállakozás inditására kapott támogatás

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X