Számos kérdés merül fel nap mint nap azzal kapcsolatban, hogy kinek, mikor és hogyan kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie például, ha ellátás nélküli munkanélküli, külföldön dolgozik vagy fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
Tisztelt Szakértő! Egy családi kft. 25%-os részesedésű tagja egyben ügyvezető is. Másik vállalkozásnál rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, de most családi okok miatt kénytelen volt egy fél éves fizetés nélküli szabadságot kérni. Kérdésem az, hogy ebben az esetben hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége. A családi kft.-ben nem működik személyesen közre, ennek ellenére meg kell-e fizetnie a minimálbér után a járulékot? Ha igen, akkor lehet-e csökkenteni a fizetendő járulékot azáltal, hogy minimális napi időtartamú (1 órás) munkaviszonyt létesít a családi kft.-ben? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszonyban egy cégnél. Jelenleg munkaviszonyában gyet miatt fizetés nélküli szabadságon van. Emellett az egyéni vállalkozása működik, de alkalmazottakkal. Kell-e az egyéni vállalkozásában a minimálbér alapján járulékot fizetnie, ha személyesen nem végez munkát? A későbbiekben az egyéni vállalkozásában személyesen is dolgoznia kell, akkor terheli-e kötelező járulékfizetési kötezettség?
Tisztelt Szakértő! Mellékállású egyéni vállalkozó 36 órát meghaladó munkaviszony mellett végez vállalkozási tevékenységet. Mi történik akkor, ha a főállásában fizetés nélküli szabadságot vesz ki? A fizetés nélküli szabadság időtartamára meg kell fizetnie a járulékokat? Köszönöm!
Adott egy munkavállaló, aki jelenleg gyed díjazásban részesül. Mellette más munkáltatónál vállalhat-e munkát munkaviszony vagy akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében? A fizetés nélküli szabadság miatt van-e bejelentési kötelezettsége a "fő" munkáltató felé? Vannak-e rá korlátok (idő-, összeg-..) Várom megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen lévő munkavállalónk fizetés nélküli szabadsága meghosszabbítható-e, ha 3 kiskorú gyermekkel gyetet igényel, és nem veszi fel a munkát. A fizetés nélküli szabadságát milyen jogcímen kérheti? Köszönöm Temesvári Éva
Tisztelt Szakértő! A következő problémával fordulok Önökhöz. Munkavállalónk 2016.03.30-án előzetes letartóztatásba került. Munkaviszonyát nem szüntettük meg, a szabadságok kiadása után fizetés nélküli szabadságra vettük. Jelentettük, hogy szünetel a jogviszonya 2016.05.07. óta. December 8-án kiengedték az előzetes letartóztatásból lakhelyelhagyási tilalommal. A lakhely és a munkahely ugyanabban a kerületben található. 2016.12.09-től kiírta az orvos keresőképtelen állományba. A kérdésem az lenne, hogy 15 nap betegszabadság jár neki vagy arányosítani kell, levonva a fizetés nélküli szabadság időtartalmát?Illetve táppénz esetén (kifizetőhely vagyunk) mi lesz majd az irányadó időszak és a táppénz mértéke? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, ahol december 1-jétől alkalmaznának egy dolgozót. A cégnél 12. 21-étől mindenki szabadságon lesz, sajnos az új dolgozónak – mivel most létesített munkaviszonyt – nincs annyi szabadsága. Ebben az esetben a munkáltató adhat neki rendkívüli fizetés nélküli szabadságot?! A Mt. nem tartalmaz erre való hivatkozást, nem szeretnénk erre az időszakra szüneteltetni a biztosítási jogviszonyát. Erre szeretnénk valami megoldást! Segítségét előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Kismama 2015. 02. 11-én született gyermekével jelenleg (passzív) gyeden van. Munkaviszonya 2015. 10. 31-én megszűnt, 2015 11. 01-től gyedet kap, 2017. 02. 11-ig, amikor 2 éves lesz a gyermeke. Ismét terhes. A szülés várható időpontja: 2017. május Amennyiben 2016. 10. hótól munkaviszonyba állt (melyben fizetés nélküli szabadságon van), ez a jogviszony beszámít-e a csed igényléséhez szükséges 365 napos biztosítási jogviszonyba? Amennyiben a gyed lejárta után áll munkaviszonyba, jogosult lesz-e a második gyermekével csedre és gyedre? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: egyéni vállalkozó gyeden van 2017. januárig, de elhelyezkedett 2016. novemberben 36 órát meghaladó munkaviszonyban, ilyen esetben a fizetés nélküli szabadságát meg kell szüntetnie a munkaviszonya miatt? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyéni vállalkozó a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozás miatt –gyes folyósítása –, és emellett az egyéni vállalkozásában személyesen közreműködik, akkor az egyéni vállalkozásban főállású egyéni vállalkozónak minősül, és 21-es kódot kell megadni a bevallásban vagy 36 órás foglalkoztatás melletti egyéni vállalkozónak minősül, és csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat, a bevallásban a kód pedig 26-os? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kért gyermeke 2 éves koráig. Helyére erre az időre (határozott idejű munkaszerződéssel, a kismama fizetés nélküli szabadságának lejártáig) vettek fel dolgozót. A kismama korábban vissza szeretne jönni mielőtt a pici betöltené a 2 évet, mert már gyed mellett is lehet 8 órás munkaviszonyt létesíteni. A kérdésem az lenne, hogy a helyettesítő dolgozó munkaviszonya, ha előbb visszajön a kismama (a gyed folyósítása mellett), akkor szűnik meg vagy ha a gyermek a 2 éves kort betölti? (Lehet, hogy ez egyértelmű, de megerősítést szeretnék azért, hogy helyesen járjak el a kolléganők tájékoztatáskor. Köszönöm a segítséget.
2016. június hónaptól gyesen lévő mezőgazdasági őstermelőnek kell-e egyéni járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetnie, ha 2015. évben nem volt az őstermelésből bevétele (munkaviszonnyal rendelkezik, fizetés nélküli szabadságon van)? Amennyiben nincs járulékfizetési kötelezettség, kell-e nullás 1658-as bevallást beadni?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2010. 01. 05-től áll munkaviszonyban a cégnél. 2010. 11. 12-én szült, már 2010. 08. 25-től fizetés nélküli szabadságon volt, mert nem volt jogosult több nap táppénzre. Szülést követően gyesen volt, majd szült 2013. 10. 06-án újból. Nem szeretne visszajönni dolgozni. Munkaviszonya megszűnésével kell-e számolnom szabadságot a gyes idejére? 2010-ben csak a saját maga után járó szabadságot vette ki. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy mit tehet egy kft. abban az esetben, ha rendszeresen vidéken végez munkát, ám néhány dolgozója a kiküldetést nem hajlandó elfogadni, ők ragaszkodnak a helyben (a munkáltató székhelyén) történő munkavégzéshez? Mivel a kft. is jövedelemszerző tevékenységet folytat, muszáj a munka után mennie (kivitelezéseket hajt végre). Ebben az esetben kötelezhető-e a munkavállaló a kiküldetés elfogadására, vagy bármilyen szankcióval sújtható-e? Elsősorban nem a vita fokozása lenne a cél, hanem korrekt megoldást kellene találni. Ha a dolgozók nem hajlandók elvállalni a vidéki munkákat, a cég likviditása kerülhet veszélybe, így hosszú távon a munkahelyük is. Küldhetjük-e ilyenkor fizetés nélküli szabadságra a dolgozót, vagy Ön szerint mi lenne a megfelelő megoldás? Válaszukat előre is köszönöm! Gy. Ferenc
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték