248 találat a(z) biztosítási jogviszony cimkére
Tagi jogviszony kezdete öröklésnél
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. elhunyt tagja utáni időszakban fennálló biztosítási jogviszonyok meghatározásában szeretném a segítségüket kérni. Az ügyvezető tag 2013. 12. 09-én meghalt, két lánya örökölte a társaságot. Egyik lány korábban is tagja volt a cégnek, máshol biztosítási jogviszonya nincs. A társaságban nem végez tevékenységet. 2014. 02. 21-én a másik lány lett a társaság ügyvezetője, de tagként még nincs bejegyezve a cégbíróságon, máshol biztosítási jogviszonya nincs. Mivel még nem szerepel az iratokban tagként, megbízással havi 10 000 forint díj ellenében látja el az ügyvezetői teendőket. 2014. 08. 15-én jogerőre emelkedett a hagyatékátadó végzés, ettől az időponttól jelentettük be a tagi jogviszonyt, és fizetjük a minimális járulékokat az ügyvezető tag után. A 2013. 12. 09-2014. 02. 21-ig terjedő időszakra egyik örökösnek sincs bejelentett jogviszonya a társaságban. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el a tagi jogviszony meghatározásakor. Előre is köszönöm a válaszukat.
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kezdő időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egyik ismerősünk a biztosítási jogviszonyának rendezésére kért fel minket. 2008. 10. 31-2009. 11. 30. között rendelkezett munkaviszonnyal, majd 2009. 12. 01-2010. 01. 03. között fizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt követően 2010. 01. 04 - 2010. 03. 23-ig a munkaügyi központtól részesült ellátásban. 2010. 03. 24-2010. 11. 11-e között nem volt munkaviszonya, viszont egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére sem jelentkezett be, majd 2010. 11. 12-től újra munkaviszonyban állt. Ennek alapján rendezni kell a 2010. 03. 24 - 2010. 11. 11-i közötti időszakot, amely esetben jól gondoljuk, hogy 45 napig még passzív jogon biztosítottnak minősült, és így a T1011-es adatlapon az egészségügyi járulék fizetésének kezdő időpontja 2010. 05. 08-a lesz? Válaszukat előre is köszönjük.
Egyszemélyes kft. tagjának biztosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy egy egyszemélyes kft. tagja (aki nem a társaság ügyvezetője) végezheti-e a tevékenységét a társaságban munkaviszonyban napi 4 órában? (Máshol nincs biztosítási jogviszonya.) Ha igen, erről milyen módon kell rendelkezni az alapító okiratban?
Versenybíró díjazása
Kérdés
Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető kiküldését az országos szakszövetség végzi. A bírói díj a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli (ez a dij a szakszövetség által megadott bruttó játékvezetői dij). A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-15 ezer forint közötti összeg/mérkőzés. Kérdések: a kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosítási jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? Mennyi költség vehető figyelembe a bruttó bírói díjból? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Válaszukat előre köszönjük
Többes jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló napi 2-szer 4 órában dolgozik, és vállalkozásunk is szeretné őt foglalkoztatni napi 4 órában. Hogyan alakulna esetünkben a járulékfizetési kötelezettség, illetve betegszabadság esetén figyelembe kell vennünk a másik két munkáltatónál már igénybe vett napokat esetleges betegség esetén? Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani? Várom szíves válaszukat, köszönettel.
Korhatár előtti nyugdíj: ez lett a jogi herce-hurca vége
Cikk
Ha valaki korhatár előtti ellátást, vagy öregségi nyugdíjat igényel, nem lehet biztosított. A kérdés csak az, hogy ezt a feltételt melyik napon kell teljesíteni? Az ellátás igénylése, vagy az ellátás kezdő napján? A kérdést egy konkrét jogeset kapcsán a Kúria válaszolta meg.
Soha ne tegye ezt, ha táppénzen van! Nagyon pórul járhat
Cikk
Táppénzen lévő dolgozó súlyos betegségére tekintettel kérte a leszázalékolását. A munkáltatója azt javasolta, hogy mindketten jobban járnak, ha közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát. Mi lesz így a táppénzzel? – kérdezte olvasónk. Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tgyás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ellentmondást látok a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azon két rendelkezése között, hogy "az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni" (39/A. § (1) bekezdés), illetve "a tgyás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani" (42. § (2) bek., 48. § (2) bek). Mi a helyzet akkor, ha a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben más volt a munkáltató, mint az ellátásra való jogosultság kezdő napján, tehát a két biztosítási jogviszony nem azonos, ugyanakkor a szülő nőnek a szülést megelőző évben, az előző munkahelyén több mint 180 nap jövedelme volt. Milyen jövedelem alapján kell ekkor megállapítani a tgyás összegét? Válaszát köszönöm.
Külföldi adózása Magyarországon
Kérdés
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Miként adózik Magyarországon az a német állampolgár, aki egy németországi cégnél munkaviszonyban áll, távmunkát végez Magyarországról, van magyarországi bejelentett lakcíme és Magyarországon a saját tulajdonában lévő magyar cégtől szeretne jövedelmet kapni (bér vagy tagi kivét formájában)? Ezen kívül még két magyarországi cégben látja el az ügyvezetői tevékenységeket, amelyeknek nem tagja. A németországi biztosítási jogviszonyát meg szeretné tartani, de az szja-t Magyarországon szeretné megfizetni. A magyarországi tartózkodása előre láthatóan meghaladja a 183 napot. Lehetséges-e, hogy Magyarországon fizeti meg a németországi bére utáni adót, adóelőleget, és továbbra is Németországban marad biztosított? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar vállalkozást? Válaszukat előre is köszönöm!
Számlát adni vagy nem adni vállalkozási szerződésnél? Itt a válasz
Cikk
Előadások alkalmával sokan teszik fel azt a kérdést, hogy a vállalkozási szerződés alapján dolgozó biztosított, ugye köteles számlát adni? A választ a Polgári törvénykönyvben találjuk, amely kétféleképpen is értelmezi a vállalkozó fogalmát.
Bt. megszűnése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő konkrét esetben kérem szíves segítségét: 1991 óta egy bel- és egy kültaggal működő (családi) betéti társaság kültagja 2013. november 23-án meghalt. A bíróság, miután észlelte, hogy a társaság a jogvesztő határidő lejártáig nem jelentett be új kültagot, megállapította a társaság jogutód nélküli megszűnését. 2014. május 23. napjával. A társaság cégeljárásban igazolási kérelmet terjesztett elő, és a bírósági végzéssel szemben fellebbezéssel élt. Egyben jogorvoslati kérelmet nyújtott be a megszűnést megállapító végzés ellen, és az örököst kívánta kültagként bejelenteni. Az ítélőtábla az előterjesztett fellebbezést elutasította, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az ítélőtábla végzése 2014. szeptember 1-jén kelt, és 2014. szeptember 8-án érkezett meg a bt.-hez. A bt. 2014. szeptember 8-áig működött, és az egyetlen alkalmazottat is foglalkoztatta. A bt. a beltag részére munkadíjat, az alkalmazott részére munkabért fizetett a 2014. május 23-át követő időre is. A bevallások elkészültek, a cég benyújtotta azokat, és határidőben megfizette a közterheket. Kérdésem, hogy a 2014. május 24-ét követő időre hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége a tagnak és az alkalmazottnak, akik minden szempontból jóhiszeműen jártak el és vették fel járandóságukat? Mi legyen a bevallásokkal? Önellenőrzéssel töröljem azokat? Köszönettel veszem szíves válaszát. Papp Jné
Megbízási díj elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni: iskolánknál munkaviszonyban álló dolgozókat külön (pedagógusi szakmai feladatok, kirándulás-szervezés, -bonyolítás stb.) munkákra megbízási szerződéssel foglalkoztatunk. A szerződések időtartama 2014.01.01.-2014.06.30. A tényleges munkavégzés jelenléti ívek alapján konkrét napokra megállapítható, például 03. 28. (3 óra)+ 04.08. (6 óra)+ 05.26-31. 2-2 óra/nap x 2 500 Ft/ óra. Kérdésem: ezekben az esetekben lesz-e biztosítási jogviszonyuk, vagy a szerződés szerinti időszakra kell elszámolnom és mivel ezen időszakban a naptári napok száma 180, ez lesz az osztószám. Így például, ha a számfejtett bruttó 202 000 forínt mínusz 10 százalék költség, és nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a dolgozó nem biztosított, vagy külön dátumokra/hónapokra kell elvégezni a biztosítottság vizsgálatát? Szakmai segítségét előre is köszönöm! Tünde
Ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés
Sokszor felmerült már a társas vállalkozói jogviszony téma, és most a NAV is megkezdte az ellenőrzéseket. Egy társaság ügyvezetője feladatait már 2010. óta alkalmazottként látja el. Erre a társasági szerződése is lehetőséget biztosít. A 2012-ben megváltozott tb-törvény értelmezésével még mindig probléma van. Be kell-e jelenteni ugyanabba a cégbe társas vállalkozóként az ügyvezetőt, így kettős jogviszonyt teremtve?
Szociális szövetkezeti tagság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az új szabályozás szerint a szociális szövetkezeti tag nem biztosított, az egészségügyi ellátást a szövetkezet külön megállapodás szerint intézi. A bérből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le, a dolgozó levonásra, szabadságra nem jogosult, pihenőidőt ennek megfelelően kap. Kérem válaszukat, hogy mire, milyen ellátásra jogosít az így megkötött tagsági jogviszony? Köszönettel.
Bt. beltag jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Bt. beltagja csak társas vállalkozóként lehet biztosítva a bt.-ben, vagy munkaviszonyban is állhat? Máshol nem biztosított. Ha lehet munkaviszonyos, ki lenne a munkáltató, és ezt hol kell leszabályozni (társasági szerződés...)? Válaszát előre is köszönöm! Szabóné Tóth Adrienn
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
