Bruttósítás a gyakorlatban – természetbeni juttatás, cafeteria

Megosztás Tetszik

2019-től a korábbi cafeteriajuttatások egy része az összevont adóalap részeként adózik, ezért is érdekessé vált a mindennapokban a nettó, illetve a bruttó jövedelmek értelmezése. Új belépők interjúztatása során tapasztaltam, hogy a kollégák nettó bérben gondolkodnak, pedig az adórendszer bevezetése óta – immár 30 éve – bruttó jövedelmet adóztatunk. Vizsgáljuk meg, milyen jogszabályi rendelkezésekből következik a bruttó jövedelem adóztatása.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény alapelvként rögzíti, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles – kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik [szja-törvény 1. § (3) bekezdése]. A magánszemély által megszerzett vagyoni érték bevétel. Laikusként azt is gondolhatnánk, hogy a magánszemély a nettó jövedelmet szerzi meg, azonban, ha türelmesen olvassuk tovább a törvényt egészen a mellékletekig, a költségelszámolási szabályoknál [szja-törvény 3. számú melléklet 4. és 8. pont]rátalálunk arra a rendelkezésre, mely szerint a jövedelem megállapításakor költségként nem lehet elszámolni a személyi jövedelemadó összegét, valamint az egyéni járulékok összegét sem (bizonyos kivételektől eltekintve, mely e témában nem releváns).

Az szja-törvény 5. paragrafusa alapján a nem pénzben megszerzett bevételekkel összefüggésben arra lehet következtetni, hogy bevétel az az összeg, ami felett a magánszemély rendelkezni jogosult. Ez utalvány esetében az az érték, amivel a megvásárolt áruért, szolgáltatásért fizetünk. Nem pénzben megszerzett vagyoni értéknél a szokásos piaci érték, tartozásnál pedig az az összeg, amellyel a magánszemély kötelezettsége csökken, míg a magánszemély javára teljesített kifizetéseknél a kiadás teljes összege.

Ennek némiképp ellentmond az önkéntes pénztári hozzájárulásokra vonatkozó idei új rendelkezés, mely az előbbi általános szabályt felülírja. Ez utóbbi esetben „bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget (így különösen a bérként számfejtett összeget) kell figyelembe venni, azzal, hogy a biztosítópénztárba történő átutalást vagy más módon történő befizetést megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a tagot terhelő közterheket az utalást, befizetést teljesítő kifizető levonja [szja-törvény 9. § (3b) bekezdése]. Ebben az esetben az szja-törvényből kiolvasható a kvázi bruttósítás, annak ellenére, hogy a jogalkotó ezt más szavakkal fejezi ki.

A hivatkozott rendelkezések alapján megállapítható, hogy a munkáltató által a munkaviszonyra tekintettel adott jövedelem az önkéntes munkáltatói hozzájárulás kivételével bruttó összeg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy tilos lenne a juttatás értékét nettóként értelmezni és bruttósítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben táblázatokban mutatjuk be, mit is jelent a gyakorlatban a juttatások bruttósítása.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.