303 találat a(z) bizonylat cimkére
Kártérítés befizetése egyesület pénztárába, bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesület tulajdonában lévő személygépjárműben kárt okozott az egyik tag. A felelőséget és kártérítés megtérítését vállalja. Közben a tag kilépett az egyesületből. A pénztárba befizeti a megállapított kár összegét, mely megállapítása kárszakértővel történt. Erről bevételi pénztár bizonylat készül, illetve jegyzőkönyvet készít az egyesület, a kár keletkezésének körülményeiről, melyet fényképekkel egészít ki, amin jól látható a sérülés. A volt tag ír egy nyilatkozatot, amiben károkozást elismeri, a költségeket megtéríti az egyesület felé. Kérdésem, hogy ebben a formában megfelelően dokumentáljuk e a befizetett összeget, helyesen járunk-e el? Köszönöm megtisztelő válaszát!
NAV-os boltbezárás I.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását az alábbi esettel kapcsolatosan: 2 db kft.-ről A és B van szó, azonos tulajdonosi körrel rendelkeznek. Mind a kettő cég kiskereskedelmi húsértékesítés végez. "A" cég idei év május közepéig végezte a tevékenységét évek óta egy bérelt üzlethelyiségben. Egyéb okok miatt a tevékenységet "B" cég május 14-étől tovább folytatta. Május 24-én revizorok próbavásárlást végeztek "B"nél, mivel nyugtát nem kaptak, így jogkövetési vizsgálatot folytattak le. Egyrészt megállapították, hogy "B" cég pénztárgéppel nem rendelkezik, és adóelszámolásra alkalmas bizonylatot nem kaptak a vásárláskor, valamint a cég alkalmazottja május 23-án került bejelentésre. Egy hetet még "A" cég alkalmazottjaként dolgozott a munkavállaló "B" cégnél, ezt a jelenléti ív is alátámasztotta. Észrevétel benyújtásakor próbáltuk a helyzetet menteni olyan módon, hogy a "A" és "B" cég között szerződéses jogviszonyt hoztunk létre, amelynek keretében "A" cég vállalta saját alkalmazottaival a bolti értékesítést "B" cég részére. Ezt követően az ügyvezetőt beidézte az adóhatóság, ahol nyilatkozatot tett, hogy két cég közötti szerződés nem valós, csupán elfelejtették átjelenteni az alkalmazottat a másik cégbe. A cég a bizonylat és a pénztárgép nélküli értékesítésért mulasztási bírságot kapott. Majd ezt követően üzlet bezárási időpont egyeztetésére kapott az ügyfél idézést az adóhatóságtól be nem jelentett alkalmazott miatt. Lehet boltzárat elrendelni mulasztási bírság kiszabása nélkül?
Külföldi fióktelep rendelkezésére bocsátott eszközök
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi vállalkozás (kft.) gépjárműveket bérel Magyarországon, amelyeket a külföldi fióktelepe (RO) rendelkezésére bocsátott "Haszonkölcsön szerződés" alapján, díjmentesen. A fizetendő bérleti díjat a belföldi vállalkozás (kft.), az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket (üzemanyag, javítási ktg.) a külföldi fióktelepe számolja el. 1.) Helyesen jár-e el a belföldi vállalkozás? 2.) Milyen bizonylatok alapján számolható el a belföldi vállalkozás és az általa alapított külföldi fióktelep között történő "szolgáltatásnyújtás"? 3) Felmerülhet-e ÁFA adókötelezettség bármelyik félnél? 4) A belföldi vállalkozásnál TAO adóalap módosító tételt eredményezhet-e ezen ügylet után elszámolt, fizetett bérleti díj? Köszönettel: L.Kinga
Saját rezsis beruházás áfa-bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyes-e az az eljárás, ha saját rezsis beruházás esetében egy számlát állít ki a vállalkozás, "Önszámlázás" megjegyzéssel a számlán? A fizetendő áfa a kiállított számla 2. példánya alapján, a visszaigényelhető áfa a számla eredeti példánya alapján kerül megállapításra. A számla mellékletét képezi a felhasznált munkaerő kimutatása, bérlapok, valamint a felhasznált anyag és a beruházási számlán lévő egyéb tételek, melyek érintettek. Előre is köszönöm a választ.
Hiányzó analitikák, hiányzó főkönyv
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olyan cég keresett meg minket, hogy vegyük át a könyvelését, aki nem kapott analitikákat az egyik cégére vonatkozóan, de legalább a főkönyvi kivonat rendelkezésre áll, a másik cégében azonban még egy főkönyvi kivonatot sem tudott hozni, mert állítólag nem kapta meg az előző könyvelőtől. Felvettem a kapcsolatot az előző könyvelővel, hogy megtudjam, rendelkezik-e még az analitikákkal, de azt mondja, minden bizonylat átadásra került az adózónak és nem tartja nyilván a számítógépén az adatokat. Az adózó azt mondja csak számlákat kapott vissza és ezt az egy főkönyvi kivonatot. Mit lehet ebben az esetben tenni? A főkönyvi kivonat tartalmaz vevő/szállító tartozást és egyéb rövid lejáratú kölcsönt is. Annál a cégnél, ahol még főkönyvi kivonat sincs, ott pedig csak a közzétett beszámolót és a társaságiadó-bevallást tudom letölteni, hogy lássak valami adatot. Hogyan lehet ezek után szabályosan folytatni a könyvelést? Mi a mi feladatunk, és mi a cégek tulajdonosának feladata ebben az esetben? Nyilván nem szeretnénk újra könyvelni az előző időszakot. Válaszukat köszönöm szépen!
Ingatlancsere számlázása pénzszolgáltatással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném véleményét. Adott „A” belföldi adóalany, melynek tulajdonát képezi egy bruttó 97 millió forint szokásos piaci árú egyéb ingatlan (fordított adózás). „B” belföldi adóalany tulajdonát képezi egy bruttó 67,4 millió forint szokásos piaci árú, az áfatörvény 259. § 7. a) pontja szerinti építési telek (egyenes adózás). A felek az ingatlanok cseréjében állapodnak meg akként, hogy „B” adóalany a saját tulajdonát képező ingatlanán kívül még (az ingatlanok nettó értékének különbözetét) 23,3 millió forintot fizet meg „A” adóalany részére. Mindkét adóalany megfelel az áfatörvény 142. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az ingatlanok cseréje során mekkora adóalap és áfa összeget tüntet fel „A” és „B” adóalany az általa kiállított számlán? Mi lesz az ingatlancsere során a „B” adóalany által „A” adóalanynak juttatott 23,3 millió forint pénzszolgáltatás jogcíme és a bizonylata?
Ingatlanértékesítésnél értéknövelő beruházás elszámolható költségei
Kérdés
Férjemmel felesben vásároltunk egy félkész házat, amit befejeztünk egy éven belül és most értékesíteni szeretnénk. Ingatlan értéknövelő beruházás igazolt költségeinél mi elegendő dokumentum? Vannak olyan értéknövelő beruházások a házon (anyag és munkadíj), amelyekről nincs számlánk. Elszámolható-e, ha megbízási szerződésünk van az elvégzett gépészeti szerelési munkáról, átadási bizonylatunk van az elvégzett munkadíj ellenértékéről, redőny vételéről magánszemélyek közötti adás-vételi szerződésünk van. Több munkát családtag végzett a házon, ezt hogyan, milyen bizonylatolással lehet elismert költségként elszámolni? Milyen bizonylatot, illetve dokumentumot fogad el az szja-törvény igazolt ráfordításként?
Pénztárbizonylat-kiállítási kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. által kiállított és befogadott számla (nem készpénzfizetési) a számla kiállítással egyidejűleg készpénzben kiegyenlítésre kerül és ennek ténye rávezetésre kerül a számla kiállításakor a számlára "Fizetve" felirattal. Ebben az esetben szükséges-e bevételi (kiállított számla esetében), illetve kiadási (befogadott számla esetében) pénztárbizonylat kiállítása? A szolgáltatást nyújtó partner készpénzfizetési számlát állít ki és utalással kéri a számla kiegyenlítését. A számlát befogadó kft. kiegyenlítheti-e a készpénzfizetési számlát utalással a szolgáltató kérésére? Köszönettel várom a válaszát!
Tagi kölcsönből jegyzett tőkét emelni
Kérdés
Milyen bizonylat szükséges az ügyvédnek, hogy a cégbíróság felé beadásra kerülhessen a jegyzett tőke emelése?
Ingatlan bérbeadása
Kérdés
Házaspár ingatlant ad bérbe magánszemélynek. Az ingatlan a gyermekük tulajdonában van, a férj-feleség pedig haszonélvezők. A bérleti szerződésben a férj és a feleség is fel van tüntetve bérbeadóként. Ebben az esetben a bevételt 50-50 százalékban mindkettőjüknek külön külön kell bevallani vagy a szerződéstől eltérően választhatnak, hogy csak az egyikük vallja be jövedelemként? Ha igen, akkor kell-e erről valamilyen megállapodás kettőjük között írásban vagy elég a szóbeli is stb? A bérleti díjat a bérbevevő magánszemély utalással fizeti. Mivel magánszemély magánszemélynek ad bérbe (adószám nélkül) így a számviteli bizonylat helyett elegendő a bankkivonat? Ha kell esetleg számviteli bizonylat, akkor azt mikor kellene kiállítani, amikor az összeg bejött a bérbeadó számlájára? Előre is köszönöm.
Ingyenes szolgáltatásnyújtás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő problémával fordulok Önhöz. Nyílik egy szolárium, amely ingyenes szolgáltatási napot rendez, kimondottan magánszemélyek részére, ugyanazon feltételekkel. Pénztárgéppel rendelkezik. Kérdésünk az, hogy milyen bizonylatolási kötelezettsége van a cégnek? Milyen összeget üt be a pénztárgépbe? Milyen összeg után fogja a céget áfafizetési kötelezettség terhelni? Válaszukat előre is köszönjük.
Telefon áfa, szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy telefontársaság a cég alkalmazottjával mint előfizetővel lakossági díjcsomag keretében szerződést kötött, melynek keretében a cég számlafizetőként, e-számla befogadójaként szerepel. A telefontársaság a számláját ki is bocsátotta, melyben a szerződésének megfelelően a vevő a magánszemély és számlafizető a cég. A telefonvásárlás célja céges ügyek bonyolítása, kifejezetten céges használat. Álláspontom szerint a szerződés és a számla az áfa visszaigénylést nem alapozza meg. A bizonylat költségelszámolásra alkalmassága is megkérdőjelezhető, és így arra az szja törvény szerinti adófizetési kötelezettség teljesítése is nehezen értelmezhető. Kérdésem, hogy van-e mód a számla céges elszámolására és ha igen, akkor milyen adó- és járulékteher mellett történhat az? A szerződés, határozott idejű egy éves hűségnyilatkozattal került megkötésre. Válaszukat előre is köszönöm.
Egyesület – adomány – számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk jótékonysági koncertet szervez. A koncertre jegyek kerülnek kibocsátásra, melyeken "Támogatás értéke: ...........Ft" szerepel. A teljes befolyó összeget egy célzott, a jegyen is látható célra továbbadjuk. A költségeket számlával elszámoljuk. A cégbírósági bejegyzés szerint: "A civil szervezet célja: a) A társadalmi konszenzus elősegí́tése. b) Közérdekből és haszonszerzési cél nélkül a társadalom anyagi ellenszolgáltatás nélküli szolgálata a társadalmi jólét megteremtése érdekében, ezen belül: – egészségmegőrzés, betegség-megelőzés, gyógyító egészségügyi rehabilitációs tevékenység egyéb egészségügyi tevékenység, – gyermek- és ifjúságvédelem, – vakok, és gyengénlátók, főként egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű emberek, csoportok társadalmi beilleszkedésének támogatása. c) A tartalmas klubélet keretein belül az egyesület tágabb környezetében a gazdasági, szociális, kulturális és morális jólét kialakulásának elősegítése, az egyesület tagjai közötti barátság és megértés erősítése." A jegyek értékesítését a rendezvénynek helyszínt adó intézmény bizományosi értékesítés keretében végzi. A kérdésem az, hogy milyen módon, milyen bizonylattal juthatunk a jegyértékesítő partner által beszedett pénzösszeghez? Véleményem szerint ez nem gazdasági tevékenység, tehát számlázást nem tartok szabályszerűnek. Válaszukat előre is köszönöm.
Alkalmazottak és szerződött partnerek utazási költsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó cég vagyunk, oktatóinknak egy részét alkalmazásban, másik részét szerződéssel foglalkoztatjuk. Az oktatott anyag témájából fakadóan oktatóink szerte a világban tartanak képzéseket és előadásokat. Az utazással, szállással és ellátással kapcsolatos költségeket cégünk fedezné. Kérdésem az lenne, hogy egyik (alkalmazott költségei), illetve másik (szerződéssel foglalkoztatott költségei) esetben milyen bizonylatok alapján számolhatja el a cég a felmerülő költségeket, és a szerződéses oktatóknak milyen módon térítheti meg azokat? A probléma azért merült fel, mert míg Magyarországon a szállodák, éttermek stb. többnyire tisztában vannak a szigorú bizonylatolási szabályokkal, így nem probléma, ha a cég nevére kérik a számlát, külföldön sok esetben lehetetlen a magyar cég nevére szóló számlát kérni, és például egy szállodában a vendég oktató nevére állítják ki a számlát, az étkezésről nem cégnévre szól a számla, hanem "nyugta" kérhető csak, helyi utazásról csak elismervény vagy jegy van, és így tovább. Hogyan oldható ez meg alkalmazottak esetében? Szerződéses oktatóknál megoldás-e az, hogy a különféle bizonylatokat összegyűjtve, azokat forintosítva, költségtérítés címén külön beszámláznak a cégnek? Vagy el lehet-e járni csak azon bizonylatokkal így, amelyek nem a cég nevére szólnak? Válaszukat előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó üzemanyag-elszámolása átalányban
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! A következő kérdéssel fordulnék Önhöz: Kézi- és gépi fakitermeléssel foglalkozó vállalkozó a költségeit tételesen számolja el. Az üzemanyag-elszámoláshoz a 60/1992 (IV.1) kormányrendeletben foglaltakat használja, vagyis számla alapján nincs elszámolva sem benzin, sem gázolaj, áfabevallásba sincs helyezve a gázolaj áfatartalma. A kérdésem az lenne, hogy az átalányban elszámolható üzemanyagköltségnek milyen bizonylati nyilvántartása van, elegendő-e egy olyan kimutatás, mely tartalmazza a bevételi számlák alapján a felhasznált m3, hektár mennyiséget, a kiszámítás menetét a kormányrendelet szerint? Ebben az esetben milyen üzemanyagárat kell alkalmazni, benzin-, gázolaj és kenőanyag tekintetében, van-e egyéb bizonylati teendő, feltétel, aminek meg kell felelni, ha ezt az üzemanyag-elszámolást választja éven keresztül a vállalkozó? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
