Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm a válaszát, már csak egy kérdésem lenne: Nagy Katalintól olvastam egy cikket, amiben azt írja, hogy azokban az esetekben amikor a helyesbítő számla értéke eltér a hátralevő tőke értékétől – amit ön is írt, hogy pénzügyileg rendezni kell – a különbözetre jutó áfát is rendezni kell. Ennek Ön szerint mi a bizonylata? Hiszen a helyesbítő számla számviteli bizonylat jelen esetben. Köszönettel: Mónika
Magánszemélykénti lakásbérbeadás (tehát nincs adószám). Ebben az esetben számviteli bizonylat kiadása kötelező. Hol találok erről pontos leírást, azaz a bizonylat kötelező tartalmi elemeiről? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az értékesítés formájával és az áfával kapcsolatos lenne. A feles bérleti szerződés értelmében annak díját – megállapodás alapján – terményben egyenlíti ki a bérlő. A bérbeadó a terményt cégünk felé értékesíti. Mivel őstermelői tevékenységet nem végzett ezzel a terménnyel kapcsolatosan, őstermelőként ezt nem értékesítheti felénk, kompenzációs felárra ezzel kapcsolatosan nem jogosult (tudomásom szerint). Kérdésem, hogy akkor hogyan értékesítheti a terményt? Felvásárlási jegyet így nem állíthatok ki, akkor csak egy szerződés alapján történjék a vásárlás, és így nem kell kiállítani más dokumentumot, vagy mégis ki kell állítani bizonylatot, de milyet? Az elszámolásban a magánszemély 8-as adószámával értékesít? Mivel kukoricáról van szó, ami fordított áfás, van-e itt valamelyik félnek áfafizetési kötelezettsége? Nekem mint cégnek van-e jelentési kötelezettségem a 1708-as bevalláson? Köszönöm válaszát.
A szállásadó a fizetett szállásdíjat online pénztárgéppel nyugtázza. Kérdésem, hogy az IFA összegét is be kell ütnie a pénztárgépbe, vagy elegendő erről a tételről pénztárbizonylatot kiállítania?
Tájékoztatót közölt honlapján a NAV az online pénztárgépekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkről.
Tisztelt Adózóna! Cégünknél a készpénzes bevételekhez és kiadásokhoz minden esetben készül pénztárbizonylat. A befizető és az összeg átvevője részéről eddig nem történt aláírás a bizonylatokon. Ez szükséges? Egy bizonylaton csak egy tétel szerepelhet, egy számla kiegyenlítése történhet? Várom válaszukat! Üdvözlettel: Kósáné
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves – esetleg összefoglaló – válaszát az alábbi, online pénztárgépek működésével kapcsolatban: 1. Megteheti-e a vállalkozó, hogy a napi bevételét az online pénztárgép kasszájából a házipénztárba átteszi, illetve a cég bankszámlájára befizeti? 2. Ha az előző kérdésre igen a válasz, akkor milyen számviteli bizonylatot kell kiállítani? Ennek a bizonylatnak szigorú számadásúnak kell lennie? 3. Eszközölhet-e egyéb, más módon kifizetéseket a vállalkozó az online pénztárgép kasszájából (például számlákat, munkabért stb.)? Ha igen, akkor milyen számviteli bizonylatot kell erről a gazdasági eseményről fizetni? 4. Ha a vevő számlát kér a készpénzes vásárlásáról, akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? 5. Ha a vevő kártyával fizet, akkor akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 169. §-a változott 2012. 01.01-től. 8 évre csökkent 10 évről a megőrzési kötelezettség. Kérdésem, hogy e 8 év visszamenőleg is érvényes-e, vagy csak első ízben a hatálybalépést követően leadott beszámolókra vonatkozik? Tehát például a 2006. évi beszámoló megőrzési ideje 2017. 12. 31. vagy 2015.12.31.? Ehhez kapcsolódó másik kérdésem, hogy valamennyi alapbizonylatra (bejövő számla, bankkivonat, pénztárbizonylat stb) vonatkozik a 8 (vagy 10) éves megőrzési idő, függetlenül az Art. szerinti 5 éves elévülési időtől? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy, a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó üzleti partnerei részére (társaság és magánszemély egyaránt), illetve rendezvényekre alkalmanként ingyenesen terméket ad át, mellyel az általa árult termék gyártóját népszerűsíti. Jelen esetben 0,75 literes kiszerelésű borról van szó, melyet ugyanilyen formában áruként szerzett be és a beszerzésnél az áfát levonta. Kérdésem, hogy az ingyenes átadás után áfafizetési kötelezettsége keletkezik-e, ha igen, mi az áfa alapja. Hogyan kezelendő az szja tekintetében az átadott termék értéke? Hogyan kell bizonylatolni az átadást? A számviteli bizonylaton értékkel kell szerepeltetni az átadott termékeket? Köszönöm előre is segítségét!
Sziasztok! Cégünk (kft.) a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A sorsjegyek postai úton érkeznek, utánvéttel. A zrt. a pénzügyi elszámolásról rendeléskor elszámolási bizonylatot állít ki. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. Az értékesítésről milyen bizonylatot állítok ki? Mert nem kell pénztárgépet használnom. A cégünknél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?
Társaságunk a Dél-Afrikai Köztársaságban végzett munkát. A munkavégzés során derült ki, hogy kell még néhány kézi szerszámot vásárolni, ezért kénytelen volt egy ottani kereskedelmi boltban ezeket beszerezni. Ennek az értéke mintegy 400 ezer forint volt. A számla kiegyenlítése a társaság bankkártyájával történt, ez meg is jelenik a bankszámlakivonaton. Az ott kapott számlán nem szerepel vevőként társaságunk neve, címe, adószáma. Az eladó neve, címe, adószáma megjelenik a számlán. A munka befejeztével ezeket a szerszámokat otthagytuk. Kérdés az, hogy elszámolható-e szabályosan, és ha igen, hogyan ez a számla a társaságunknál, kell-e az áfabevallásban szerepeltetni?
Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. szolgáltatási szerződést kötött a legnagyobb közép-európai, átutalással foglalkozó intézménnyel. Az intézmény rendelkezik MNB engedéllyel. A szolgáltatás külföldi pénzváltásra, átutalásokra vonatkozik. Jobb devizaárfolyamokat, jelentős megtakarításokat kínálnak. A folyamat a következő: a magyarországi kft. megbízást ad a pénzváltónak 18 000 PLN átutalására a kft. külföldi szállítója részére. A pénzváltó megadja a PLN-nek megfelelő forint összeget a saját árfolyama alapján, melyet a kft. előre utal a pénzváltó intézménynek. Ezek után a pénzváltó átutalja a kft. külföldi szállítójával szembeni 18 000 PLN kötelezettségét. A kft. bankszámláján csak a forint összeg, illetve a pénzváltó intézmény neve, bankszámlaszáma fog szerepelni, nem pedig a külföldi szállító adatai a hivatkozott szállítói számlaszámmal. Jogszerű-e és számviteli szempontból könyvelhető-e szállítói kötelezettség kiegyenlítéseként a pénzváltónak küldött összeg. Ha igen, akkor milyen bizonylattal kell alátámasztani a tételt (váltási szerződés, stb.) Elszámolható-e a pénzváltónak utalt forintösszeg és a kft. MNB árfolyamon könyvelt szállítói kötelezettsége közötti különbözet árfolyam-differenciának? Kell-e igazolnia a pénzváltónak azt, hogy ő tényleg elutalta-e a deviza kötelezettséget? Köszönettel.
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm megtisztelő válaszát az alábbi url címet feltett kérdésemre (http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_22_egyesulet_jelkepes_osszegu_tovabb_bee)További kérdésként merült fel számunkra, hogy ezen eszközök átadásának bizonylatolása milyen módon történik? A kapott eszközökről, ha társaság adományozza nekünk, akkor bizonyára számlát kell kiállítania a társaságnak felénk. Ha azonban magánszemélytől kapjuk, akkor milyen okmányt, szerződést kell készíteni? Illetve ha mi adjuk tovább a rászorulóknak, akkor minden esetben számlát kell adnunk, vagy egyéb módon történik a bizonylatolás? Segítségét még egyszer köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi ügyben: utazási iroda külföldi szálláshelyet értékesít oly módon, hogy beszedi az utastól az előleget, majd kiutalja a külföldi partnernek az összeget. A külföldi partner nem ad bizonylatot az utazási iroda nevére. Jól gondolom-e, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg a vevői előleg terhére könyvelődik bizonylat hiányában és csak a különbözet lesz árbevétel? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Az aonos című kérdésemre kapott válaszhoz eredetileg kommentárban írt kiegészítésemet ezúton itt is felteszem. Kedves Mária! A kiadó az elkészült darabszám egy részét tudja csak kiajánlani a terjesztőknek, a maradékot én kapom meg. A kiadó egyelőre nem fizetett nekem semmit, sőt, én fizettem nekik minden könyvvel kapcsolatos költséget. Ha a terjesztők elkezdik eladni a hozzájuk került példányokat, akkor az azokból befolyt jogdíjat vagy ilyesmit kapom majd meg a kiadón keresztül. Viszont az eleve nálam lévő példányokat is szeretném eladni legálisan! Ehhez mit kellene tennem? Nem adok számlát és nyugtát az evás 37% miatt, ez jó? De csak úgy odaadom a könyvet, és elveszem a pénzt és kész? Nem kell valami papírt is adnom a vásárlónak? Vagy valami nyilvántartást vezetni? A kiadó által kifizetett összegeket is – mint magánszemély – hozzászámolom a rendes munkahelyemen kapott szja-s jövedelmemhez? Szóval én szeretném tisztán csinálni, de egyelőre nem lettem okosabb... Köszönöm a türelmét! És remélem, tud segíteni!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték