303 találat a(z) bizonylat cimkére
Egyenlegfeltöltés bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfaalany társaságunk domain + tárhelyszolgáltatást nyújt magánszemély és jogi személy ügyfeleinek. Ügyfeleinknek lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy egyenleget töltsenek fel nálunk, aminek a terhére a későbbiekben szabadon tudnak a szolgáltatásainkból megrendelni. Ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásaink 1 vagy 2 évre szólnak, előre számlázva időszakos elszámolású ügyletként. Kérdésünk: – az egyenlegfeltöltésről milyen számviteli bizonylatot kell kiállítanunk? Helyesen gondoljuk-e, hogy az egyenlegfeltöltés még nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, így erről nem kell számlát kiállítani, s nem keletkezik még áfafizetési kötelezettség? – az egyenlegfeltöltés előre fizetésnek (nem pedig előlegnek) minősül? – amikor az egyenleg terhére ügyfelünk megrendeli a szolgáltatásunkat, akkor kell a felhasznált összegről számlát kiállítani? Ez esetben a számla kelte lesz az áfafizetési kötelezettség időszakos elszámolású ügyletként? Köszönjük, üdvözlettel: Alexandra
Vissza nem fizetett garanciális visszatartás bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az építőiparban dolgozik, ahol a szerződésekre jellemző a garanciális visszatartás. Az egyik munkánál – igaz véleményünk szerint jogtalanul, de nem erre vonatkozik a kérdés – a garanciális visszatartás összegét csak részben fizették vissza, arra hivatkozva, hogy bizonyos garanciális munkát helyettünk végeztek el X Ft értékben. Viszont erről más bizonylatot, elszámolást stb. nem küldtek. Kérdésem, hogy ilyen esetben mi a helyes eljárás a megrendelő, illetve mi a vállalkozó részéről, hogyan kell a törvényeknek megfelelően, helyesen eljárni. Válaszát előre is köszönöm.
Klinikai vizsgálatok kapcsán felmerülő donor-, útiköltség
Kérdés
Szíves állásfoglalásukat szeretnénk kérni a következők tekintetében. Egyetemen futó klinikai vizsgálatok kapcsán a vizsgálatokba bevont betegek számára a klinikai vizsgálatot finanszírozó cégek (továbbiakban: gyógyszergyártók) legtöbb esetben fizetnek úgynevezett útiköltség-térítést. Ezen költségtérítést bizonyos esetekben az adott gyógyszergyártókon vagy harmadik félen keresztül térítik meg a betegeknek, azonban ennek kifizetését a gyógyszergyártók egyre inkább az egyetemen, mint a vizsgálatot lebonyolító intézményen keresztül várják el, azaz az egyetem számára utalnák ezen általuk megállapított átalánydíjazást, és az egyetem feladata lenne ennek kifizetése a betegek számára. A díjazások adómentességéről az szja-törvény 1. mellékletének 7.7 pontja rendelkezik. Útmutatást szeretnénk kérni arra vonatkozóan, hogy a hatályos jogszabályok, valamint a GDPR előírásait szem előtt tartva ezen díjazás betegek számára történő kifizetéséhez milyen bizonylatok szükségesek. Állásfoglalásukat kérem, indokolja. Válaszát előre is köszönjük.
Szemüveg adómentes költségtérítése – kiegészítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018.04.14. válaszukban, mely kérdés címe: Szemüveg elszámolása volt (https://adozona.hu/kerdesek/2018_4_13_Szemuveg_elszamolasa_rja), a következő szakaszban írottakra szeretnék rákérdezni, mert amit Ön most írt, és amit az említett kérdésre válaszoltak, eltér egymástól, mégpedig jelentősen. Az akkori válasz ezen részét kérem, hogy magyarázza meg, hogy mire is kell alkalmazni: – A fenti előírásoknak megfelelő képernyős védőszemüveg is adómentes juttatás. Amennyiben azonban a képernyő előtt munkát végző személy egyébként is szemüveget hord, úgy a szemüveg ára nem számolható el védőszemüvegként adómentesen, csak egyes meghatározott juttatásként. A másik kérdésem pedig változatlanul az, hogy milyen igazolás alapján számolható el adómentes juttatásként, és mikor nem számolható el adómentes juttatásként, hanem egyes meghatározott juttatásként? Miután a munkavállalót panasz esetén a munkáltató utalja be üzemorvoshoz, úgy gondolom, hogy az üzemorvosi alkalmassági vizsgálatról hozott igazolás nem elegendő a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg elszámolásához. Vagy ez az igazolás is elegendő lehet? Segítségét megköszönve.
Hazautazás térítése
Kérdés
Sok kérdés és válasz született már a hazautazás témában, azonban két kérdésre nem találtam választ, illetve megerősítést. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet 7. paragrafusa értelmében a munkavállaló nyilatkozik arról, hogy a tartózkodási helye megegyezik a munkahely székhelyével, de életvitelszerűen állandó lakhelyén él, ami 200 kilométerrel távolabb van. 1.) A kormányrendelet szerint a helyi közlekedési eszköz (A-ból felutazik Bp-re, ahol metróval, villamossal utazik a pályaudvarig, ahonnan elutazik B-be, a lakhelyére), vagyis a metrójegy nem számolható el a hazautazás költségei között. Jól gondoljuk-e ezt? 2.) Ha a dolgozó autóval utazik haza például havonta egyszer, a munkáltató térítené neki a kilométerenként 15 forint összeget, ezen kifizetésnek mi az alapbizonylata. Míg a menetjegyből kiderül, hogy a dolgozó ténylegesen hazautazott, addig az autóval történő utazás hogyan bizonylatolható hitelt érdemlően? Válaszukat előre is köszönjük.
Ingatlannal együtt eladott ingóság garanciájának érvényesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingóságot (például egy beépített klímát) az ingatlannal együtt értékesít egy cég, akkor az ingatlan vásárlója hogyan tudja érvényesíteni a garanciális jogait az ingóságokra? Garanciális jogokat tudtommal csak eredeti számla alapján lehet érvényesíteni. Jelen esetben az eredeti számlának az ingatlant eladó cég könyveiben kell maradnia (egyrészt számviteli előírások, másrészt az áfa levonásának érvényesítése miatt). Megoldás lehet-e, ha az ingatlant eladó az ingóságról kiállított számla mellé fénymásolatban átadja a vevő számára az ingóság vásárlásáról készült számlát? Vagy az ingatlant vevőnek vissza kell adnia az ingatlan eladójának az ilyen ingóságot, amelyről ő sztornó számlát állít ki a vevő felé, visszautalja az ellenértéket, majd a garanciát az eladó érvényesíti, és ha a vevő még mindig kéri az ingóságot, akkor a garanciális javítás után újból eladja a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Ingatlanvétel bizonylatolása, könyvelése végrehajtásból, követelésből
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjenek segíteni abban, hogy a végrehajtásból vagy követelésvásárlás révén, illetve árverezés útján szerzett ingatlan megvételekor kitől, milyen bizonylatot, dokumentumot kell beszerezni annak érdekében, hogy az ingatlan valós ellenértéke a könyvelés rendelkezésére álljon? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Booking.com szállásdíj-dokumentálási kötelezettség
Kérdés
Az alábbi gazdasági eseményekre kérném a helyes számlázási gyakorlat kialakításához a véleményüket. A booking.com oldalon foglalt szállások a következők szerint működnek: – A booking.com oldal szolgáltatását igénybe véve foglal a vendég szállást, és utal annyi előleget, amennyit az adott szállásadó megjelöl a regisztráció során (0-100%-ig). – A vendég a booking számára átutalja az előre elkért – ifa nélküli – összeget euróban. – Az utalást követő kb. 60 nap múlva utalja a pénzt a szálláshely-szolgáltató bankszámlájára. – A vendég vagy megérkezik vagy nem addig, amíg a pénzt megkapja. – Természetesen a booking szolgáltatásáról áfamentes számlát kapunk. Az áfatörvény 20. §-a alapján az EK területi hatálya alatt – mivel közösségen belüli szolgáltatást veszünk igénybe –, 65-ös bevallást és A60 adatszolgáltatást is időszakonként be kell nyújtani. Ha egyébként alanyi mentesként végezzük az egyéb szálláshely-szolgáltatást, akkor havi bevallás benyújtására leszünk kötelezettek, és az áfa összegét be is kell fizetnünk. – Végül pedig minden dokumentálási kötelezettség a szálláshely-szolgáltatót terheli. Kérdés: hogyan lehet a fenti gazdasági tevékenységnél, a vázolt esetekben tökéletesen, törvényesen dokumentálni, hogy minden aktuális jogszabálynak megfeleljen? • Ha a szállást foglaló kifizető, a szállásadó pedig adószámmal rendelkező magánember, felmerül-e a kifizetői '08-as bevallás? Azaz kell-e adót és járulékot vonni a szállásdíjból a kifizetőnek? • Aminek minden egyes ügyletnél egyformának kellene lennie: o A booking.com értesítése alapján a vendég utalását követő 15. napon legkésőbb ki kellene állítani az előlegszámlát. Kérdésem: milyen árfolyamon? o A booking.com számlája alapján az áfabevallás és az A60-as összesítő benyújtása az adózóra irányadó áfabevallási gyakorisággal, vagy ha alanyi mentes, akkor havonta. o Minden idegenforgalmi adó dokumentálására javasolt a külön bizonylat, azaz nem a számlán történő feltüntetés. Bár törvény nem tiltja. • A vendég az utalását követő 60 napon belül érkezik, a szállásadó még nem kapta kézhez az általa utalt összeget. Annak beérkezési árfolyamáról fogalma sincs, akár bejelentette a NAV felé az MNB-árfolyam használatát, akár a számlavezető bankjának árfolyamával vezeti a nyilvántartásait. • A vendég az utalást követően 15 napon belül megérkezik a szállásra. o Van-e lehetőségünk arra, hogy ne előlegszámlát bocsássunk ki, hanem már a végszámlát írjuk meg? Különös tekintettel arra, hogy az is előfordulhat, a teljes szolgáltatás díját előre kifizeti a vendég.
