329 találat a(z) bizonylat cimkére

Vásárlás külföldi magánszemélytől Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. az interneten vásárolt, valószínűleg eu-s cégtől, de a letöltött bizonylaton nem volt eu-s adószám. Hogyan szerepeltessem ezt az áfabevallásban? Ha nem válaszolnak a kérésünkre, hogy küldjenek olyan számlát, amelyen fel van tüntetve a közösségi adószám, akkor hogyan lehet ezt kideríteni? Cégvezető egy szlovák magánszemélytől vásárolt alkatrészeket, és egy német magánszemélytől számítógépet. Hogyan kell ezt az áfabevallásban szerepeltetni? Az egyik magánszemély a másik olyan kisvállalkozó, aki alanyi mentes a saját országában és nincs eu-s adószáma. Ezeket az eseteket hogyan kell kezelni az áfabevallásban és az A60-as nyomtatványban?

Iratanyag üzletrész-átruházás esetén Kérdés

Pénzvisszafizetési garancia külsős lebonyolítóval 2. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ugyanilyen című kérdésem kiegészíteném. A vásárlók a termékeket különböző cégeknél vásárolják meg. A visszavásárlási akciót nem ezek a kiskerekedelmi cégek, hanem a termék gyártója csinálja. A termék gyártója kér fel a lebonyolításra egy ügynökséget, amely átveszi és kifizeti az árut a magánszemélyektől. Az ügynökség meg majd átadja a termékeket közvetlen a gyártónak és kiszámlázza. Ebben az ügyletben nincsenek benne a kiskereskedelmi üzletek. Az ügynökség milyen bizonylattal veszi vissza az árut? Nem tud kiállítani helyesbítő számlát, hiszen az eredeti eladó nincs az ügyletben. Köszönettel:

Pénzvisszafizetési garancia külsős lebonyolítóval Kérdés

Egy bizonyos gyártó meghatározott termékeinek megvásárlását követően a magánszemélyek visszaküldhetik postai úton a terméket 90 napon belül. A termék árát a promóciót lebonyolító cég utalja vissza. (Nem az a cég, ahol vette) Ezen ügylet minek minősül? Ha oda vinné vissza, ahol vette, ott egy helyesbítő számla készülne. Ha itt viszont egy másik cég gyűjti be a termékvisszavételt, ekkor milyen bizonylat készül?

Hirdetésével bukott le az illegális pálinkakereskedő Cikk

A barátja segített túladni a „többleten” annak a férfinek, akitől 90 liter pálinkát foglaltak le a NAV Somogy megyei munkatársai.

Közösségi termékértékesítés - 2020 Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét! 2020. 01. 01-jétől közösségi termékértékesítés esetén a közösségi értékesítést két meglévő, egymástól független bizonylattal kell alátámasztani. Ezek a bizonylatok – amennyiben az eladó fuvaroz – az alábbiak. Rendelkezni kell kettő dokumentummal az alábbiakból: a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok (pl. az aláírt CMR dokumentum vagy CMR-fuvarlevél; az áru fuvarozója által kiállított számla, hajóraklevél, a légi teherszállítási számla), vagy rendelkezni kell az előzőekből egy dokumentummal plusz eggyel az alábbiak közül: fuvarozási biztosítási kötvény; fuvarozás kifizetésének banki dokumentuma; a vevő tagállamában közjegyzői nyilatkozat, hogy a termék megérkezett; a célországban a raktár kezelőjének nyilatkozata, hogy bevételezték a terméket. Abban az esetben, ha az eladó saját maga juttatja el a termékeket, saját autójával a szlovák partneréhez (vevőjéhez), akkor hogyan lesz meg a két dokumentum? Szállítólevéllel rendelkezik az eladó, de egyéb – fentebb felsorolt – dokumentumok nem fognak a rendelkezésére állni. Mit lehet tenni ebben az esetben? Milyen dokumentum fogadható el még ez esetben? Válaszát előre is kösznöm!

