Tisztelt Szakértők! Egy kismama 3 gyermeket szült egymás után úgy, hogy közben nem tért vissza munkáltatójához. Megteheti-e a munkáltató, hogy a kismamát saját kérelmére fizetés nélküli szabadságra engedi a gyet folyósításának idejére (vagy ez alatt egy meghatározott időszakra), és a bennmaradt szabadságokat ezáltal csak a fizetés nélküli szabadság lejáratát követően adja ki/fizeti ki a munkáltató?
Ugyanezen a címen feltett kérdésemet egészíteném ki: Gyermekünk 3 éves korának betöltéséig volt a feleségem gyesen. A gyermek nem fogyatékos, de a fizetés nélküli szabadságot a gyermek felügyeletére vette igénybe. Ez esetben nem számít szolgálati időnek?
Tisztelt Szakértő! A 2017.10.09-ei, biztosítással kapcsolatos cikkében dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász a következőt írta: "A fizetés nélküli szabadság tartama alatt szünetel a munkavállaló biztosítása .... Kivételek ez alól ..amikor a munkáltató köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot." A gyermek 3 éves koráig ilyen, kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadság jár a szülőnek. Manapság gyakori, hogy a kismama ugyan fizetés nélküli szabadságon van a gyermekével, de nem ő veszi igénybe a gyedet, mert azt az apa igényelte. Kérdésem, hogy ebben az esetben a kismama fizetés nélküli szabadsága alatt él-e a biztosítási jogviszonya, vagy szünetel? Előre is köszönöm a válaszát! Szegő Júlia szego@duoverzio.hu http://adozona.hu/munkajog/Fizetes_nelkuli_szabadsag_mikor_kell_mikor__ZZWL4H
Feleségem második gyermekünkkel gyesen volt. A gyes 1994 novemberében járt le, de a gyermekünk csak 1995 nyarától járt óvodába. Feleségem a munkáltatója hozzájárulásával fizetés nélküli szabadságot vett ki a tanév végéig. A novembertől június közepéig tartó fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősül-e az öregségi nyugdíj, illetve a nők 40 éves munkaviszony után igénybe vehető nyugdíj szempontjából?
Fizetésnélküli szabadságot hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj szolgálati idő megállapításakor
Bizonyos esetekben köteles engedélyezni a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, más alkalommal a mérlegelésén múlik. Mettől meddig, milyen feltételek mellett lehet fizetés nélküli szabadságra menni? Milyen hatással van ez a végkielégítésre? Munkáltatóként miért nem érdemes fizetés nélküli szabadság igénybe vételére kényszeríteni a dolgozót?
Tisztelt Szakértő úr! Ezen a linken találtam meg válaszát kérdésemre:http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_27_Gyedevek_beszamitasa_a_32_ev_szol_nfj Köszönöm, hogy válaszolt! Időközben az Ön "tollából" megjelent egy e témával foglalkozó újabb cikk: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nok_kedvezmenyes_nyugdijazasa_fontos_a_resz_ESPELR Kérdezem, jól olvasom, hogy esetemben - "A kedvezményes nyugdíjra való jogosultság tekintetében ez azt jelenti, hogy annak a nőnek, aki 1998. január 1-je előtt a fenti jogcímen volt fizetés nélküli szabadságon – gyermeknevelési ellátásban részesülés nélkül – és ezen jogcím alapján kerül részére szolgálati idő és jogosultsági idő elismerésre, akkor a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapításához a 40 évi jogosultsági időn belül 32 év helyett minimum 30 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idővel kell rendelkezzen." A 32 év helyett 30 év vehető figyelembe? Köszönettel: Erika
Tisztelt Szakértő! A főfoglalkozású dolgozó fizetés nélküli szabadságot kér 24 hónap időtartamra, ezalatt az időszak alatt elvállalhat-e egy főfoglalkozású állást? Ilyen esetben a munkáltató hozzájárulhat-e a fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez? A választ előre is köszönöm. Üdvözlöm.
Tisztelt Adózóna! Egy vállalkozás tagja és egyben ügyvezetője csedre menne. Úgy tudom, nem lehet ügyvezető, ha cseden van, mert az keresőtevékenység. Ha ez igaz, akkor őt szabályosan ki kell jelenteni az 1041-es bejelentőlapon és tényleg keresni kell egy másik személy aki ellátja az ügyvezetést? De akkor ez esetben nem fog kapni gyedet, mert azt csak aktív jogviszonnyal járna, ezt jól tudom? Járható-e az az út, hogy mégsem jelentem ki az 1041-esen és jelentem minden hónapban a 1708-as adatszolgáltatáson és 21-es kóddal szüneteltetem a biztosítását, mint egy munkaviszonyosnál, aki fizetés nélküli szabadságon van? Egyáltalán tagi jogviszonyos ügyvezetőnél létezik olyan hogy fizetés nélküli szabadság? Köszönettel KG
Noha a mezőgazdasági őstermelő biztosítási és járulékfizetési kötelezettségéről az Adózónán is rengeteg információ található, a témával kapcsolatban érkező kérdések száma arra utal, hogy érdemes összefoglalni a speciális tudnivalókat.
Gyermekünk 2017. 03. 25-én született. A csed lejárt 2017. 09. 08-án. Tekintettel arra, hogy az én keresetem jóval alacsonyabb a férjeménél, úgy gondoltuk, hogy egyéb okra való hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kérek a munkahelyemen, amihez előzetesen, szóban támogatóan állt a munkáltatóm, és a gyermeket a továbbiakban is ténylegesen én gondozom, míg a férjem dolgozik. A gyermekünk viszont csak 2017. 09. 25-én tölti be a hat hónapos kort. 2017. 09. 09. és 2017. 09. 25. között a férjem is fizetés nélküli szabadságot kell, hogy kérjen? Tanácstalan vagyok, hogy mi lenne a legcélszerűbb cselekvés. Kérem, segítsenek, hogy minél jobb döntést tudjunk hozni!
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónk még az előző Mt. idején ment el szülési szabadságra, majd gyermeke gondozása miatt fizetés nélküli szabadságot vett igénybe (szintén a régi Mt. idején), s csak augusztus közepén jött vissza, viszont fel is mondott. Azt olvastam, hogy ha 2011. augusztus 1. előtt vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor az egész számít szabadságra jogosító időnek. Ha közben folyamatosan igénybe vette, akkor egészen mostanáig ezzel az idővel kell számolni, vagy a mostani Mt. szerinti szabállyal? Illetve minden ilyen évre jut neki szabadságra jogosító idő? Ilyenkor a szabadság számítására (beleértve a gyest. gyedet, keresőképtelenséget, fizetés nélküli szabadságot) melyik törvény szabályai irányadók? Továbbá úgy tudom, 2012 előtt csak az egyik szülő vehette igénybe a gyerekek utáni pótszabadságot. Erről ő nem nyilatkozott. Ez beleszámít ilyenkor? A 2. gyerek már az újabb törvény idején született, ha ez számít a válasznál. Köszönöm.
Milyen időtartamra és milyen indokkal kérelmezheti a dolgozó a fizetés nélküli szabadságot? – kérdezte egyik olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Milyen időtartamra és milyen indokkal kérelmezheti a dolgozó a fizetés nélküli szabadságot?
Cikkünkben részletesen bemutatjuk a szülési és a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkajogi és az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási szabályokat.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték