303 találat a(z) bizonylat cimkére
Hatósági műszaki vizsga bizonylatainak számvitele
Kérdés
Alapesetet vizsgálva: bejön egy vevő, aki műszaki vizsgát szeretne. Előírt hatósági díja ennek (N1 kategóriát vizsgálva) 16 290 forint. Bizonylatai az esemény során: A társaság előre átutal egy keretösszeget a NKH elkülönített számlájára. A szolgáltatást igénybe vevő megfizeti az előírt hatósági vizsgadíjat a társaságnak a helyszínen. A társaság az NKH részére a keretösszegből kifizeti a hatósági részét, melyről a vevő kap számlát a közlekedési hatóságtól. A hatósági díj társaságot megillető részéről a társaság állít ki számlát. A hatósági díj NKH-t megillető része nem képezi a társaság árbevételének részét – ha jól gondolom –, mivel az csak egy átmenő tétel a társaság pénzeszközeiben? Az általunk kiállított számlán (ami a társaság árbevételét képezi) kívül, hogyan könyveljük le ezeket a pénzmozgásokat? Előre is köszönöm a segítséget!
Számlakorrekció
Kérdés
Gazdasági társaság szolgáltatásáról nyomtatványboltban vásárolt úgynevezett „kézi” számlát állított ki. Egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy a számla kelte tévesen van a számlán feltüntetve. Korrigálható-e a bizonylat saját készítésű, számlával egy tekintet alá eső bizonylaton? Amennyiben igen, a bizonylat sorszámozásának milyen feltételeknek kell megfelelni? Adhatunk-e egy tetszőleges, a társaság által kialakított sorszámot a bizonylatnak, amelyet szigorú számadás alá vonunk a kiállításkor? Köszönettel: P. Gyuláné
Magyar vállalkozás Svájcban rendezett vásárban értékesít
Kérdés
Amennyiben Magyarországon bejegyzett áfaalany vállalkozás részt vesz egy Svájcban rendezett vásáron, és ott termékeket értékesít, milyen szabályok vonatkoznak rá? A vállalkozás maga szállítja el a vásárra az árukat, és nyilván az el nem adott árukészlet visszaszállításra kerül. Exportnak minősül-e az ilyen értékesítés? A bizonylat kiállítása a magyar szabályok szerint történik? Szükséges Svájcban valamiféle adóalanyként bejelentkeznie? Válaszukat előre is köszönjük.
Készpénzes bizonylat könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem alapja a korábban az Önök egyik szakértője adott válasz, ez a következő: http://adozona.hu/kerdesek/2014_5_16_Kezi_nyugtas_bevetel_konyvelese_wuf Kérdésem az lenne, hogy miként értelmezhető az azonnali könyvelés abban az esetben, ha egy vállalkozás könyvelőcéget foglalkoztat? Azt nem értem, hogyha képződik egy készpénzes bizonylat egy vállalkozásnál, akkor az nyilván csak következő hónapban lesz lekönyvelve, hiszen ekkor kerül leghamarabb a könyvelőirodához a bizonylat. Így nem sérül az azonnali könyvelés elve? Ez mivel magyarázható? Meddig tolerálható a könyvelés halasztása? Vagy ez a kötelezettség nem így értendő? Válaszát köszönöm.
100 százalék előleg, egy bizonylat III.
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Hogyan értelmezendő a NAV iránymutatása az Önök által adott válasz tükrében? Üdvözlettel, Szilvásy Hanna "Azokban az esetekben, amikor a teljes ellenérték egy összegben előlegként megfizetésre kerül, a bizonylatolás kapcsán lehetőség van arra, hogy az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerüljön. Ilyenkor a kibocsátott előlegszámlán a számlakibocsátó szerepelteti az előlegként átvett összeg 100 százalékát (adóalap és adóösszeg bontásban, az ügyletre irányadó áfa-mérték feltüntetése mellett, feltéve, hogy nem egyszerűsített adattartalmú számláról van szó), jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját mint adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpontot, majd pedig ezen a számladokumentumon megjelöli az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték rendezésre nem kerül sor."
Online kassza pénzkészlete
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Most került hozzám könyvelésre egy zöldséges bolt, amely online kasszával rendelkezik. Reggelente nyitó összegnek csak a váltópénzt ütik be, napközben csak a bevételeket ütik be a pénztárgépbe, a kiadásokat nem. Este kiveszik a váltópénzen felüli pénzkészletet, és csak a váltópénzt hagyják bent. Nem bizonylatolnak semmit kiadási-bevételi pénztárbizonylaton. Egy festékbolt, amelyet évek óta könyvelek, a következőképpen jár el. Napközben vezeti rendesen a pénztárgépbe a bevételeket a kiadásokat. A záró pénzkészlete lesz a következő napi nyitója. Kiadási-bevételi pénztárbizonylatot használ minden pénztári mozgáshoz. Nincs olyan, hogy váltópénz, hiszen van elegendő pénzkészlet mindig a visszaadáshoz. Így látható a vállalkozás pénzkészlete folyamatában naponta is, ugyanúgy, mintha nem online kasszával dolgozna a cég. Naponta egyeztetik is a pénzkészletet. Viszont a gyakorlat például a zöldségeseknél, az első tipus az ügyfél elmondása alapján. Kérdésem , hogy helyes-e az első verziós pénztárgépkezelés? Ha igen, akkor például a váltópénz feletti bevétel este bekerül egy kvázi kettes pénztárba, és ott kell vezetni a készpénzes kiadásokat, illetve a banki befizetéseket és felvéteket? Mi lesz a bizonylata este az online kasszából kivett bevételnek. Esetleg egy sima kiadási pénztárbizonylat? Hogy áll így fenn a nyitó és a záró pénzkészlet egyezősége a pénztárgépből kijövő pénztárjelentéssel ? Jól gondolom, hogy helyetelen ez a gyakorlat? Köszönettel várom válaszukat.
Pénztárgépbizonylatok őrzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy az online pénztárgép nyitási bizonylatát meg kell-e őrizni. Eddig azt csak a nap végéig őrizték meg. A kérdés tehát az, hogy változott-e a jogszabály ezt illetően? Előre is köszönöm a választ!
Elszámolásra átvett pénzeszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyvéd az ügyfelétől a cégbírósági illetékek megfizetésére pénzt vesz át. Kérdés, hogy erről milyen bizonylatot állítson ki az ügyfele részére? Válaszát köszönöm: Bognárné
Elektromos cégautó "tankolása"
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk elektromos autót vásárolt az ügyvezetőnek, aki éjjel, otthon tölti fel azt. Hogyan számolható el a cégnél az "üzemanyag"? Milyen bizonylatok használandóak? Válaszát előre is köszönöm.
Hivatali célú költségek
Kérdés
Egy kft. ügyvezetője (nem munkaviszonyban látja el feladatát) a céges útjaival kapcsolatban különböző számlákat, illetve bizonylatokat (amelyek nem számlák) ad le a könyvelés felé. Ezen számlák, bizonylatok a cég külföldi partnereinek felkeresésével kapcsolatosak, rendszerint repülőjegyek, szállás+reggeli, parkolás, útdíjak, tankolás, gépkocsibérlés, étkezés. Ilyen üzleti utak esetében a társaságnak kell kiküldetési rendelvényt kiállítania, hiszen nem a munkáltató küldi el munkavállalóját céges útra, hanem maga az ügyvezető utazik. Hogyan lehet elszámolni azon költségek összegét, amelyről nem ad a cég névére szóló számlát? Például van, hogy parkolóautomatából vásárol parkolójegyet külföldön. A cég, valamint az ügyvezető (aki külföldi állampolgár) szempontjából keletkeztet-e adókötelezettséget bármelyik tétel (például a nem szállásdíjban foglalt reggelin kívüli étkezés)? A számlákat az 52-es utazási, kiküldetési költségek között kell nyilvántartani? Esetleges ellenőrzéskor, hogyan bizonyítható, hogy valóban üzleti céllal jelent meg az ügyvezető, ha például a partner megkeresése után mégsem kötöttek üzletet? A külföldi számlák tekintetében áfa szempontjából van-e valami bevallási kötelezettség? A számlán a "kinti" adómértéket tüntették fel.
Felújítási alap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy ingatlant egy társasházban. A társasházkezelő havonta felújítási alapra követel egy bizonyos összeget.Az lenne a kérdésem, hogy a kft. könyvelésében ez milyen költségként jelenjen meg, és milyen számviteli bizonylat alapján számolhatja el ezt az utalást a kft.? Válaszát előre is köszönöm.
Szabálytalankodott a NAV-ellenőrzöttek fele
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaszi akciója során az országszerte végzett több mint nyolcezer ellenőrzés felénél találtak valamilyen hiányosságot, és összesen 250 millió forint bírságot szabott ki az adóhatóság.
Áfát akart levonni, az adóhatóság szabálytalannak találta, döntött a Kúria
Cikk
Az adóhatóság azt vizsgálta, hogy az adózó jogszerűen szerepeltette-e bevallásaiban a beszerzéseit terhelő levonható áfát. A jogerős ítélet a Kúriánál kötött ki.
Külföldön szerzett bevétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy adószámos magánszemély kézműves termékeit külföldi (bécsi) vásáron értékesíti, melyről bizonylatot nem állított ki, mert a külföldi szabályok szerint nem kellett és adót sem kellett fizetnie. Ezen a bevételei után Magyarországon adószámos magánszemélynek kell adót fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Társasháztól bérelt osztatlan, közös tulajdonú helyiség bérleti díjának az elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégem egy társasháztól bérel egy helyiséget, ennek költségét a társasház felé kell megfizetni, de erről semmilyen bizonylatot nem állít ki. A közös képviselet helyesen jár el? Elegendő bizonylat, hogy egy megállapodás van a társasház osztatlan közös tulajdonú területén kialakított helyiség kizárólagos használatáról és ennek a díjáról, amit átutalással egyenlítünk ki?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
