328 találat a(z) bizonylat cimkére

Kérdés

Kérdésem 1. Rendelés weben – előre utalja a pénzt a vevő, a számlán szerepelhet-e "előre utalás" fizetési mód. Helyesen kezeljük-e, ha nem vesszük ezt előlegnek. 1. Vevő árut rendel (nagykereskedelmi értékesítés), az árut összekészítjük, csomagoljuk, számlázzuk, de a futárnak az ellenérték beérkezése után adjuk át. A számlán "előre utalás" fizetési módot tüntetnek fel. Ez ilyenkor előleg vagy sem, kell-e másként bizonylatolni? Hiszen a számla teljesítése azonos vagy megelőzi akár a pénz beérkezését? Egyáltalán "az előre utalás" fizetési mód helyénvaló-e, vagy utalást kellene feltüntetni? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egy magyarországi társaság, belföldi adóalany, kettős könyvvitelt vezet, áfa szempontjából az általános szabályok vonatkoznak rá. A cég tevékenységéből eredően külföldön is járunk, ott is vásárolunk üzemanyagot, illetve autópálya-matricát, a cégautó használatával összefüggésben. Szlovákiában ezekről a költségekről vagy semmilyen bizonylat nem szerezhető be, vagy csak a magyar nyugtának megfelelő adattartalmú dokumentumot kapunk (nem szerepel rajta se cégnév, se rendszám). Ilyen esetben milyen bizonylat képezi a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapját? Számla hiányában mi alapján könyvelhetők cégünknél a bankkártyás, illetve készpénzes költések? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél a pénzkezelési szabályzat nem írja elő kiadási és bevételi pénztárbizonylat alkalmazását. A tulajdonosok készpénz-befizetésével törzstőkeemelést hajtanak végre. Ebben az esetben elegendő-e egy ügyvédi, társasági szerződés módosító okirat a pénzmozgás könyvelési bizonylatául, bevételi pénztárbizonylat nélkül? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S.G.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: cégünk saját üzletrészét értékesíteni kivánja, a üzletrész megvásárlója intézkedett is ez ügyben, mellyel kapcsolatban az üzletrész vásárlójának költségei merültek fel, időközben az ügylet meghiúsult, de a vevőjelölt cégünk felé terhelni kivánja felmerült költségeit. A kérdésem az, hogy milyen bizonylat alapján tudja terhelni cégünk felé felmerült költségeit? A felmerült költségei ügyvédi dij, valamint a megvásárlással kapcsolatos ügyintézés, eljárási költségek. Valamint milyen összefoglaló név szerepelhet a terhelő bizonylaton? Köszönettel a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábban feltett, azonos című kérdésemre szeretnék pontosítást kérni: Abban az adott kérdésben kérem segítségét, hogy FELVÁSÁRLÁSI jegyet vagy VÉTELI JEGYET vagy MÁS EGYÉB SZÁMVITELI BIZONYLATOT kell kitölteni a felvásárló cégnek, ha a kérdésben megjelölt magánszemélyek azt nyilatkozzák, hogy nem üzletszerű a tevékenység? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónknak a külföldi anyacég tankolókártyát biztosít munkábajáráshoz. A munkavállaló a tankolásokról szóló bizonylatokat az anyacégnek küldi el. Érdeklődnék, hogy ebben az esetben szükséges-e a 9 forint/km-t megfizetnünk a dolgozó részére? Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?

Kérdés

1./ Az alapítvány adományként üdítő italt kap. Ezt az alapítvány a saját rendezvényén értékesíteni kívánja. Hogyan számolja el az ebből keletkezett bevételt? Kell-e bizonylatot kiállítania? 2./ Az alapítvány jótékonysági bált rendez, a résztvevőktől kapott bevételt hogyan számolja el? Kell-e bármilyen bizonylat, ha az adományozó nem vesz figyelembe adókedvezményt?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Italboltot üzemeltet egy egyéni vállalkozó. Vásárolt egy zenegépet, tehát az ő tulajdona. A bevételről – elmondása szerint – bizonylatot nem állít ki a gép. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben a vállalkozó mi alapján számolja el a bevételét illetve, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatban terheli-e egyéb, például jogdíjfizetési kötelezettség?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy utánvéttel kifizetett számla elszámolása, melynek a kifizetést igazoló bizonylata nem áll rendelkezésünkre, ütközik-e bármilyen törvénnyel? Adhat-e okot ez büntetésre? Esetleg elegendő, hogy a költségelszámoló fél a számlán feltünteti a kifizetés napját?

Kérdés

Alapesetet vizsgálva: bejön egy vevő, aki műszaki vizsgát szeretne. Előírt hatósági díja ennek (N1 kategóriát vizsgálva) 16 290 forint. Bizonylatai az esemény során: A társaság előre átutal egy keretösszeget a NKH elkülönített számlájára. A szolgáltatást igénybe vevő megfizeti az előírt hatósági vizsgadíjat a társaságnak a helyszínen. A társaság az NKH részére a keretösszegből kifizeti a hatósági részét, melyről a vevő kap számlát a közlekedési hatóságtól. A hatósági díj társaságot megillető részéről a társaság állít ki számlát. A hatósági díj NKH-t megillető része nem képezi a társaság árbevételének részét – ha jól gondolom –, mivel az csak egy átmenő tétel a társaság pénzeszközeiben? Az általunk kiállított számlán (ami a társaság árbevételét képezi) kívül, hogyan könyveljük le ezeket a pénzmozgásokat? Előre is köszönöm a segítséget!

Kérdés

Gazdasági társaság szolgáltatásáról nyomtatványboltban vásárolt úgynevezett „kézi” számlát állított ki. Egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy a számla kelte tévesen van a számlán feltüntetve. Korrigálható-e a bizonylat saját készítésű, számlával egy tekintet alá eső bizonylaton? Amennyiben igen, a bizonylat sorszámozásának milyen feltételeknek kell megfelelni? Adhatunk-e egy tetszőleges, a társaság által kialakított sorszámot a bizonylatnak, amelyet szigorú számadás alá vonunk a kiállításkor? Köszönettel: P. Gyuláné

Kérdés

Amennyiben Magyarországon bejegyzett áfaalany vállalkozás részt vesz egy Svájcban rendezett vásáron, és ott termékeket értékesít, milyen szabályok vonatkoznak rá? A vállalkozás maga szállítja el a vásárra az árukat, és nyilván az el nem adott árukészlet visszaszállításra kerül. Exportnak minősül-e az ilyen értékesítés? A bizonylat kiállítása a magyar szabályok szerint történik? Szükséges Svájcban valamiféle adóalanyként bejelentkeznie? Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem alapja a korábban az Önök egyik szakértője adott válasz, ez a következő: http://adozona.hu/kerdesek/2014_5_16_Kezi_nyugtas_bevetel_konyvelese_wuf Kérdésem az lenne, hogy miként értelmezhető az azonnali könyvelés abban az esetben, ha egy vállalkozás könyvelőcéget foglalkoztat? Azt nem értem, hogyha képződik egy készpénzes bizonylat egy vállalkozásnál, akkor az nyilván csak következő hónapban lesz lekönyvelve, hiszen ekkor kerül leghamarabb a könyvelőirodához a bizonylat. Így nem sérül az azonnali könyvelés elve? Ez mivel magyarázható? Meddig tolerálható a könyvelés halasztása? Vagy ez a kötelezettség nem így értendő? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Hogyan értelmezendő a NAV iránymutatása az Önök által adott válasz tükrében? Üdvözlettel, Szilvásy Hanna "Azokban az esetekben, amikor a teljes ellenérték egy összegben előlegként megfizetésre kerül, a bizonylatolás kapcsán lehetőség van arra, hogy az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerüljön. Ilyenkor a kibocsátott előlegszámlán a számlakibocsátó szerepelteti az előlegként átvett összeg 100 százalékát (adóalap és adóösszeg bontásban, az ügyletre irányadó áfa-mérték feltüntetése mellett, feltéve, hogy nem egyszerűsített adattartalmú számláról van szó), jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját mint adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpontot, majd pedig ezen a számladokumentumon megjelöli az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték rendezésre nem kerül sor."

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bértámogatás adózása

Erdős Gabriella

adószakértő

Tisztelt Szakértő!

Erdős Gabriella

adószakértő

Kiskereskedelmi adó javítási anyag esetén

Erdős Gabriella

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink