301 találat a(z) biztosítási jogviszony cimkére
Tgyás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ellentmondást látok a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azon két rendelkezése között, hogy "az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni" (39/A. § (1) bekezdés), illetve "a tgyás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani" (42. § (2) bek., 48. § (2) bek). Mi a helyzet akkor, ha a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben más volt a munkáltató, mint az ellátásra való jogosultság kezdő napján, tehát a két biztosítási jogviszony nem azonos, ugyanakkor a szülő nőnek a szülést megelőző évben, az előző munkahelyén több mint 180 nap jövedelme volt. Milyen jövedelem alapján kell ekkor megállapítani a tgyás összegét? Válaszát köszönöm.
Külföldi adózása Magyarországon
Kérdés
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Miként adózik Magyarországon az a német állampolgár, aki egy németországi cégnél munkaviszonyban áll, távmunkát végez Magyarországról, van magyarországi bejelentett lakcíme és Magyarországon a saját tulajdonában lévő magyar cégtől szeretne jövedelmet kapni (bér vagy tagi kivét formájában)? Ezen kívül még két magyarországi cégben látja el az ügyvezetői tevékenységeket, amelyeknek nem tagja. A németországi biztosítási jogviszonyát meg szeretné tartani, de az szja-t Magyarországon szeretné megfizetni. A magyarországi tartózkodása előre láthatóan meghaladja a 183 napot. Lehetséges-e, hogy Magyarországon fizeti meg a németországi bére utáni adót, adóelőleget, és továbbra is Németországban marad biztosított? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar vállalkozást? Válaszukat előre is köszönöm!
Számlát adni vagy nem adni vállalkozási szerződésnél? Itt a válasz
Cikk
Előadások alkalmával sokan teszik fel azt a kérdést, hogy a vállalkozási szerződés alapján dolgozó biztosított, ugye köteles számlát adni? A választ a Polgári törvénykönyvben találjuk, amely kétféleképpen is értelmezi a vállalkozó fogalmát.
Bt. megszűnése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő konkrét esetben kérem szíves segítségét: 1991 óta egy bel- és egy kültaggal működő (családi) betéti társaság kültagja 2013. november 23-án meghalt. A bíróság, miután észlelte, hogy a társaság a jogvesztő határidő lejártáig nem jelentett be új kültagot, megállapította a társaság jogutód nélküli megszűnését. 2014. május 23. napjával. A társaság cégeljárásban igazolási kérelmet terjesztett elő, és a bírósági végzéssel szemben fellebbezéssel élt. Egyben jogorvoslati kérelmet nyújtott be a megszűnést megállapító végzés ellen, és az örököst kívánta kültagként bejelenteni. Az ítélőtábla az előterjesztett fellebbezést elutasította, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az ítélőtábla végzése 2014. szeptember 1-jén kelt, és 2014. szeptember 8-án érkezett meg a bt.-hez. A bt. 2014. szeptember 8-áig működött, és az egyetlen alkalmazottat is foglalkoztatta. A bt. a beltag részére munkadíjat, az alkalmazott részére munkabért fizetett a 2014. május 23-át követő időre is. A bevallások elkészültek, a cég benyújtotta azokat, és határidőben megfizette a közterheket. Kérdésem, hogy a 2014. május 24-ét követő időre hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége a tagnak és az alkalmazottnak, akik minden szempontból jóhiszeműen jártak el és vették fel járandóságukat? Mi legyen a bevallásokkal? Önellenőrzéssel töröljem azokat? Köszönettel veszem szíves válaszát. Papp Jné
Megbízási díj elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni: iskolánknál munkaviszonyban álló dolgozókat külön (pedagógusi szakmai feladatok, kirándulás-szervezés, -bonyolítás stb.) munkákra megbízási szerződéssel foglalkoztatunk. A szerződések időtartama 2014.01.01.-2014.06.30. A tényleges munkavégzés jelenléti ívek alapján konkrét napokra megállapítható, például 03. 28. (3 óra)+ 04.08. (6 óra)+ 05.26-31. 2-2 óra/nap x 2 500 Ft/ óra. Kérdésem: ezekben az esetekben lesz-e biztosítási jogviszonyuk, vagy a szerződés szerinti időszakra kell elszámolnom és mivel ezen időszakban a naptári napok száma 180, ez lesz az osztószám. Így például, ha a számfejtett bruttó 202 000 forínt mínusz 10 százalék költség, és nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a dolgozó nem biztosított, vagy külön dátumokra/hónapokra kell elvégezni a biztosítottság vizsgálatát? Szakmai segítségét előre is köszönöm! Tünde
Ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés
Sokszor felmerült már a társas vállalkozói jogviszony téma, és most a NAV is megkezdte az ellenőrzéseket. Egy társaság ügyvezetője feladatait már 2010. óta alkalmazottként látja el. Erre a társasági szerződése is lehetőséget biztosít. A 2012-ben megváltozott tb-törvény értelmezésével még mindig probléma van. Be kell-e jelenteni ugyanabba a cégbe társas vállalkozóként az ügyvezetőt, így kettős jogviszonyt teremtve?
Szociális szövetkezeti tagság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az új szabályozás szerint a szociális szövetkezeti tag nem biztosított, az egészségügyi ellátást a szövetkezet külön megállapodás szerint intézi. A bérből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le, a dolgozó levonásra, szabadságra nem jogosult, pihenőidőt ennek megfelelően kap. Kérem válaszukat, hogy mire, milyen ellátásra jogosít az így megkötött tagsági jogviszony? Köszönettel.
Bt. beltag jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Bt. beltagja csak társas vállalkozóként lehet biztosítva a bt.-ben, vagy munkaviszonyban is állhat? Máshol nem biztosított. Ha lehet munkaviszonyos, ki lenne a munkáltató, és ezt hol kell leszabályozni (társasági szerződés...)? Válaszát előre is köszönöm! Szabóné Tóth Adrienn
Az öregségi nyugdíj elengedhetetlen feltétele
Cikk
Az öregségi nyugdíj megállapításának elengedhetetlen feltétele a biztosítási jogviszony megszűnése. Mi a helyzet a tagi jogviszonnyal, a válaszott tisztségviselői és a megbízási jogviszonnyal? Az Adózón olvasójának kérdésére Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Öregségi nyugdíj igénylése és biztosítási jogviszonyok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-ék ügyvezetője öregségi nyugdíj megállapítását és folyósítását kéri. Egyik kft.-ben az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban, a másik kft.-ben társas vállalkozóként (heti 36 órás jogviszony mellett) végzi. Ezen kívül más gazdasági társaságoknál választott tisztségviselő, illetve megbízási jogviszonyban biztosított. Öregségi nyugdíj igénylése esetén munkaviszonyát legalább 1 napra fel kell mondani, társas vállalkozói jogviszonyának a megszüntetésére nincs szükség, mert a nyugdíj megállapításának napjától kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül. Szeretnénk megerősítést kérni, jól gondoljuk-e a fentieket? Továbbá szeretnénk megkérdezni, hogy a megbízási, illetve a választott tisztségviselői biztosítotti jogviszonyait is meg kell-e szüntetni a nyugdíj megállapításához? Válaszát előre is megköszönöm.
Kata jogviszony kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni,hogy aki katás jogviszonyú, kell-e neki T1041-es bejelentő lapot beküldeni? Illetve ebben az esetben kell-e rá 08-as bevallást beküldeni, mivel biztosítási jogviszonya keletkezik így? Válaszát előre is köszönöm.
Munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 36 órás munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó vagyok. 2014. 02. hónapig gyeden voltam, utána visszamentem gyes mellett dolgozni. 2014. 03.01.-03.31-ig heti 36 órás munkaviszonyban, 2014.04.01-től heti 20 órás munkaviszonyom lesz. Amíg gyeden voltam, nem dolgoztam, és felvettem egy alkalmazottat, aki elvégezte a munkát helyettem. Ha visszamegyek dolgozni, és nincs meg a heti 36 órás munkaviszonyom, hogyan alakul a biztosítási jogviszonyom? Főállású egyéni vállalkozó leszek? Meg kell fizetnem a minimálbér után minden járulékot? Nem járok jobban, ha megmarad az alkalmazottam? Köszönettel Fidler Gáborné
Külföldi munkáltatótól kapott jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném segítségét kérni. Magyar lakcímmel rendelkező magánszemély (nem egyéni vállalkozó és nem is szeretne egyéni vállalkozóvá válni) Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett vállalkozás részére az alábbi munkát végzi. Külföldi buszos és hajós turisztikai utakon idegenvezetőként kíséri a külföldi vállalkozás utasait. Ezek az utak jellemzően nem érintik Magyarországot, illetve, ha érintik (hajós utak) akkor is annyira, amennyire mondjuk Romániát. A társaság nem rendelkezik magyar adószámmal és nem is tervezi magyar adószám megszerzését és levonások teljesítését a kifizetett jövedelemből. Szerződésében minden adó- és járulékfizetési terhet a magánszemélyre helyez át. Ezek a munkák jellemzően április és október között esedékesek. A havi jövedelem, ami ebből származik, meghaladja a minimálbér 30 százalékát). Kérdéseim a következők:• Miként tudja az említett időszakban a biztosítási jogviszonyát a magánszemély az adóhatóság felé lejelenteni, milyen kóddal, illetve elektronikusan kell-e megtennie • Kit kell feltüntetni foglalkoztatóként, kell-e egyáltalán valakit. •Milyen járulékok terhelik a bevételt (nyugdíj-, egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, esetleg eho), mi lesz ezeknek az adóalapja • Milyen bevalláson kell a fentieket és milyen gyakorisággal az adóhatóságnak bevallani • Mi lesz az szja alapja, és kell-e az évi személyi adóbevalláson kívül erről valamilyen bevallást benyújtani? • A köztes időben (november-március) elég-e az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Segítségüket előre is köszönöm!
Határozott idejű munkaszerződés lejárta, szabadság kiadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha van egy dolgozó, akivel 90 napos határozott idejű szerződést kötöttünk, és tegyük fel, lejár a szerződése 2014.03.01-én, de ugyanezen a napon ismét kötünk vele egy 90 napos szerződést 2014.03.02-vel kezdődően. Ilyenkor kell-e ki, illetve bejelenteni a dolgozót? Kilépő igazolásokat nem kell kiadni? Ha új szerződést kötünk, akkor elvileg így a biztosítási jogviszonya folyamatossá válik, így ezeket nem kell megejteni, jól gondolom? A másik kérdéskör a szabadság kiadása. A 90 napra kötelező kiadni az arányosan járó szabadságot vagy, ha például 10 nappal a lejárat előtt tudjuk, hogy új szerződést kötünk, akkor továbbviheti a szabadságokat az új, de folyamatos jogviszonyba, és tegyük fel áprilisban adjuk ki neki a szabadságait? Ez így járható út? Köszönöm szépen a válaszait előre is! Üdvözlettel: Krisztián
Új táppénzszabályok: emiatt főhet a fejük az ügyintézőknek
Cikk
Hogyan kell eljárni akkor ha, valaki 2014. január 31-étől jogosult táppénzre, azonban az irányadó időszakban (2013. január 1-jétől 2014. január 30-áig) nincs 180 naptári napi jövedelme? Cikkünkben bemutatjuk, mitől lett bonyolult a táppénz-megállapítás.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
