Ha a dolgozó 1995-ben fizetés nélküli szabadságot vett igénybe gyermeke nevelése céljából, az szolgálati időnek minősül-e az 1997. december 31. előtt hatályos jogszabályok szerint? Tulajdonképpen a gyest hosszabbította meg a gyermek gyakori betegsége miatt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: Kismamámnak 2018. novemberben lejár a gyermekgondozási díja és visszajönne dolgozni, a szülési szabadság teljes részére, illetve a gyed első fél évére járó alapszabadságát kiszámoltam, de kell most, 2018-ban számolnom a gyermeke után járó 2 nap pótszabadsággal? (2016. novemberben szült, a csed lejártát követően gyedben részesült.) Jár fizetés nélküli időre a gyermek után járó pótszabadság? Ha jár, kell-e arányosítani a napokat? Köszönöm válaszukat előre is. Görög Aranka
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témával kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben is kell-e helyettesítésről gondoskodni, ha a cégben nincs gazdasági tevékenység ("alvó cég")? Előzmény: http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_23_ugyvezeto_fizetes_nelkuli_szabads_wnm Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2012. év I. törvény (Mt.) 55. § (1) bekezdés (b) pontja alapján a munkáltató köteles elengedni a munkavállalót a kezelésekre, melyre bér nem illeti meg. Kérdésem az lenne, hogy nálunk havi 173 óra a kötelező munkaidő, és különböző műszakok vannak, az intézetben töltött idővel csökkenthető a kötelező óraszám, vagy azt le kell dolgoznom máskor? Vagy esetleg ez fizetés nélküli szabadságnak minősül? Ha 7-15-ig tartó műszakból délig vagyok az intézetben akkor ez 8 órának számítható-e, vagy csak az ott töltött 5 óra számít, mivel aznap már nem tudok bemenni dolgozni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonya 2017.12.31-én szűnt meg, miközben jelenleg is gyedet kap 2016 júniusában született gyermeke után. A munkavállaló jelenleg terhes a második gyermekével, ennek tényét viszont a kiléptetést megelőzően nem közölte velünk. Munkavállalónk csak a kiléptetése után ébredt rá, hogy a 2018. áprilisában születendő második gyermeke után gond lehet a csed és gyed igénybe vételével, ezért arra kért minket, hogy vegyük őt vissza munkaviszonyba a korábbi szerződésének megfelelően. Ezután pedig engedélyezzünk számára a belépés kezdőnapjával rögtön fizetés nélküli szabadságot. Kérdéseim: 1. Érhet-e minket bármilyen joghátrány, illetve jogi következmény az egészségbiztosító részéről, ha a veszélyeztetett terhes kismama érdekében azért biztosítunk újabb alapjogviszonyt számára, hogy jogosult lehessen a fenti pénzbeli ellátásokra? 2. Valóban jogosulttá válik-e a fenti várandós munkavállalónk csedre és gyedre, ha a munkaviszonyát 2018.01.12-2018.03.31-ig határoznánk meg a korábbi jogviszonya szerinti feltételekkel, 2018.01.12-ével fizetés nélküli szabadságra küldenénk, és a szülés napját megelőzően márciusban elindítanánk a csedet a második gyermekre tekintettel? 3. Érinti-e az első gyermek utáni gyedfolyósítást az, ha időközben csedet igénylünk a munkavállaló részére a második gyermek után, vagy a két juttatás párhuzamosan jár a munkavállalónak? Mihamarabbi válaszukat előre is köszönjük. Üdvözlettel B.Gy.
Tisztelt Adózóna! Mit lehet tenni olyan esetben, ha egy munkavállaló a jogviszonyát 12.20-án kezdi meg, nem jár neki szabadság a maradék 10 napra, viszont a cég a két ünnep között minden évben leáll, amely időszakra a dolgozóknak ki kell venni szabadságot, így is tervezik az éves szabadságaik beosztását. Van-e arra mód, hogy az újonnan belépő dolgozó részére, csak a ténylegesen ledolgozott három napot fizesse ki a cég, a fennmaradó három munkanapra pedig fizetetlen igazolt távollétet írjon ki? Ez jogilag helyes vagy mindenképpen arra a három napra, amikor a cég leállt, munkabért kell fizetni? A másik kérdés, hogy az a munkavállaló, aki nem gazdálkodott jól a szabadságával, és erre a három napra nem maradt szabadsága, jogszerűen kiírható-e fizetés nélküli szabadságra, hiszen tudta, hogy tartalékolnia kell erre a pár napra szabadságot! Köszönettel!
Nők kedveményes, 40 év jogosutlsági idővel nyugdíjbavonulás feltétele, hogy azon a napon, amikor nyugdíjba vonul biztosítási jogviszonyban ne legyen. Például december 1-jétől a 40 év jogosulsági idővel nyugdíjba vonul, akkor november 30-án fizetés nélkülin van, ezzel a tb-nél ki kell jelenteni. Így jogosult igénybe venni a nyugdíjat december 1-jétől?
Munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e, vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk gyermeke születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, de gyest nem. Szeretne felmondani, három gyermeke van. Szabadságai szempontjából van jelentősége, hogy 2017 decemberében vagy 2018 januárjában, a fizetés nélküli szabadság letelte után mond-e fel? Illetve az, hogy nem igényelt gyest, azt jelenti, hogy szünetel a biztosítása? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk ukrán-magyar állampolgár. Augusztus végéig táppénzen volt veszélyeztetett terhesként. Augusztus végén szült, a szülésről csak egy kórházi igazolást adott le. Nem igényelt semmilyen ellátást, illetve fizetés nélküli szabadságot sem, a gyermekkel visszaköltözött Ukrajnába, nem elérhető. Kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségeink vannak a munkavállalóval szemben? Bérszámfejtésnél igazolt nem fizetett vagy igazolatlan napokat számfejtsünk neki? Tudjuk, hogy szült, bár nem láttunk születési anyakönyvi kivonatot sem. Ilyen esetben nem védett a munkavállaló. Felszólításokra nem reagál. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Köszönettel!
A munkáltatók számára néha fejtörést okoz a szülési vagy fizetés nélküli szabadságát megszakító, illetve annak lejárta után ismételten munkába álló kismamát megillető szabadság mértékének a kiszámítása. A felhalmozódott szabadság kiadása is vethet fel érdekes kérdéseket.
T. Adózóna! Szóban kérdeztem, de ezzel a témával kapcsolatosan nem találtunk biztos pontot a kérdésemre. Szeretném, ha jó lenne a következő járulékkedvezmény megállapításom. Kft. felvett 2017.04.01-ével egy nyugdíjas személyt, festés előkészítő munkára. Határozatlan időre, 1 havi próbaidővel. A kedvezményt szociális hozzájárulásra és szakképzési járulékra igénybe vettük. Azonban most befejeződött a nagy munka, és az idén már nincs szükség a munkájára. A jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik. Az eltelt időszakra 19 nap szabadság jár a dolgozónak, ami még nem került kiadásra. Az utolsó munkanapja 2017.11.17. volt. A bért ennek megfelelően bérszámfejtettem. Bruttó bére így a ledolgozott időszakra: 46 000 Ft. A szabadságot is bérszámfejtettem távolléti díjjal ami: 72 833 Ft. A munkaviszony végét a szabadság kiadásának utolsó napjára határoztam meg: 2017.12.14. A bér, és a szabadságra járó bér az utolsó munkanapon kifizetésre került. 2017.11.17. Kérdésem, hogy a teljes kifizetett összeg 118 883 Ft alapján meghatározhatom-e a szociális hozzájárulásra és szakképzési járulékra járó kedvezményt? Vagy csak a ténylegesen dolgozott napokra, a 46 000 Ft bruttó bér után. Amennyiben, a munka eladatok 2018-ban ismét kedvezően alakulnak, jogosult-e a munkáltató ismét szociális hozzájárulásra és szakképzési járulékra ugyanerre a dolgozóra igénybe venni a kedvezményt? Ha nem, megteheti-e munkáltató, hogy fizetés nélküli szabadságot ad a dolgozónak, amíg ki nem alakulnak a szerződései?
Tisztelt Szakértő! Van egy kéttagú kft., amiben a 80 százalékos üzletrésszel rendelkező tag az ügyvezető, a 20 százalékos üzletrésszel rendelkező tag pedig a társaságban 8 órás főállású munkaviszonyban dolgozik. A munkaviszonyos tag 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot kért. A kérdés, hogy helyesen járnak-e el, ha ezen tag a fizetés nélküli időszak alatt a havi 7110 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék alá bejelentkezik és megfizeti azt, vagy tagságára tekintettel emelt összegű társas vállalkozói járulékot kell utána fizetni? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: a munkavállaló a rendelkezésére álló egész éves szabadságát kivette, a munkaadó ilyen esetben adhat a munkavállalónak plusz szabadságot, ha igen, van ennek maximum korlátja? Vagy ebben az esetben kizárólag fizetés nélküli szabadságra tud menni a munkavállaló? Válaszát köszönöm
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték