Jelentősen módosulnak a gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályok – a táppénzhez és a terhességi-gyermekágyi segélyhez hasonlóan –, amennyiben a parlament elfogadja az egészségügyi-, és egészségbiztosítási tárgyú törvénycsomagot. A főbb módosításokat az alábbiakban összefoglalva ismertetjük.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. elhunyt tagja utáni időszakban fennálló biztosítási jogviszonyok meghatározásában szeretném a segítségüket kérni. Az ügyvezető tag 2013. 12. 09-én meghalt, két lánya örökölte a társaságot. Egyik lány korábban is tagja volt a cégnek, máshol biztosítási jogviszonya nincs. A társaságban nem végez tevékenységet. 2014. 02. 21-én a másik lány lett a társaság ügyvezetője, de tagként még nincs bejegyezve a cégbíróságon, máshol biztosítási jogviszonya nincs. Mivel még nem szerepel az iratokban tagként, megbízással havi 10 000 forint díj ellenében látja el az ügyvezetői teendőket. 2014. 08. 15-én jogerőre emelkedett a hagyatékátadó végzés, ettől az időponttól jelentettük be a tagi jogviszonyt, és fizetjük a minimális járulékokat az ügyvezető tag után. A 2013. 12. 09-2014. 02. 21-ig terjedő időszakra egyik örökösnek sincs bejelentett jogviszonya a társaságban. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el a tagi jogviszony meghatározásakor. Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértők! Egyik ismerősünk a biztosítási jogviszonyának rendezésére kért fel minket. 2008. 10. 31-2009. 11. 30. között rendelkezett munkaviszonnyal, majd 2009. 12. 01-2010. 01. 03. között fizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt követően 2010. 01. 04 - 2010. 03. 23-ig a munkaügyi központtól részesült ellátásban. 2010. 03. 24-2010. 11. 11-e között nem volt munkaviszonya, viszont egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére sem jelentkezett be, majd 2010. 11. 12-től újra munkaviszonyban állt. Ennek alapján rendezni kell a 2010. 03. 24 - 2010. 11. 11-i közötti időszakot, amely esetben jól gondoljuk, hogy 45 napig még passzív jogon biztosítottnak minősült, és így a T1011-es adatlapon az egészségügyi járulék fizetésének kezdő időpontja 2010. 05. 08-a lesz? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy egy egyszemélyes kft. tagja (aki nem a társaság ügyvezetője) végezheti-e a tevékenységét a társaságban munkaviszonyban napi 4 órában? (Máshol nincs biztosítási jogviszonya.) Ha igen, erről milyen módon kell rendelkezni az alapító okiratban?
Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető kiküldését az országos szakszövetség végzi. A bírói díj a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli (ez a dij a szakszövetség által megadott bruttó játékvezetői dij). A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-15 ezer forint közötti összeg/mérkőzés. Kérdések: a kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosítási jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? Mennyi költség vehető figyelembe a bruttó bírói díjból? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Válaszukat előre köszönjük
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló napi 2-szer 4 órában dolgozik, és vállalkozásunk is szeretné őt foglalkoztatni napi 4 órában. Hogyan alakulna esetünkben a járulékfizetési kötelezettség, illetve betegszabadság esetén figyelembe kell vennünk a másik két munkáltatónál már igénybe vett napokat esetleges betegség esetén? Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani? Várom szíves válaszukat, köszönettel.
Ha valaki korhatár előtti ellátást, vagy öregségi nyugdíjat igényel, nem lehet biztosított. A kérdés csak az, hogy ezt a feltételt melyik napon kell teljesíteni? Az ellátás igénylése, vagy az ellátás kezdő napján? A kérdést egy konkrét jogeset kapcsán a Kúria válaszolta meg.
Táppénzen lévő dolgozó súlyos betegségére tekintettel kérte a leszázalékolását. A munkáltatója azt javasolta, hogy mindketten jobban járnak, ha közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát. Mi lesz így a táppénzzel? – kérdezte olvasónk. Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ellentmondást látok a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azon két rendelkezése között, hogy "az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni" (39/A. § (1) bekezdés), illetve "a tgyás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani" (42. § (2) bek., 48. § (2) bek). Mi a helyzet akkor, ha a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben más volt a munkáltató, mint az ellátásra való jogosultság kezdő napján, tehát a két biztosítási jogviszony nem azonos, ugyanakkor a szülő nőnek a szülést megelőző évben, az előző munkahelyén több mint 180 nap jövedelme volt. Milyen jövedelem alapján kell ekkor megállapítani a tgyás összegét? Válaszát köszönöm.
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Miként adózik Magyarországon az a német állampolgár, aki egy németországi cégnél munkaviszonyban áll, távmunkát végez Magyarországról, van magyarországi bejelentett lakcíme és Magyarországon a saját tulajdonában lévő magyar cégtől szeretne jövedelmet kapni (bér vagy tagi kivét formájában)? Ezen kívül még két magyarországi cégben látja el az ügyvezetői tevékenységeket, amelyeknek nem tagja. A németországi biztosítási jogviszonyát meg szeretné tartani, de az szja-t Magyarországon szeretné megfizetni. A magyarországi tartózkodása előre láthatóan meghaladja a 183 napot. Lehetséges-e, hogy Magyarországon fizeti meg a németországi bére utáni adót, adóelőleget, és továbbra is Németországban marad biztosított? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar vállalkozást? Válaszukat előre is köszönöm!
Előadások alkalmával sokan teszik fel azt a kérdést, hogy a vállalkozási szerződés alapján dolgozó biztosított, ugye köteles számlát adni? A választ a Polgári törvénykönyvben találjuk, amely kétféleképpen is értelmezi a vállalkozó fogalmát.
Tisztelt Szakértő! A következő konkrét esetben kérem szíves segítségét: 1991 óta egy bel- és egy kültaggal működő (családi) betéti társaság kültagja 2013. november 23-án meghalt. A bíróság, miután észlelte, hogy a társaság a jogvesztő határidő lejártáig nem jelentett be új kültagot, megállapította a társaság jogutód nélküli megszűnését. 2014. május 23. napjával. A társaság cégeljárásban igazolási kérelmet terjesztett elő, és a bírósági végzéssel szemben fellebbezéssel élt. Egyben jogorvoslati kérelmet nyújtott be a megszűnést megállapító végzés ellen, és az örököst kívánta kültagként bejelenteni. Az ítélőtábla az előterjesztett fellebbezést elutasította, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az ítélőtábla végzése 2014. szeptember 1-jén kelt, és 2014. szeptember 8-án érkezett meg a bt.-hez. A bt. 2014. szeptember 8-áig működött, és az egyetlen alkalmazottat is foglalkoztatta. A bt. a beltag részére munkadíjat, az alkalmazott részére munkabért fizetett a 2014. május 23-át követő időre is. A bevallások elkészültek, a cég benyújtotta azokat, és határidőben megfizette a közterheket. Kérdésem, hogy a 2014. május 24-ét követő időre hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége a tagnak és az alkalmazottnak, akik minden szempontból jóhiszeműen jártak el és vették fel járandóságukat? Mi legyen a bevallásokkal? Önellenőrzéssel töröljem azokat? Köszönettel veszem szíves válaszát. Papp Jné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni: iskolánknál munkaviszonyban álló dolgozókat külön (pedagógusi szakmai feladatok, kirándulás-szervezés, -bonyolítás stb.) munkákra megbízási szerződéssel foglalkoztatunk. A szerződések időtartama 2014.01.01.-2014.06.30. A tényleges munkavégzés jelenléti ívek alapján konkrét napokra megállapítható, például 03. 28. (3 óra)+ 04.08. (6 óra)+ 05.26-31. 2-2 óra/nap x 2 500 Ft/ óra. Kérdésem: ezekben az esetekben lesz-e biztosítási jogviszonyuk, vagy a szerződés szerinti időszakra kell elszámolnom és mivel ezen időszakban a naptári napok száma 180, ez lesz az osztószám. Így például, ha a számfejtett bruttó 202 000 forínt mínusz 10 százalék költség, és nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a dolgozó nem biztosított, vagy külön dátumokra/hónapokra kell elvégezni a biztosítottság vizsgálatát? Szakmai segítségét előre is köszönöm! Tünde
Sokszor felmerült már a társas vállalkozói jogviszony téma, és most a NAV is megkezdte az ellenőrzéseket. Egy társaság ügyvezetője feladatait már 2010. óta alkalmazottként látja el. Erre a társasági szerződése is lehetőséget biztosít. A 2012-ben megváltozott tb-törvény értelmezésével még mindig probléma van. Be kell-e jelenteni ugyanabba a cégbe társas vállalkozóként az ügyvezetőt, így kettős jogviszonyt teremtve?
Tisztelt Szakértő! Az új szabályozás szerint a szociális szövetkezeti tag nem biztosított, az egészségügyi ellátást a szövetkezet külön megállapodás szerint intézi. A bérből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le, a dolgozó levonásra, szabadságra nem jogosult, pihenőidőt ennek megfelelően kap. Kérem válaszukat, hogy mire, milyen ellátásra jogosít az így megkötött tagsági jogviszony? Köszönettel.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték