Tisztelt Szakértő! Egyéni ügyvéd eljárási illeték és közzétételi díj értékéről milyen bizonylat kiállítására kötelezett, ha az összeget átveszi és ügyfele helyett befizeti a cégbíróság felé? Ezen összegeket milyen jogcímen kell könyvelni és beleszámít-e az éves összes bevételébe? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! "A" vállalkozás által kirendeléssel foglalkoztatott másik, "B" vállalkozás székhelyén dolgozókat, egy hónapon keresztül, ideiglenesen. "A" vállalkozás költségei megtérítésére jogosult "B" vállalkozástól nyereség nélkül, megállapodás szerint. Milyen bizonylatot kell a "költségtérítésről" kiállítani? Kötelező a szigorú számadású számla? Van ennek áfavonzata?
Egyesületünk konferenciára meghívott külföldi előadót. Az előadásért nem kért díjazást. Viszont céges autóval érkezett, aminek (üzemanyag) költségeit rendeznie a kell munkáltatója felé. Ennek térítését kéri tőlünk. Abban szeretném kérni a tisztelt szakértő segítségét, hogy ezt milyen formában tudnánk megtenni, tekintve, hogy külföldiről van szó? Milyen bizonylatokra van szükség a kifizetéshez?
Tisztelt Adózóna! Társaságunk értékesítését úgynevezett brókerek is segítik, melyre olyan belső, az ügyviteli rendszer által automatikusan kalkulált, számviteli megoldás került szerződés szerint megállapításra, mely számviteli bizonylatot állít ki a bróker sikerdíjáról a feltételek teljesülésével. Tekinthetjük-e ezen bizonylatot a mi oldalunkon a számvitel, tao szerint alapdokumentumnak, mint igénybe vett szolgáltatás, s ezt használhatjuk-e ellenőrzés esetén, vagy muszáj a bróker által kiállított szállítói számlát alapbizonylatként, utólag ezen tételekhez hozzárendelni? Magát az eljárást nem kifogásolta könyvvizsgálat, mint a költség azonnali könyvelésének tényét, s az arról való kifizetéseket, mint szállítói kötelezettség csökkentését. Ugyanakkor kérdés, hogy ez így csak elhatárolásnak minősül-e, s szükséges lenne-e a bróker által kiállított számlát könyvelni, de legalábbis az "elhatároláshoz" egy számmal hozzárendelni? Köszönjük.
Kérdésem 1. Rendelés weben – előre utalja a pénzt a vevő, a számlán szerepelhet-e "előre utalás" fizetési mód. Helyesen kezeljük-e, ha nem vesszük ezt előlegnek. 1. Vevő árut rendel (nagykereskedelmi értékesítés), az árut összekészítjük, csomagoljuk, számlázzuk, de a futárnak az ellenérték beérkezése után adjuk át. A számlán "előre utalás" fizetési módot tüntetnek fel. Ez ilyenkor előleg vagy sem, kell-e másként bizonylatolni? Hiszen a számla teljesítése azonos vagy megelőzi akár a pénz beérkezését? Egyáltalán "az előre utalás" fizetési mód helyénvaló-e, vagy utalást kellene feltüntetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egy magyarországi társaság, belföldi adóalany, kettős könyvvitelt vezet, áfa szempontjából az általános szabályok vonatkoznak rá. A cég tevékenységéből eredően külföldön is járunk, ott is vásárolunk üzemanyagot, illetve autópálya-matricát, a cégautó használatával összefüggésben. Szlovákiában ezekről a költségekről vagy semmilyen bizonylat nem szerezhető be, vagy csak a magyar nyugtának megfelelő adattartalmú dokumentumot kapunk (nem szerepel rajta se cégnév, se rendszám). Ilyen esetben milyen bizonylat képezi a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapját? Számla hiányában mi alapján könyvelhetők cégünknél a bankkártyás, illetve készpénzes költések? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél a pénzkezelési szabályzat nem írja elő kiadási és bevételi pénztárbizonylat alkalmazását. A tulajdonosok készpénz-befizetésével törzstőkeemelést hajtanak végre. Ebben az esetben elegendő-e egy ügyvédi, társasági szerződés módosító okirat a pénzmozgás könyvelési bizonylatául, bevételi pénztárbizonylat nélkül? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S.G.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: cégünk saját üzletrészét értékesíteni kivánja, a üzletrész megvásárlója intézkedett is ez ügyben, mellyel kapcsolatban az üzletrész vásárlójának költségei merültek fel, időközben az ügylet meghiúsult, de a vevőjelölt cégünk felé terhelni kivánja felmerült költségeit. A kérdésem az, hogy milyen bizonylat alapján tudja terhelni cégünk felé felmerült költségeit? A felmerült költségei ügyvédi dij, valamint a megvásárlással kapcsolatos ügyintézés, eljárási költségek. Valamint milyen összefoglaló név szerepelhet a terhelő bizonylaton? Köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett, azonos című kérdésemre szeretnék pontosítást kérni: Abban az adott kérdésben kérem segítségét, hogy FELVÁSÁRLÁSI jegyet vagy VÉTELI JEGYET vagy MÁS EGYÉB SZÁMVITELI BIZONYLATOT kell kitölteni a felvásárló cégnek, ha a kérdésben megjelölt magánszemélyek azt nyilatkozzák, hogy nem üzletszerű a tevékenység? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónknak a külföldi anyacég tankolókártyát biztosít munkábajáráshoz. A munkavállaló a tankolásokról szóló bizonylatokat az anyacégnek küldi el. Érdeklődnék, hogy ebben az esetben szükséges-e a 9 forint/km-t megfizetnünk a dolgozó részére? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?
1./ Az alapítvány adományként üdítő italt kap. Ezt az alapítvány a saját rendezvényén értékesíteni kívánja. Hogyan számolja el az ebből keletkezett bevételt? Kell-e bizonylatot kiállítania? 2./ Az alapítvány jótékonysági bált rendez, a résztvevőktől kapott bevételt hogyan számolja el? Kell-e bármilyen bizonylat, ha az adományozó nem vesz figyelembe adókedvezményt?
Tisztelt Szakértő! Italboltot üzemeltet egy egyéni vállalkozó. Vásárolt egy zenegépet, tehát az ő tulajdona. A bevételről – elmondása szerint – bizonylatot nem állít ki a gép. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben a vállalkozó mi alapján számolja el a bevételét illetve, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatban terheli-e egyéb, például jogdíjfizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Egy utánvéttel kifizetett számla elszámolása, melynek a kifizetést igazoló bizonylata nem áll rendelkezésünkre, ütközik-e bármilyen törvénnyel? Adhat-e okot ez büntetésre? Esetleg elegendő, hogy a költségelszámoló fél a számlán feltünteti a kifizetés napját?
Alapesetet vizsgálva: bejön egy vevő, aki műszaki vizsgát szeretne. Előírt hatósági díja ennek (N1 kategóriát vizsgálva) 16 290 forint. Bizonylatai az esemény során: A társaság előre átutal egy keretösszeget a NKH elkülönített számlájára. A szolgáltatást igénybe vevő megfizeti az előírt hatósági vizsgadíjat a társaságnak a helyszínen. A társaság az NKH részére a keretösszegből kifizeti a hatósági részét, melyről a vevő kap számlát a közlekedési hatóságtól. A hatósági díj társaságot megillető részéről a társaság állít ki számlát. A hatósági díj NKH-t megillető része nem képezi a társaság árbevételének részét – ha jól gondolom –, mivel az csak egy átmenő tétel a társaság pénzeszközeiben? Az általunk kiállított számlán (ami a társaság árbevételét képezi) kívül, hogyan könyveljük le ezeket a pénzmozgásokat? Előre is köszönöm a segítséget!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték