265 találat a(z) bizonylat cimkére
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: cégünk saját üzletrészét értékesíteni kivánja, a üzletrész megvásárlója intézkedett is ez ügyben, mellyel kapcsolatban az üzletrész vásárlójának költségei merültek fel, időközben az ügylet meghiúsult, de a vevőjelölt cégünk felé terhelni kivánja felmerült költségeit. A kérdésem az, hogy milyen bizonylat alapján tudja terhelni cégünk felé felmerült költségeit? A felmerült költségei ügyvédi dij, valamint a megvásárlással kapcsolatos ügyintézés, eljárási költségek. Valamint milyen összefoglaló név szerepelhet a terhelő bizonylaton? Köszönettel a választ.
Tenyésztőtől kutyafelvásárlás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett, azonos című kérdésemre szeretnék pontosítást kérni: Abban az adott kérdésben kérem segítségét, hogy FELVÁSÁRLÁSI jegyet vagy VÉTELI JEGYET vagy MÁS EGYÉB SZÁMVITELI BIZONYLATOT kell kitölteni a felvásárló cégnek, ha a kérdésben megjelölt magánszemélyek azt nyilatkozzák, hogy nem üzletszerű a tevékenység? Köszönöm válaszát!
Munkábajárás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónknak a külföldi anyacég tankolókártyát biztosít munkábajáráshoz. A munkavállaló a tankolásokról szóló bizonylatokat az anyacégnek küldi el. Érdeklődnék, hogy ebben az esetben szükséges-e a 9 forint/km-t megfizetnünk a dolgozó részére? Segítségét előre is köszönöm.
Magánbankkártyával fizet céges vásárláskor: így lehet elszámolni
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?
Alapítványi bevétel
Kérdés
1./ Az alapítvány adományként üdítő italt kap. Ezt az alapítvány a saját rendezvényén értékesíteni kívánja. Hogyan számolja el az ebből keletkezett bevételt? Kell-e bizonylatot kiállítania? 2./ Az alapítvány jótékonysági bált rendez, a résztvevőktől kapott bevételt hogyan számolja el? Kell-e bármilyen bizonylat, ha az adományozó nem vesz figyelembe adókedvezményt?
Saját zenegép üzemeltetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Italboltot üzemeltet egy egyéni vállalkozó. Vásárolt egy zenegépet, tehát az ő tulajdona. A bevételről – elmondása szerint – bizonylatot nem állít ki a gép. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben a vállalkozó mi alapján számolja el a bevételét illetve, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatban terheli-e egyéb, például jogdíjfizetési kötelezettség?
Utánvétes költségszámla elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy utánvéttel kifizetett számla elszámolása, melynek a kifizetést igazoló bizonylata nem áll rendelkezésünkre, ütközik-e bármilyen törvénnyel? Adhat-e okot ez büntetésre? Esetleg elegendő, hogy a költségelszámoló fél a számlán feltünteti a kifizetés napját?
Hatósági műszaki vizsga bizonylatainak számvitele
Kérdés
Alapesetet vizsgálva: bejön egy vevő, aki műszaki vizsgát szeretne. Előírt hatósági díja ennek (N1 kategóriát vizsgálva) 16 290 forint. Bizonylatai az esemény során: A társaság előre átutal egy keretösszeget a NKH elkülönített számlájára. A szolgáltatást igénybe vevő megfizeti az előírt hatósági vizsgadíjat a társaságnak a helyszínen. A társaság az NKH részére a keretösszegből kifizeti a hatósági részét, melyről a vevő kap számlát a közlekedési hatóságtól. A hatósági díj társaságot megillető részéről a társaság állít ki számlát. A hatósági díj NKH-t megillető része nem képezi a társaság árbevételének részét – ha jól gondolom –, mivel az csak egy átmenő tétel a társaság pénzeszközeiben? Az általunk kiállított számlán (ami a társaság árbevételét képezi) kívül, hogyan könyveljük le ezeket a pénzmozgásokat? Előre is köszönöm a segítséget!
Számlakorrekció
Kérdés
Gazdasági társaság szolgáltatásáról nyomtatványboltban vásárolt úgynevezett „kézi” számlát állított ki. Egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy a számla kelte tévesen van a számlán feltüntetve. Korrigálható-e a bizonylat saját készítésű, számlával egy tekintet alá eső bizonylaton? Amennyiben igen, a bizonylat sorszámozásának milyen feltételeknek kell megfelelni? Adhatunk-e egy tetszőleges, a társaság által kialakított sorszámot a bizonylatnak, amelyet szigorú számadás alá vonunk a kiállításkor? Köszönettel: P. Gyuláné
Magyar vállalkozás Svájcban rendezett vásárban értékesít
Kérdés
Amennyiben Magyarországon bejegyzett áfaalany vállalkozás részt vesz egy Svájcban rendezett vásáron, és ott termékeket értékesít, milyen szabályok vonatkoznak rá? A vállalkozás maga szállítja el a vásárra az árukat, és nyilván az el nem adott árukészlet visszaszállításra kerül. Exportnak minősül-e az ilyen értékesítés? A bizonylat kiállítása a magyar szabályok szerint történik? Szükséges Svájcban valamiféle adóalanyként bejelentkeznie? Válaszukat előre is köszönjük.
Készpénzes bizonylat könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem alapja a korábban az Önök egyik szakértője adott válasz, ez a következő: http://adozona.hu/kerdesek/2014_5_16_Kezi_nyugtas_bevetel_konyvelese_wuf Kérdésem az lenne, hogy miként értelmezhető az azonnali könyvelés abban az esetben, ha egy vállalkozás könyvelőcéget foglalkoztat? Azt nem értem, hogyha képződik egy készpénzes bizonylat egy vállalkozásnál, akkor az nyilván csak következő hónapban lesz lekönyvelve, hiszen ekkor kerül leghamarabb a könyvelőirodához a bizonylat. Így nem sérül az azonnali könyvelés elve? Ez mivel magyarázható? Meddig tolerálható a könyvelés halasztása? Vagy ez a kötelezettség nem így értendő? Válaszát köszönöm.
100 százalék előleg, egy bizonylat III.
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Hogyan értelmezendő a NAV iránymutatása az Önök által adott válasz tükrében? Üdvözlettel, Szilvásy Hanna "Azokban az esetekben, amikor a teljes ellenérték egy összegben előlegként megfizetésre kerül, a bizonylatolás kapcsán lehetőség van arra, hogy az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerüljön. Ilyenkor a kibocsátott előlegszámlán a számlakibocsátó szerepelteti az előlegként átvett összeg 100 százalékát (adóalap és adóösszeg bontásban, az ügyletre irányadó áfa-mérték feltüntetése mellett, feltéve, hogy nem egyszerűsített adattartalmú számláról van szó), jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját mint adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpontot, majd pedig ezen a számladokumentumon megjelöli az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték rendezésre nem kerül sor."
Online kassza pénzkészlete
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Most került hozzám könyvelésre egy zöldséges bolt, amely online kasszával rendelkezik. Reggelente nyitó összegnek csak a váltópénzt ütik be, napközben csak a bevételeket ütik be a pénztárgépbe, a kiadásokat nem. Este kiveszik a váltópénzen felüli pénzkészletet, és csak a váltópénzt hagyják bent. Nem bizonylatolnak semmit kiadási-bevételi pénztárbizonylaton. Egy festékbolt, amelyet évek óta könyvelek, a következőképpen jár el. Napközben vezeti rendesen a pénztárgépbe a bevételeket a kiadásokat. A záró pénzkészlete lesz a következő napi nyitója. Kiadási-bevételi pénztárbizonylatot használ minden pénztári mozgáshoz. Nincs olyan, hogy váltópénz, hiszen van elegendő pénzkészlet mindig a visszaadáshoz. Így látható a vállalkozás pénzkészlete folyamatában naponta is, ugyanúgy, mintha nem online kasszával dolgozna a cég. Naponta egyeztetik is a pénzkészletet. Viszont a gyakorlat például a zöldségeseknél, az első tipus az ügyfél elmondása alapján. Kérdésem , hogy helyes-e az első verziós pénztárgépkezelés? Ha igen, akkor például a váltópénz feletti bevétel este bekerül egy kvázi kettes pénztárba, és ott kell vezetni a készpénzes kiadásokat, illetve a banki befizetéseket és felvéteket? Mi lesz a bizonylata este az online kasszából kivett bevételnek. Esetleg egy sima kiadási pénztárbizonylat? Hogy áll így fenn a nyitó és a záró pénzkészlet egyezősége a pénztárgépből kijövő pénztárjelentéssel ? Jól gondolom, hogy helyetelen ez a gyakorlat? Köszönettel várom válaszukat.
Pénztárgépbizonylatok őrzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy az online pénztárgép nyitási bizonylatát meg kell-e őrizni. Eddig azt csak a nap végéig őrizték meg. A kérdés tehát az, hogy változott-e a jogszabály ezt illetően? Előre is köszönöm a választ!
Elszámolásra átvett pénzeszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyvéd az ügyfelétől a cégbírósági illetékek megfizetésére pénzt vesz át. Kérdés, hogy erről milyen bizonylatot állítson ki az ügyfele részére? Válaszát köszönöm: Bognárné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
