Felmondás próbaidő alatt: vannak-e védett személyek?

Megosztás Tetszik

A munkavállaló munkahelyi balesetet szenvedett próbaidő alatt, beleszámít-e a próbaidőbe a táppénzen töltött idő – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

„Több fórumon azt olvastam, hogy a rendes táppénz alatt is csak akkor szüntethetik meg a munkaviszonyt, amikor a dolgozó először munkába áll. A lányom közalkalmazottként dolgozott, leforrázta magát a munkahelyén. A próbaidő lejárta előtt egy héttel közölték, hogy a próbaidőn belül megszüntetik a munkaviszonyát. Úgy gondolom, hogy a munkahelyi balesetnek is bele kellene számítani a próbaidőbe, ami lejár, mire munkaképes lehetne, így automatikusan véglegesíteni kellene” – írta kérdésében olvasónk.

Az irányadó szabályokat a munka törvénykönyve (Mt.) 64. paragrafus (1) bekezdésének c) pontja, a 68. paragrafus, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 25. paragrafus (2) bekezdésének f) pontja tartalmazzák.

Próbaidő alatt a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethető. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a közléssel egyidejűleg megszűnik a jogviszony, függetlenül minden egyéb körülménytől, így például keresőképtelenségtől, várandósságtól is. A próbaidő a tartós jogviszony létesítését segítő jogi megoldás, így fogalmilag kizárt a felmondási tilalmak és korlátozások figyelembe vétele.

Ezzel szemben a felmondás (felmentés) esetén van olyan szabály, hogy maga a felmondás (felmentés) közölhető a keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz folyósításának) ideje alatt is, azonban a felmondási (felmentési) idő első napja csak a keresőképessé válás első napja lesz.

Próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés esetén a munkahelyi baleset sajnos ebből a szempontból irreleváns.

Két kérdést azonban érdemes megvizsgálni:

1./ A megszüntetés írásban történő közlésére próbaidőn belül került-e sor? Amennyiben nem, akkor a munkáltató intézkedése jogellenesnek minősül.

2./ Nem valósít-e meg a munkáltató eljárása joggal való visszaélést (Mt. 7. paragrafus (1) bekezdés), vagy nem sérti-e az egyenlő bánásmód követelményét?

A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést ugyanis bár nem kell indokolni, mégis figyelemmel kell lenni az Mt. alapelveire, a jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni, betartva az egyenlő bánásmód követelményét is. Azaz, ha valószínűsíteni lehet, hogy a munkáltató a dolgozó jogviszonyát kifejezetten azért szüntette meg, mert keresőképtelen lett (és ezzel anyagi terhet ró a munkáltatóra, a helyettesítésről gondoskodni kell stb.), abban az esetben a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy nem ez volt a megszüntetés valódi indoka.

Azonban erre kizárólag munkajogi perben kerülhet sor. Ha nem volt a megszüntető nyilatkozaton jogorvoslati kioktatás, abban az esetben 6 hónapos elévülési határidőn belül, ha volt, akkor 30 napon belül lehet benyújtani a keresetet. Az egyenlő bánásmód elvének megsértésére hivatkozáskor a közalkalmazottat terheli a valószínűsítés kötelezettsége (például tanúkkal, okirattal). Ez nem egyszerű feladat, de természetesen mindig az adott tényállástól függ, hogy lehet-e bizonyítani ezt a felmondási indokot.