POS terminál bizonylata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Üzletünkben napi szinten jelentős a bankkártyás forgalom, és ezzel együtt a POS terminál által kibocsátott vásárlási bizonylat másolati példánya. Naponta lezárjuk a terminált, az összesítő alapján kiadásba helyezzük a kártyás vásárlások ellenértékét. Szeretném megkérdezni, mennyi ideig kell megőrizni a bankkártyás vásárlások bizonylatait? Köszönöm válaszát.
Elektronikus szolgáltatás számlázása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozóként egy applikációt fejlesztettem, melyet a Google Play-en keresztül tölthetnek le világszerte a vásárlók. Ez elektronikus úton nyújtott szolgáltatás a részemről. A Google megállapodásban vállalta, hogy felszámítja, kiterheli az adott tagállam áfáját és be is fizeti az adott állam költségvetésébe. Részemre csak az áfával csökkentett ellenértéket téríti éppen ezért. Kérdés nekem mint fejlesztőnek milyen bizonylatot kell kiállítanom? Kell-e egyáltalán bármilyen számlát vagy más bizonylatot kiállítanom? Kérem, írják le azt is, hogy terhel-e engem mint fejlesztőt bármilyen adókötelezettség ezzel kapcsolatban? (Bizonylatkiállítás, adatszolgáltatás, bevallás, bármi más?) Köszönöm segítségüket
Bejövő számla részben levonható áfatartalommal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha bejövő számla 100 ezer forint feletti áfatartalommal bír, de az adótartalom csak egy része helyezhető levonásba (például mobiltelefonszámla, autószerviz-költség stb.), akkor az adóbevallás részletezésében (M-lap) mely nettóértéket és adóértéket kell szerepeltetni az adott bizonylathoz? A ténylegesen lekönyvelt nettó/adóértéket, vagy a bejövő bizonylatban szereplő nettó/adóértéket? Köszönettel: Kovács Anita
Cégautó 2. rész. Külföldi számla, beruházási kedvezmény, lízing
Cikk
Cikkünk második részében a céges személygépkocsik társaságiadóalap-, illetve adókedvezménnyel foglalkozunk, továbbá ismertetjük a cégautó használatához kapcsolódó külföldről származó bizonylatok kezelését.
Iskolát támogató egyesület bevételeinek bizonylatolása
Cikk
Egy iskola támogatására alapított egyesület a rendezvényein adományokból bevételre tesz szert. Hogyan kell ezt dokumentálnia? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Kötelező-e bevételi és a kiadási pénztárbizonylat
Kérdés
Szeretném megkérdezni, ha program könyvelése a fökönyvi kartonon kikontirozva húzza le a kimenő bejövő számlák könyvelését, kell-e külön használni a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat? Köszönettel
Elévülés
Kérdés
Ismét az adótartozás elévülésről kérdezem: mint a választ megkapva, milyen visszaigazolást kapunk a NAV-tól, hogy elévülés miatt törölte a tartozást? Csak a folyószámla-kivonaton láttuk, az elegendő igazolás? És akkor azt bevételként kell figyelembe venni és adózni utána? Újabb tartozást felhalmozni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
