Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy 62 éves, majdnem 100 százalékos rokkant egyedüli bt.-beltagnak mindenképpen kell valamilyen biztosítási jogviszonyban állnia a bt.-vel? A bt.-nek nincs bevétele, a beltag súlyos betegsége miatt munkaképtelen. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület alapszabálya 2014. július 28-án kelt. A fővárosi törvényszék végzése 2014. október 17-ei. Adószámot.2014. 12. 29-én kapott. Mikor, és milyen bevallásokat kell beadni az egyesületnek? Az egyesületben a képviseleti jog gyakorlásával megbízott személynek nincs biztosítási jogviszonya. Kötelező-e neki az egyesületben járulékot fizetni? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Kérdésem az ügyvezetők biztosítottságával lenne kapcsolatos. Adott egy kft., amit 2009-ben alapítottak társasági szerződésmintával. Ez a minta nem tartalmaz konkrét rendelkezést az ügyvezető jogviszonyára vonatkozóan. 2012-ben a taggyűlés határozott arról, hogy az ügyvezető feladatát részmunkaidőben látja el munkaszerződés keretei között. Meg is kötötték a munkaszerződést. Az ügyvezető egyéb tevékenységet pedig megbízási szerződés keretében lát el. Az lenne a konkrét kérdésem, hogy a társasági szerződésnek kell-e kötelezően rendelkeznie az ügyvezető jogviszonyáról? Egy esetleges adóhatósági vizsgálat a fenti gyakorlatot kifogásolhatja?
Jelentősen módosulnak a gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályok – a táppénzhez és a terhességi-gyermekágyi segélyhez hasonlóan –, amennyiben a parlament elfogadja az egészségügyi-, és egészségbiztosítási tárgyú törvénycsomagot. A főbb módosításokat az alábbiakban összefoglalva ismertetjük.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. elhunyt tagja utáni időszakban fennálló biztosítási jogviszonyok meghatározásában szeretném a segítségüket kérni. Az ügyvezető tag 2013. 12. 09-én meghalt, két lánya örökölte a társaságot. Egyik lány korábban is tagja volt a cégnek, máshol biztosítási jogviszonya nincs. A társaságban nem végez tevékenységet. 2014. 02. 21-én a másik lány lett a társaság ügyvezetője, de tagként még nincs bejegyezve a cégbíróságon, máshol biztosítási jogviszonya nincs. Mivel még nem szerepel az iratokban tagként, megbízással havi 10 000 forint díj ellenében látja el az ügyvezetői teendőket. 2014. 08. 15-én jogerőre emelkedett a hagyatékátadó végzés, ettől az időponttól jelentettük be a tagi jogviszonyt, és fizetjük a minimális járulékokat az ügyvezető tag után. A 2013. 12. 09-2014. 02. 21-ig terjedő időszakra egyik örökösnek sincs bejelentett jogviszonya a társaságban. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el a tagi jogviszony meghatározásakor. Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértők! Egyik ismerősünk a biztosítási jogviszonyának rendezésére kért fel minket. 2008. 10. 31-2009. 11. 30. között rendelkezett munkaviszonnyal, majd 2009. 12. 01-2010. 01. 03. között fizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt követően 2010. 01. 04 - 2010. 03. 23-ig a munkaügyi központtól részesült ellátásban. 2010. 03. 24-2010. 11. 11-e között nem volt munkaviszonya, viszont egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére sem jelentkezett be, majd 2010. 11. 12-től újra munkaviszonyban állt. Ennek alapján rendezni kell a 2010. 03. 24 - 2010. 11. 11-i közötti időszakot, amely esetben jól gondoljuk, hogy 45 napig még passzív jogon biztosítottnak minősült, és így a T1011-es adatlapon az egészségügyi járulék fizetésének kezdő időpontja 2010. 05. 08-a lesz? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy egy egyszemélyes kft. tagja (aki nem a társaság ügyvezetője) végezheti-e a tevékenységét a társaságban munkaviszonyban napi 4 órában? (Máshol nincs biztosítási jogviszonya.) Ha igen, erről milyen módon kell rendelkezni az alapító okiratban?
Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető kiküldését az országos szakszövetség végzi. A bírói díj a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli (ez a dij a szakszövetség által megadott bruttó játékvezetői dij). A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-15 ezer forint közötti összeg/mérkőzés. Kérdések: a kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosítási jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? Mennyi költség vehető figyelembe a bruttó bírói díjból? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Válaszukat előre köszönjük
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló napi 2-szer 4 órában dolgozik, és vállalkozásunk is szeretné őt foglalkoztatni napi 4 órában. Hogyan alakulna esetünkben a járulékfizetési kötelezettség, illetve betegszabadság esetén figyelembe kell vennünk a másik két munkáltatónál már igénybe vett napokat esetleges betegség esetén? Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani? Várom szíves válaszukat, köszönettel.
Ha valaki korhatár előtti ellátást, vagy öregségi nyugdíjat igényel, nem lehet biztosított. A kérdés csak az, hogy ezt a feltételt melyik napon kell teljesíteni? Az ellátás igénylése, vagy az ellátás kezdő napján? A kérdést egy konkrét jogeset kapcsán a Kúria válaszolta meg.
Táppénzen lévő dolgozó súlyos betegségére tekintettel kérte a leszázalékolását. A munkáltatója azt javasolta, hogy mindketten jobban járnak, ha közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát. Mi lesz így a táppénzzel? – kérdezte olvasónk. Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ellentmondást látok a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azon két rendelkezése között, hogy "az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni" (39/A. § (1) bekezdés), illetve "a tgyás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani" (42. § (2) bek., 48. § (2) bek). Mi a helyzet akkor, ha a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben más volt a munkáltató, mint az ellátásra való jogosultság kezdő napján, tehát a két biztosítási jogviszony nem azonos, ugyanakkor a szülő nőnek a szülést megelőző évben, az előző munkahelyén több mint 180 nap jövedelme volt. Milyen jövedelem alapján kell ekkor megállapítani a tgyás összegét? Válaszát köszönöm.
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Miként adózik Magyarországon az a német állampolgár, aki egy németországi cégnél munkaviszonyban áll, távmunkát végez Magyarországról, van magyarországi bejelentett lakcíme és Magyarországon a saját tulajdonában lévő magyar cégtől szeretne jövedelmet kapni (bér vagy tagi kivét formájában)? Ezen kívül még két magyarországi cégben látja el az ügyvezetői tevékenységeket, amelyeknek nem tagja. A németországi biztosítási jogviszonyát meg szeretné tartani, de az szja-t Magyarországon szeretné megfizetni. A magyarországi tartózkodása előre láthatóan meghaladja a 183 napot. Lehetséges-e, hogy Magyarországon fizeti meg a németországi bére utáni adót, adóelőleget, és továbbra is Németországban marad biztosított? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar vállalkozást? Válaszukat előre is köszönöm!
Előadások alkalmával sokan teszik fel azt a kérdést, hogy a vállalkozási szerződés alapján dolgozó biztosított, ugye köteles számlát adni? A választ a Polgári törvénykönyvben találjuk, amely kétféleképpen is értelmezi a vállalkozó fogalmát.
Tisztelt Szakértő! A következő konkrét esetben kérem szíves segítségét: 1991 óta egy bel- és egy kültaggal működő (családi) betéti társaság kültagja 2013. november 23-án meghalt. A bíróság, miután észlelte, hogy a társaság a jogvesztő határidő lejártáig nem jelentett be új kültagot, megállapította a társaság jogutód nélküli megszűnését. 2014. május 23. napjával. A társaság cégeljárásban igazolási kérelmet terjesztett elő, és a bírósági végzéssel szemben fellebbezéssel élt. Egyben jogorvoslati kérelmet nyújtott be a megszűnést megállapító végzés ellen, és az örököst kívánta kültagként bejelenteni. Az ítélőtábla az előterjesztett fellebbezést elutasította, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az ítélőtábla végzése 2014. szeptember 1-jén kelt, és 2014. szeptember 8-án érkezett meg a bt.-hez. A bt. 2014. szeptember 8-áig működött, és az egyetlen alkalmazottat is foglalkoztatta. A bt. a beltag részére munkadíjat, az alkalmazott részére munkabért fizetett a 2014. május 23-át követő időre is. A bevallások elkészültek, a cég benyújtotta azokat, és határidőben megfizette a közterheket. Kérdésem, hogy a 2014. május 24-ét követő időre hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége a tagnak és az alkalmazottnak, akik minden szempontból jóhiszeműen jártak el és vették fel járandóságukat? Mi legyen a bevallásokkal? Önellenőrzéssel töröljem azokat? Köszönettel veszem szíves válaszát. Papp Jné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték