Egy magyar kft. a Magyarországon bejelentett munkavállalóival, EU tagországban végez szolgáltatást. A munkavállalók részére fizethető 15 euró kiküldetési díj és a kilométerenkénti 15 forint munkába járási költség bizonylat nélkül és adózatlanul? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünkkel – akivel társaságunknak huzamosabb ideje fennálló ingatlan bérleti szerződése van –, társaságunk a bérbevevő- megállapodást szeretnénk kötni, amelyben a partner konkrét szolgáltatáshoz nem kötött, utólagos számviteli engedményt nyújtana nyújtana társaságunknak (a hosszabb ideje fennálló bérleti jogviszonyra tekintettel). A számviteli engedmény 2016. és 2017. üzleti évet is érintené. Kérdéseink: - hogyan kell könyvelni a 2016. és 2017. üzleti évet is érintő, utólagosan kapott/ járó számviteli engedményt? - a kapott/járó számviteli engedmény elszámolásának bizonylataként elegendő a partnerrel kötött megállapodás, vagy szükség lenne külön számviteli bizonylatra is? - szükséges-e társasági adóra önellenőrzést végeznünk a 2016. üzleti évet érintő, társaságunknak járó számviteli engedmény elszámolása miatt? Köszönettel a válaszért!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély adóazonosító jelét használva ad bérbe ingatlant. Ha jól tudom, e tevékenység megkezdését a NAV-nak már nem köteles bejelenteni, és adószámot sem kell kérnie. Az ingatlant cég veszi bérbe. A havonta fizetendő bérleti díjból levonja az szja-t, a nettó összeget fizeti ki a bérbeadónak, melyről a bérprogram által kiadott átvételi bizonylat (bérlap) kerül kiállításra és aláírva, igazolva a kifizetett összeg átvételét. A cég ez alapján elszámolhatja-e költségként a bérleti díjat, vagy mindenképpen ragaszkodni kell a számla kiállításához? Ebben az esetben a magánszemélynek adószámot kell kérnie. Válaszukat köszönöm. Némethné T. Krisztina
Tisztelt Szakértő! Egy virágbolt a forgalma növelése érdekében DHL csomagátvevő pontot üzemeltetne. A szerződést már meg is kötötték, néhány csomag már meg is érkezett. A virágboltba a pénzt átveszik, arról ott milyen bizonylat születik? Az átvett pénzeket később bankszámláról átutalják a DHL részére. Ezt milyen bizonylat alapján tudják megtenni? Valójában az a kérdés, hogy hogyan kell működtetni szabályosan egy ilyet átvevő pontot? Milyen bizonylatok és pénzek mozognak, hogy szabályos legyen? Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Az eredménytartalék lekötött tartalékba történő átvezetésének módjáról minden esetben a vállalkozás dönthet önállóan, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a határozatról írásos dokumentum is szülessen, elkerülve az esetleges félreértéseket – hívja fel a vállalkozások figyelmét a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST. Ha ezt elmulasztják, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetniük a vállalkozásoknak.
Tisztelt Cím! Egy kft.-nek nem azonos az ügyvezetője és a tulajdonosa. A pénzkezelési szabályzat szerint az ügyvezető az egyedüli pénztáros, viszont a tulajdonos is szállítja a készpénzt a bankba néha (kisebb összegeket). Szükséges-e ebben az esetben kiadási pénztárbizonylat használata, vagy egyéb bizonylat; vagy elég ennek a pénzmozgásnak a könyveléséhez a banki befizetési bizonylat (közvetlen a cég pénztárából könyvelve)? Esetleg módosítani kellene a pénzkezelési szabályzatot, és beleírni, hogy a tag is szállíthat be pénzt a cég bankszámlájára, hogy ne kelljen a kiadási pénztárbizonylat? Köszönettel, Királyné Anikó
Tisztelt Szakértők! Kisadózó betéti társaság beltagja főállású kisadózó (havonta utalásra kerül az 50 000 forint), kültagja nem működik közre, "csendestárs". A társasági szerződésben 50-50 százalékos tulajdoni (szavazati) arány szerepel. A kérdésem az lenne, hogy a bt.-hez befolyt bevételből milyen arányban és milyen formában "kell" részesülnie a kültagnak? Kell-e egyáltalán? Kötelező kifizetni a kültag részét is és a '08-as bevallásban közölni az adóhatóság felé ezt az összeget 15 százalékos szja és 14 százalékos eho mellett? Ha csak a beltag vesz ki pénzt a bankból, akkor a kültag részével mi történik? A bevételi nyilvántartáson kívül milyen egyéb dokumentációt kell vezetnie a bt.-nek ahhoz, hogy kiderüljön, mennyivel tartozik a kültagnak. Ha eddig a kültag nem kapott semmit, akkor egy esetleges végelszámolás esetén hogyan tudja a kiszámolni, mi járt volna neki az elmúlt évek alatt? Van olyan megoldás, hogy a beltag által felvett pénzből kifizeti a kültagnak járó részt és minden rendben? Köszönöm előre is válaszukat! Nagy Szabolcs
Tisztelt Szakértő! Évközi könyvelőváltásra kerülne sor, az új könyvelő cég "szerkeszthető adatbázist" kér a régi könyvelőtől az adatbázisról. Természetesen az előző könyvelő minden bizonylatot és az adatbázist is átadja pdf formátumban, ami viszont nem "szerkeszthető". Van-e valami jogszabályi kötelezettség arra, hogy "szerkeszthető" formátumban történjen az átadás? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Adott egy kft., aromaterapeuták a tagjai, akik interneten értékesítik a különböző (általuk is kevert) illóolajokat. A jövőben szeretnének olyan workshopokat szervezni, ahol az érdeklődők benézhetnek a műhelybe és ott vásárolhatnak is. Úgy tervezik, hogy ehhez belépőjegyet kellene vásárolni (mintegy 6000 forint), amely teljes egészében levásárolható lenne. Kérdésem: hogyan kell ezt bizonylatolni, elszámolni, adózni? Köszönettel Vágner Emília
Tisztelt Szerkesztő! Egy nemrég hozzám jött kft. könyvében jelentős összegű szállítói tartozás van nyilvántartva. Az ügyvezető azt mondja, hogy ő ezt már régebben kifizette a saját pénzéből. Most én nem tudom, mit csináljak, milyen dokumentumokat kérjek, hogy ezeket a szállítói tartozásokat leírjam. Keresem a helyes megoldást. Továbbá úgy tudom, ez egyéb bevétel lenne és nem adóalap-növelő. Válaszukat várom Köszönettel
Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm a válaszát, már csak egy kérdésem lenne: Nagy Katalintól olvastam egy cikket, amiben azt írja, hogy azokban az esetekben amikor a helyesbítő számla értéke eltér a hátralevő tőke értékétől – amit ön is írt, hogy pénzügyileg rendezni kell – a különbözetre jutó áfát is rendezni kell. Ennek Ön szerint mi a bizonylata? Hiszen a helyesbítő számla számviteli bizonylat jelen esetben. Köszönettel: Mónika
Magánszemélykénti lakásbérbeadás (tehát nincs adószám). Ebben az esetben számviteli bizonylat kiadása kötelező. Hol találok erről pontos leírást, azaz a bizonylat kötelező tartalmi elemeiről? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az értékesítés formájával és az áfával kapcsolatos lenne. A feles bérleti szerződés értelmében annak díját – megállapodás alapján – terményben egyenlíti ki a bérlő. A bérbeadó a terményt cégünk felé értékesíti. Mivel őstermelői tevékenységet nem végzett ezzel a terménnyel kapcsolatosan, őstermelőként ezt nem értékesítheti felénk, kompenzációs felárra ezzel kapcsolatosan nem jogosult (tudomásom szerint). Kérdésem, hogy akkor hogyan értékesítheti a terményt? Felvásárlási jegyet így nem állíthatok ki, akkor csak egy szerződés alapján történjék a vásárlás, és így nem kell kiállítani más dokumentumot, vagy mégis ki kell állítani bizonylatot, de milyet? Az elszámolásban a magánszemély 8-as adószámával értékesít? Mivel kukoricáról van szó, ami fordított áfás, van-e itt valamelyik félnek áfafizetési kötelezettsége? Nekem mint cégnek van-e jelentési kötelezettségem a 1708-as bevalláson? Köszönöm válaszát.
A szállásadó a fizetett szállásdíjat online pénztárgéppel nyugtázza. Kérdésem, hogy az IFA összegét is be kell ütnie a pénztárgépbe, vagy elegendő erről a tételről pénztárbizonylatot kiállítania?
Tájékoztatót közölt honlapján a NAV az online pénztárgépekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkről.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték