297 találat a(z) bizonylat cimkére
Törzstőkebefizetés
Kérdés
Egy kft alapító okiratában az szerepel, hogy a tag a fennmaradó törzstőkét (2 millió 500 ezer forint) 2019. 03. 31-ig fizeti be a társaság pénzforgalmi bankszámlájára. Arra vonatkozóan nincs "kikötés", hogy ezt egyszerre vagy többször kisebb összegben teszi meg. Kérdéseim: 1. A tag a törzstőke befizetésénél a bankban elég, ha csak jelzi, hogy nem sima készpénzbefizésről van szó, hanem ő a kft. törzstőkéjeként kívánja befizetni az összeget? 2. Kell-e erről külön igazolást kérni a banktól, vagy megfelelő az a bizonylat, amit a bank a készpénzbefizetésről ad, és abból egyértelműen kitűnik, hogy a tag fizette be a pénzt, illetve a megjegyzésben ott szerepel, hogy törzstőke? 3. Ha az alapító okiratban csak az szerepel, hogy 2019.03.31-ig fizeti be a tag a hiányzó összeget, akkor megengedett, hogy akár több részletben teljesítse azt? 4. Ha több részletben fizeti be, és mindig kap róla bizonylatot, akkor bizonylatonként kell a törzstőke befizetésének tényét jelenteni a cégbíróságnak, vagy csak akkor, és egyszer, ha teljes egészében megtörténik a hiányzó törzstőke befizetése? Az alapító okiratban csak annyi szerepel, hogy a tag köteles bejelenteni, ha a törzstőke befizetése megtörtént. Ebből számomra nem világos, hogy az egész törzstőkére utal, vagy annak egy részére. 5. Ha befizette a bankszámlára a törzstőkét, onnantól az a kft. pénzeszköze. Ebből rögtön rendezhetők a kft. kiadásai? Például be lehet belőle fizetni járulékot, áfát stb.-t?
EU-ban is dolgozó "mozgóbüfé"
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás, streetfood keretében például lángost és szalámit szándékozik árulni, Magyarországon is és Ausztria, Németország területén. A kérdés, ez termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Mi a teljesítés helye, és ha ez így törvényesen megoldható, milyen bizonylatot ad a vásárlóknak külföldön? Lehet alanyi mentes a vállalkozás? Köszönettel.
Új áfaelőírások a közösségi termékértékesítésekre
Cikk
Az áfamentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől – hangsúlyozza a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Egyesület, vadászgörények
Kérdés
Tisztelt Szakértő Úr/Asszony! Egyesület kizárólag közcélú tevékenységet végez, melynek keretében vadászgörényeket fogad be (gazdátlan – a gondozója által a továbbiakban nem kívánt állatok – gondozása, tartása), melyeket olyan gazdikhoz helyez el, akik gondját viselik az állatoknak, illetve ellátja azokat a rehabilitációt megelőzően. Az egyesület egyszeres könyvviteli elszámolású. A befogadott állatokról számszerűsített nyilvántartást vezet. Kérdéseim: 1. A nyilvántartás szerinti állatokat szerepeltetnie kell-e a mérlegben a készletek között, ha igen, milyen értékben? Amennyiben valamely értékben szerepeltetni kell az állatokat (szokásos piaci érték?), akkor az eredménykimutatásban a pénzbevételt nem jelentő bevételként kell megjeleníteni? 2. Az alapító okiratban szerepel a befogadott állatok rehabilitációja, megfelelő gazdikhoz történő elhelyezés. Amennyiben ellenértéket fogadnak el, az vállalkozási tevékenységnek minősül-e esetleg önként befizethetnek-e valamely összeget támogatásként? Kell-e erről bizonylatot kiállítani (bevételi pénztárbizonylat, nyugta, egyéb csak számviteli nyilvántartás). Válaszukat előre is köszönöm, Molnár Ilona
Könyvelési tételek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi számlák kontírozásával/könyvelésével kapcsolatban kérem szíves segítségüket: Bt. foglalkozik telefonok feltöltésével és szerencsejáték-árusítással, csak sorsjegy-értékesítés folyik. Telefonfeltöltéssel kapcsolatos bizonylatok a következők: kap: számviteli bizonylatot a feltöltésekről – időszakra vonatkozóan –áfamentesen, kiegyenlítése bankon keresztül történik T:454 K:4713 kap: jutalékról számlát: T:311 K: 97. értékesítés: pénztárgép-bevételek közzé nem üti be nyitó pénzkészlethez halmozza hozzá – árbevételek között nem szerepel T:4713 K381, Szerencsejáték/sorsjegy kap elszámoló bizonylatot az eladott sorsjegyekről (ezen szerepel a forgalom forintban, jutalék forintban és az egyenleg: T:0 K:0 – nyilvántartási számlák, kap: jutalék számla – önszámla – T:311 K:911 eladás: teljesen külön kasszában kezeli,i pénztárgép forgalmába nem üti, kifizetése: forgalom összegéből visszatartja a Szerencsjáték Zrt. a jutalék összegét és az egyenleg kerül kiegyenlítésre. Köszönettel
A számviteli bizonylatok elektronikus tárolásáról
Cikk
Olvasói kérdés nyomán Antretter Erzsébet adószakértő (Niveus Consulting Group) körbejárta, őrizhetők-e a számviteli alapbizonylatok szkennelve, elektronikus formában.
Bizonylatok elektronikus tárolásának lehetősége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A hatályos szabályozások szerint dönthet-e úgy egy cég, hogy a számviteli alapbizonylatait (bejövő számláit) scannelés után elektronikus formában őrzi meg? Ennek mik a feltételei, van-e bejelentési kötelezettsége? Segítségét előre is köszönöm.
Üzemanyag-megtakarítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nemzetközi és belföldi fuvarozással foglalkozó cég minden tehergépkocsija 3,5 tonnát meghaladó. A gépkocsivezetőknek hogyan kell kiszámolniuk az üzemanyag-megtakarítást (melyik két üzemanyag-fogyasztást kell összehasonlítaniuk), és azt milyen bizonylattal kell alátámasztaniuk? Válaszukat előre is köszönöm.
Üzemanyagköltség elszámolása: mi a megfelelő bizonylat?
Cikk
Elszámolható-e az egyéni vállalkozó üzemanyagköltsége számla nélkül, a menetlevél alapján? – kérdezte olvasónk. Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.
Egyenlegfeltöltés bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfaalany társaságunk domain + tárhelyszolgáltatást nyújt magánszemély és jogi személy ügyfeleinek. Ügyfeleinknek lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy egyenleget töltsenek fel nálunk, aminek a terhére a későbbiekben szabadon tudnak a szolgáltatásainkból megrendelni. Ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásaink 1 vagy 2 évre szólnak, előre számlázva időszakos elszámolású ügyletként. Kérdésünk: – az egyenlegfeltöltésről milyen számviteli bizonylatot kell kiállítanunk? Helyesen gondoljuk-e, hogy az egyenlegfeltöltés még nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, így erről nem kell számlát kiállítani, s nem keletkezik még áfafizetési kötelezettség? – az egyenlegfeltöltés előre fizetésnek (nem pedig előlegnek) minősül? – amikor az egyenleg terhére ügyfelünk megrendeli a szolgáltatásunkat, akkor kell a felhasznált összegről számlát kiállítani? Ez esetben a számla kelte lesz az áfafizetési kötelezettség időszakos elszámolású ügyletként? Köszönjük, üdvözlettel: Alexandra
Vissza nem fizetett garanciális visszatartás bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az építőiparban dolgozik, ahol a szerződésekre jellemző a garanciális visszatartás. Az egyik munkánál – igaz véleményünk szerint jogtalanul, de nem erre vonatkozik a kérdés – a garanciális visszatartás összegét csak részben fizették vissza, arra hivatkozva, hogy bizonyos garanciális munkát helyettünk végeztek el X Ft értékben. Viszont erről más bizonylatot, elszámolást stb. nem küldtek. Kérdésem, hogy ilyen esetben mi a helyes eljárás a megrendelő, illetve mi a vállalkozó részéről, hogyan kell a törvényeknek megfelelően, helyesen eljárni. Válaszát előre is köszönöm.
Klinikai vizsgálatok kapcsán felmerülő donor-, útiköltség
Kérdés
Szíves állásfoglalásukat szeretnénk kérni a következők tekintetében. Egyetemen futó klinikai vizsgálatok kapcsán a vizsgálatokba bevont betegek számára a klinikai vizsgálatot finanszírozó cégek (továbbiakban: gyógyszergyártók) legtöbb esetben fizetnek úgynevezett útiköltség-térítést. Ezen költségtérítést bizonyos esetekben az adott gyógyszergyártókon vagy harmadik félen keresztül térítik meg a betegeknek, azonban ennek kifizetését a gyógyszergyártók egyre inkább az egyetemen, mint a vizsgálatot lebonyolító intézményen keresztül várják el, azaz az egyetem számára utalnák ezen általuk megállapított átalánydíjazást, és az egyetem feladata lenne ennek kifizetése a betegek számára. A díjazások adómentességéről az szja-törvény 1. mellékletének 7.7 pontja rendelkezik. Útmutatást szeretnénk kérni arra vonatkozóan, hogy a hatályos jogszabályok, valamint a GDPR előírásait szem előtt tartva ezen díjazás betegek számára történő kifizetéséhez milyen bizonylatok szükségesek. Állásfoglalásukat kérem, indokolja. Válaszát előre is köszönjük.
Szemüveg adómentes költségtérítése – kiegészítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018.04.14. válaszukban, mely kérdés címe: Szemüveg elszámolása volt (https://adozona.hu/kerdesek/2018_4_13_Szemuveg_elszamolasa_rja), a következő szakaszban írottakra szeretnék rákérdezni, mert amit Ön most írt, és amit az említett kérdésre válaszoltak, eltér egymástól, mégpedig jelentősen. Az akkori válasz ezen részét kérem, hogy magyarázza meg, hogy mire is kell alkalmazni: – A fenti előírásoknak megfelelő képernyős védőszemüveg is adómentes juttatás. Amennyiben azonban a képernyő előtt munkát végző személy egyébként is szemüveget hord, úgy a szemüveg ára nem számolható el védőszemüvegként adómentesen, csak egyes meghatározott juttatásként. A másik kérdésem pedig változatlanul az, hogy milyen igazolás alapján számolható el adómentes juttatásként, és mikor nem számolható el adómentes juttatásként, hanem egyes meghatározott juttatásként? Miután a munkavállalót panasz esetén a munkáltató utalja be üzemorvoshoz, úgy gondolom, hogy az üzemorvosi alkalmassági vizsgálatról hozott igazolás nem elegendő a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg elszámolásához. Vagy ez az igazolás is elegendő lehet? Segítségét megköszönve.
Hazautazás térítése
Kérdés
Sok kérdés és válasz született már a hazautazás témában, azonban két kérdésre nem találtam választ, illetve megerősítést. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet 7. paragrafusa értelmében a munkavállaló nyilatkozik arról, hogy a tartózkodási helye megegyezik a munkahely székhelyével, de életvitelszerűen állandó lakhelyén él, ami 200 kilométerrel távolabb van. 1.) A kormányrendelet szerint a helyi közlekedési eszköz (A-ból felutazik Bp-re, ahol metróval, villamossal utazik a pályaudvarig, ahonnan elutazik B-be, a lakhelyére), vagyis a metrójegy nem számolható el a hazautazás költségei között. Jól gondoljuk-e ezt? 2.) Ha a dolgozó autóval utazik haza például havonta egyszer, a munkáltató térítené neki a kilométerenként 15 forint összeget, ezen kifizetésnek mi az alapbizonylata. Míg a menetjegyből kiderül, hogy a dolgozó ténylegesen hazautazott, addig az autóval történő utazás hogyan bizonylatolható hitelt érdemlően? Válaszukat előre is köszönjük.
Ingatlannal együtt eladott ingóság garanciájának érvényesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingóságot (például egy beépített klímát) az ingatlannal együtt értékesít egy cég, akkor az ingatlan vásárlója hogyan tudja érvényesíteni a garanciális jogait az ingóságokra? Garanciális jogokat tudtommal csak eredeti számla alapján lehet érvényesíteni. Jelen esetben az eredeti számlának az ingatlant eladó cég könyveiben kell maradnia (egyrészt számviteli előírások, másrészt az áfa levonásának érvényesítése miatt). Megoldás lehet-e, ha az ingatlant eladó az ingóságról kiállított számla mellé fénymásolatban átadja a vevő számára az ingóság vásárlásáról készült számlát? Vagy az ingatlant vevőnek vissza kell adnia az ingatlan eladójának az ilyen ingóságot, amelyről ő sztornó számlát állít ki a vevő felé, visszautalja az ellenértéket, majd a garanciát az eladó érvényesíti, és ha a vevő még mindig kéri az ingóságot, akkor a garanciális javítás után újból eladja a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