Számlázási szabályok nemzetközi ügyleteknél Cikk

A belföldi vállalkozások nemzetközi térnyerésével külföldi megrendelőik is megszaporodtak. Mi a helyzet számlázáskor, melyik állam szabályait kell alkalmazni a bizonylat kiállítása során?

Internetes társkeresés – tagdíj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. internetes társkereséssel foglalkozik. A társkereső oldalon regisztrált tagok az aktuális tagdíjat interneten keresztül bankkártyával vagy Paypal-lal, illetve mobilfizetéssel, valamint átutalással fizetik. A mobilfizetésről a szolgáltató minden hónapban elszámol a társasággal, erről árbevételi számla készül, az utalások esetében viszont csak a banki kivonaton szerepelnek a jóváírt tagdíjösszegek. Kérdésem, hogy az adott tevékenység esetében elegendő könyvelési bizonylatként a banki kivonat, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben nem kell számlát kibocsátani? Köszönettel.

Külföldi utak számla nélkül Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég ügyvezetője és alkalmazottai is gyakran mennek külföldre szakmai okokból. Gyakran előfordul, hogy a céges autó tankolásáról, a szállásról nem számlát hoznak, hanem nyugtát, vagy egy igazolást. Amikor kértük, hogy számlát hozzanak, azt mondták, hogy nem kaptak számlát. Ha jól tudom, akkor a külföldi adózótól elfogadhatok egyéb bizonylatot is, ha az ottani jogszabályok megengedik azt, például nyugtát. Hogyan tudjuk a nem számlás tételeket költségként elszámolni, illetve hogyan tudunk megbizonyosodni, hogy a külföldi partner tényleg nem köteles számlát kiállítani és nem arról van szó, hogy egyszerűen elfelejtettek számlát kérni? Különösen a tankolás elszámolása érdekelne.

Különbözeti áfás adóalany előlegelszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Használt autó értékesítésével foglalkozó adóalany előleget kapott az egyik gépkocsi megvásárlására. Az előleget magánszemély fizette, ő lesz a gépkocsi vásárlója is. Különbözeti adózás alá eső ügylet esetén mi a teendő befolyt előleg esetén, mivel itt még nem ismeretes az adóalap, a befolyt összeget tartalmazó áfatartalom? Az áfatörvény 59. §-a alapján a befolyt összeg előlegnek minősül, mely után áfafizetési kötelezettség merül fel. A befolyt összegről 27 százalékot tartalmazó előlegszámlát kell kiállítani, annak ellenére, hogy az áfatartalom nagy valószínűséggel sokkal alacsonyabb lesz? A gépkocsi értékesítésekor kerül elszámolásra az előleg többlet áfája? Ha ebben az esetben nem kell 27 százalékos áfát fizetni a befolyt előlegre, akkor az áfatörvény 159. § (2) bekezdése értelmében lehetséges, hogy nem kell számlát sem kiállítani? Az adóalany magánszemélytől kapja az előleget, és nem éri el a 900 000 forintot. Az összeg bankon keresztül kerül utalásra, ez elfogadható számviteli bizonylatnak? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.

Használt áru beszámítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy marketing akció keretében azt kívánja a vevőinek felajánlani, hogy amennyiben új gépet vásárol nálunk, a régi, használt gépét kilónként vagy más mértékegység szerint 100 EUR összegben beszámítjuk. Az így megvett termék az esetek többségében használhatatlan, szétbontás után leadásra kerül a hulladékfeldolgozóba. Mi a helyes bizonylatolása ennek a tranzakciónak? Az, ha mínuszos tételként szerepeltetjük a használt gépet a vevőnek az új gépről adott számlán, vagy ha a vevő számlázza felénk, vagy teljesen más módon kell kezelni? A használt gép készletre kerül rögtön, vagy csak szétbontás után? Mi történik akkor, ha magasabb értékű a beszámítandó termék, mint az eladandó új? Van adózási korlátja az ilyen engedménynek? Válaszukat előre is köszönjük!

Kártérítés befizetése egyesület pénztárába, bizonylatolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyesület tulajdonában lévő személygépjárműben kárt okozott az egyik tag. A felelőséget és kártérítés megtérítését vállalja. Közben a tag kilépett az egyesületből. A pénztárba befizeti a megállapított kár összegét, mely megállapítása kárszakértővel történt. Erről bevételi pénztár bizonylat készül, illetve jegyzőkönyvet készít az egyesület, a kár keletkezésének körülményeiről, melyet fényképekkel egészít ki, amin jól látható a sérülés. A volt tag ír egy nyilatkozatot, amiben károkozást elismeri, a költségeket megtéríti az egyesület felé. Kérdésem, hogy ebben a formában megfelelően dokumentáljuk e a befizetett összeget, helyesen járunk-e el? Köszönöm megtisztelő válaszát!

NAV-os boltbezárás I. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását az alábbi esettel kapcsolatosan: 2 db kft.-ről A és B van szó, azonos tulajdonosi körrel rendelkeznek. Mind a kettő cég kiskereskedelmi húsértékesítés végez. "A" cég idei év május közepéig végezte a tevékenységét évek óta egy bérelt üzlethelyiségben. Egyéb okok miatt a tevékenységet "B" cég május 14-étől tovább folytatta. Május 24-én revizorok próbavásárlást végeztek "B"nél, mivel nyugtát nem kaptak, így jogkövetési vizsgálatot folytattak le. Egyrészt megállapították, hogy "B" cég pénztárgéppel nem rendelkezik, és adóelszámolásra alkalmas bizonylatot nem kaptak a vásárláskor, valamint a cég alkalmazottja május 23-án került bejelentésre. Egy hetet még "A" cég alkalmazottjaként dolgozott a munkavállaló "B" cégnél, ezt a jelenléti ív is alátámasztotta. Észrevétel benyújtásakor próbáltuk a helyzetet menteni olyan módon, hogy a "A" és "B" cég között szerződéses jogviszonyt hoztunk létre, amelynek keretében "A" cég vállalta saját alkalmazottaival a bolti értékesítést "B" cég részére. Ezt követően az ügyvezetőt beidézte az adóhatóság, ahol nyilatkozatot tett, hogy két cég közötti szerződés nem valós, csupán elfelejtették átjelenteni az alkalmazottat a másik cégbe. A cég a bizonylat és a pénztárgép nélküli értékesítésért mulasztási bírságot kapott. Majd ezt követően üzlet bezárási időpont egyeztetésére kapott az ügyfél idézést az adóhatóságtól be nem jelentett alkalmazott miatt. Lehet boltzárat elrendelni mulasztási bírság kiszabása nélkül?

Külföldi fióktelep rendelkezésére bocsátott eszközök Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi vállalkozás (kft.) gépjárműveket bérel Magyarországon, amelyeket a külföldi fióktelepe (RO) rendelkezésére bocsátott "Haszonkölcsön szerződés" alapján, díjmentesen. A fizetendő bérleti díjat a belföldi vállalkozás (kft.), az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket (üzemanyag, javítási ktg.) a külföldi fióktelepe számolja el. 1.) Helyesen jár-e el a belföldi vállalkozás? 2.) Milyen bizonylatok alapján számolható el a belföldi vállalkozás és az általa alapított külföldi fióktelep között történő "szolgáltatásnyújtás"? 3) Felmerülhet-e ÁFA adókötelezettség bármelyik félnél? 4) A belföldi vállalkozásnál TAO adóalap módosító tételt eredményezhet-e ezen ügylet után elszámolt, fizetett bérleti díj? Köszönettel: L.Kinga

Saját rezsis beruházás áfa-bizonylatolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Helyes-e az az eljárás, ha saját rezsis beruházás esetében egy számlát állít ki a vállalkozás, "Önszámlázás" megjegyzéssel a számlán? A fizetendő áfa a kiállított számla 2. példánya alapján, a visszaigényelhető áfa a számla eredeti példánya alapján kerül megállapításra. A számla mellékletét képezi a felhasznált munkaerő kimutatása, bérlapok, valamint a felhasznált anyag és a beruházási számlán lévő egyéb tételek, melyek érintettek. Előre is köszönöm a választ.