Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk gyermeke születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, de gyest nem. Szeretne felmondani, három gyermeke van. Szabadságai szempontjából van jelentősége, hogy 2017 decemberében vagy 2018 januárjában, a fizetés nélküli szabadság letelte után mond-e fel? Illetve az, hogy nem igényelt gyest, azt jelenti, hogy szünetel a biztosítása? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk ukrán-magyar állampolgár. Augusztus végéig táppénzen volt veszélyeztetett terhesként. Augusztus végén szült, a szülésről csak egy kórházi igazolást adott le. Nem igényelt semmilyen ellátást, illetve fizetés nélküli szabadságot sem, a gyermekkel visszaköltözött Ukrajnába, nem elérhető. Kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségeink vannak a munkavállalóval szemben? Bérszámfejtésnél igazolt nem fizetett vagy igazolatlan napokat számfejtsünk neki? Tudjuk, hogy szült, bár nem láttunk születési anyakönyvi kivonatot sem. Ilyen esetben nem védett a munkavállaló. Felszólításokra nem reagál. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Köszönettel!
A munkáltatók számára néha fejtörést okoz a szülési vagy fizetés nélküli szabadságát megszakító, illetve annak lejárta után ismételten munkába álló kismamát megillető szabadság mértékének a kiszámítása. A felhalmozódott szabadság kiadása is vethet fel érdekes kérdéseket.
T. Adózóna! Szóban kérdeztem, de ezzel a témával kapcsolatosan nem találtunk biztos pontot a kérdésemre. Szeretném, ha jó lenne a következő járulékkedvezmény megállapításom. Kft. felvett 2017.04.01-ével egy nyugdíjas személyt, festés előkészítő munkára. Határozatlan időre, 1 havi próbaidővel. A kedvezményt szociális hozzájárulásra és szakképzési járulékra igénybe vettük. Azonban most befejeződött a nagy munka, és az idén már nincs szükség a munkájára. A jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik. Az eltelt időszakra 19 nap szabadság jár a dolgozónak, ami még nem került kiadásra. Az utolsó munkanapja 2017.11.17. volt. A bért ennek megfelelően bérszámfejtettem. Bruttó bére így a ledolgozott időszakra: 46 000 Ft. A szabadságot is bérszámfejtettem távolléti díjjal ami: 72 833 Ft. A munkaviszony végét a szabadság kiadásának utolsó napjára határoztam meg: 2017.12.14. A bér, és a szabadságra járó bér az utolsó munkanapon kifizetésre került. 2017.11.17. Kérdésem, hogy a teljes kifizetett összeg 118 883 Ft alapján meghatározhatom-e a szociális hozzájárulásra és szakképzési járulékra járó kedvezményt? Vagy csak a ténylegesen dolgozott napokra, a 46 000 Ft bruttó bér után. Amennyiben, a munka eladatok 2018-ban ismét kedvezően alakulnak, jogosult-e a munkáltató ismét szociális hozzájárulásra és szakképzési járulékra ugyanerre a dolgozóra igénybe venni a kedvezményt? Ha nem, megteheti-e munkáltató, hogy fizetés nélküli szabadságot ad a dolgozónak, amíg ki nem alakulnak a szerződései?
Tisztelt Szakértő! Van egy kéttagú kft., amiben a 80 százalékos üzletrésszel rendelkező tag az ügyvezető, a 20 százalékos üzletrésszel rendelkező tag pedig a társaságban 8 órás főállású munkaviszonyban dolgozik. A munkaviszonyos tag 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot kért. A kérdés, hogy helyesen járnak-e el, ha ezen tag a fizetés nélküli időszak alatt a havi 7110 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék alá bejelentkezik és megfizeti azt, vagy tagságára tekintettel emelt összegű társas vállalkozói járulékot kell utána fizetni? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: a munkavállaló a rendelkezésére álló egész éves szabadságát kivette, a munkaadó ilyen esetben adhat a munkavállalónak plusz szabadságot, ha igen, van ennek maximum korlátja? Vagy ebben az esetben kizárólag fizetés nélküli szabadságra tud menni a munkavállaló? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértők! Egy kismama 3 gyermeket szült egymás után úgy, hogy közben nem tért vissza munkáltatójához. Megteheti-e a munkáltató, hogy a kismamát saját kérelmére fizetés nélküli szabadságra engedi a gyet folyósításának idejére (vagy ez alatt egy meghatározott időszakra), és a bennmaradt szabadságokat ezáltal csak a fizetés nélküli szabadság lejáratát követően adja ki/fizeti ki a munkáltató?
Ugyanezen a címen feltett kérdésemet egészíteném ki: Gyermekünk 3 éves korának betöltéséig volt a feleségem gyesen. A gyermek nem fogyatékos, de a fizetés nélküli szabadságot a gyermek felügyeletére vette igénybe. Ez esetben nem számít szolgálati időnek?
Tisztelt Szakértő! A 2017.10.09-ei, biztosítással kapcsolatos cikkében dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász a következőt írta: "A fizetés nélküli szabadság tartama alatt szünetel a munkavállaló biztosítása .... Kivételek ez alól ..amikor a munkáltató köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot." A gyermek 3 éves koráig ilyen, kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadság jár a szülőnek. Manapság gyakori, hogy a kismama ugyan fizetés nélküli szabadságon van a gyermekével, de nem ő veszi igénybe a gyedet, mert azt az apa igényelte. Kérdésem, hogy ebben az esetben a kismama fizetés nélküli szabadsága alatt él-e a biztosítási jogviszonya, vagy szünetel? Előre is köszönöm a válaszát! Szegő Júlia szego@duoverzio.hu http://adozona.hu/munkajog/Fizetes_nelkuli_szabadsag_mikor_kell_mikor__ZZWL4H
Feleségem második gyermekünkkel gyesen volt. A gyes 1994 novemberében járt le, de a gyermekünk csak 1995 nyarától járt óvodába. Feleségem a munkáltatója hozzájárulásával fizetés nélküli szabadságot vett ki a tanév végéig. A novembertől június közepéig tartó fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősül-e az öregségi nyugdíj, illetve a nők 40 éves munkaviszony után igénybe vehető nyugdíj szempontjából?
Fizetésnélküli szabadságot hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj szolgálati idő megállapításakor
Bizonyos esetekben köteles engedélyezni a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, más alkalommal a mérlegelésén múlik. Mettől meddig, milyen feltételek mellett lehet fizetés nélküli szabadságra menni? Milyen hatással van ez a végkielégítésre? Munkáltatóként miért nem érdemes fizetés nélküli szabadság igénybe vételére kényszeríteni a dolgozót?
Tisztelt Szakértő úr! Ezen a linken találtam meg válaszát kérdésemre:http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_27_Gyedevek_beszamitasa_a_32_ev_szol_nfj Köszönöm, hogy válaszolt! Időközben az Ön "tollából" megjelent egy e témával foglalkozó újabb cikk: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nok_kedvezmenyes_nyugdijazasa_fontos_a_resz_ESPELR Kérdezem, jól olvasom, hogy esetemben - "A kedvezményes nyugdíjra való jogosultság tekintetében ez azt jelenti, hogy annak a nőnek, aki 1998. január 1-je előtt a fenti jogcímen volt fizetés nélküli szabadságon – gyermeknevelési ellátásban részesülés nélkül – és ezen jogcím alapján kerül részére szolgálati idő és jogosultsági idő elismerésre, akkor a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapításához a 40 évi jogosultsági időn belül 32 év helyett minimum 30 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idővel kell rendelkezzen." A 32 év helyett 30 év vehető figyelembe? Köszönettel: Erika
Tisztelt Szakértő! A főfoglalkozású dolgozó fizetés nélküli szabadságot kér 24 hónap időtartamra, ezalatt az időszak alatt elvállalhat-e egy főfoglalkozású állást? Ilyen esetben a munkáltató hozzájárulhat-e a fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez? A választ előre is köszönöm. Üdvözlöm.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték