Utolsó esély a külföldre menekített jövedelmek utáni adózásra

Megosztás Tetszik

Huszonkét indítványról határozott a parlament idei utolsó ülésnapján.

Utoljára pótolható a külföldre menekített jövedelmek utáni adózás

Kivételes eljárással jövő nyárig utolsó esélyt biztosított a törvényhozás a pótlólagos adófizetésre a jövedelmüket külföldre menekítőknek, továbbá lehetővé tette, hogy politikai vezetők sportszövetségek irányításában is részt vegyenek a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő törvények módosításainak elfogadásával.   

A kormány a javaslat indoklásában emlékeztetett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket.

Adatbázis készül a nem tisztességes online kereskedőkről

A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket a kormány kezdeményezésére.

A jövőben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján bárki számára elérhető lesz egy adatbázis azokról az internetes kereskedelmet folytató vagy online fizetési megoldásokat alkalmazó vállalkozásokról, amelyek súlyos jogsértést követtek el.

A változtatás 2017 szeptemberétől szigorítja az e-kereskedelmi cégek telefonos ügyfélszolgálatára vonatkozó előírásokat például azzal, hogy a betelefonálókkal legfeljebb öt perc várakozás után meg kell kezdeni az érdemi ügyintézést. Szabályozza azt is, hogy a beszélgetésről készült hangfelvételt milyen formában kell kiadni az ügyfélnek.

Emelkedik a polgármesterek díjazása 

Az Országgyűlés megemelte a települési polgármesterek díjazását az önkormányzati törvény ezt tartalmazó módosításának elfogadásával. A változtatás értelmében a településvezetők díjazását a most elfogadott javaslat kihirdetését követő hónaptól már nem a helyettes államtitkárok, hanem az államtitkárok alapilletményéhez igazítják.

Egy 500 lakosúnál kisebb település polgármesterének bére az államtitkári fizetés 30 százaléka lesz, 1500 lakosig 40 százaléka, 2000 lakosig 50 százaléka, 5000 lakosig 55 százaléka, 10 ezer lakosig 60 százaléka, 30 ezer lakosig 70 százaléka, a fölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lesz. A megyei önkormányzatok közgyűlési elnökei az államtitkári illetmény 90 százalékára válnak jogosulttá.

Egyszerűsödhet a civil szervezetek, egyesületek bejegyzése

A jövőben a civil szervezetek, egyesületek, alapítványok bejegyzésében és változáskérelmeinek elbírálásában csökkenhet az ügyész szerepe az elfogadott törvénymódosítás szerint. A módosítás több ponton változtatja és gyorsítja a nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásokat, miközben bővül a használható mintaokiratok száma is. Az egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja a jövőben. A módosítás rögzíti azt is, hogy az alapszabály az egyesület szerveinek elnevezését szabadon állapítja meg.

Az eljárás ésszerűsítését és gyorsítását szolgálja a törvény erejénél fogva történő bejegyzés bevezetése. A bíróság csak egyszer kérhet hiánypótlást, ebben a végzésben a kérelmek összes hibáját meg kell jelölni.

Mivel a bírósági nyilvántartásba vétel és a bíróságok törvényességi felügyeleti jogköre kellő garanciát biztosít a magánjogi alapokon létrejövő szervezetek esetében, ezért megszüntetik az egyesületek, civil szervezetek feletti általános ügyészségi törvényességi ellenőrzést.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára korábban hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni, az elmúlt évek jogalkalmazói visszajelzései viszont azt mutatták, hogy a civil nyilvántartási törvényben szabályozott eljárás nehézkes és hosszadalmas, ami veszélyezteti az alaptörvényben is garantált egyesülési jog gyakorlását.

Egy évvel meghosszabbították a zártkerti ingatlanok átminősítését

Egy évvel, 2017. december 31-ig meghosszabbította a parlament a zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelés alól kivett területté minősítésének lehetőségét. Font Sándor (Fidesz) előterjesztőként korábban azzal indokolta a módosítást, hogy a zártkertek mezőgazdasági művelési ágba tartoznak, ezért adásvételükre a földforgalmi törvény szabályai vonatkoznak. Hozzátette, hogy a kis területű ingatlanoknál azonban nem kell megkövetelni ezt az eljárást, így 2015. májusa óta lehet kérni a mentesítést. Azóta 86 ezren éltek ezzel, azonban 1 millió 100 ezer bejegyzett zártkert van, ezért szükséges a 2016. december 31-én lejáró határidő meghosszabbítása - magyarázta.

A jogszabály szigorítást is tartalmaz a szőlőterületek védelme érdekében, e szerint csak olyan ingatlant lehet kivonni a művelés alól, ahol korábban kivágták az ültetvényt.

Bővült az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek köre

Az Országgyűlés elfogadta az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását. A törvény értelmében lehetővé válik, hogy nemcsak az új, hanem már a meglévő lakóépületek legfeljebb 300 négyzetméteressé bővítésekor vagy legfeljebb 300 négyzetméteres épületek átalakításakor is lehessen az egyszerű bejelentéssel élni.

Pontosították azokat a rendelkezéseket, amelyek azon épületek sorsára vonatkozik, amelyek az egyszerűsített bejelentés után tíz évvel sem készültek el. A jogszabály most már azt is rögzíti, hogy nem elég, ha felépítik ezeket az épületeket, ezt hatósági bizonyítvánnyal igazolni kell. Ha ez elmarad, le kell bontani az építményt és vissza kell állítani a terep eredeti állapotát.

Rögzítették: a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara bármely energetikai tanúsítványt ellenőrizhet, és annak hibás kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet, vagy kormányrendeletben meghatározott bírságot szabhat ki.

Változnak a határidők: az építésfelügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzést a megindításától számított 60 napon belül lefolytatja; szabálytalanság észlelése esetén pedig haladéktalanul megindítja eljárását. Korábban a szabálytalanságról történő tudomásszerzés után 90 nappal kellett elindítani az eljárást.

Megszüntették a változás-bejelentés intézményét, mert lehetnek olyan eltérések, amelyek a kivitelezési dokumentációtól ugyan eltérnek, de nem szabálytalanok.

A jövőben az üzlet- és bevásárlóközpontok építésével kapcsolatos másodfokú hatósági eljárásokban a Heves Megyei Kormányhivatal jár el országos illetékességgel.