Tisztelt Cím! Egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban dolgozik a kft.-ben heti 20 órában. Az ügyvezető lakhelye Hajdú-Bihar megyében van, a vállalkozást Pest megyében indította, ezért abban a városban albérletet vett ki, amelyről minden hónapban kap számlát. Kérdésem, hogy albérleti támogatást adható-e? Ha igen, milyen formában? A havi bérszámfejtésben kell szerepeltetni? Köszönöm. Üdv Éva
Tisztelt Szakértő! Bérszámfejtéssel kapcsolatban lenne két kérdésem: 1. Hatályon kívül helyezésre került az a szabály, amely szerint, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be? 2. Túlóra számítása: alap + pótlék, az alapot az aktuális hónap óraszámával határozom meg, míg a pótlékot a 174 órával? Sok munkáltatónál azt látom, hogy az alapot is a 174 órával számolják – így is helyes? Köszönettel: Filip Emese
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkaviszonyban lévő ügyvezetőjének lakást bérel magánszemélytől. A lakás bérleti díja 230 000 Ft. A kft. a magánszemélytől levonja a 15% szja-t és a kifizetendő összeget utalja. A bérbeadó a számlát a cég nevére állítja ki. Az ügyvezető szempontjából szerepeltetni kell-e a bérszámfejtésében juttatásként az albérleti díjat, attól függetlenül, hogy neki nem kerül kifizetésre az összeg? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő(k)! A Magyar Könyvvizsgáló Kamara Oktatási Központ honlapján az alábbi 2018-at érintő változásra bukkantunk: "Jövedelemletiltás – munkáltatói tájékoztatási kötelezettség az adóhatóság felé A jogszabályváltozások folytán a munkáltatóknak a jövedelemletiltás kapcsán már nemcsak az érintett munkavállalót, hanem az adóhatóságot is tájékoztatnia kell. A letiltás kézbesítését követő 15 napon belül elektronikus úton kell majd bejelenteni a havonta letiltható jövedelem összegét, valamint a letiltást befolyásoló körülményeket, így különösen a folyósított jövedelem összegét, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokat. Ráadásul az ebben bekövetkezett változásokat is jelenteni kell majd 15 napon belül. Ez a szabály 2018. január 1-jétől él, így a vállalkozások bérszámfejtő részlegeit, illetve kollégáit fel kell készíteni a várható adminisztrációs többletmunkára." Bárhogy keressük, nem találjuk, hogy ez valóban egy új rendelkezés, ha igen, akkor milyen nyomtatványon, milyen formában kell alkalmaznunk 2018.01.01-től. Ebben kérnénk segítségüket. Előre is köszönjük: Selkie-csapat
Tisztelt Szakértő! Tanulószerződéssel foglalkoztatott diák nem jelent meg a gyakorlati foglalkozáson és később sem igazolta a távolmaradását. Szerintem ez igazolatlan távollétnek minősül, amire nem jár ösztöndíj. A 08-as bevalláson az M lap 08. oldalán szerettem volna ezt kimutatni, de igazolatlan (73-as kód) távollétet nem engedélyezett a program a tanuló (46-os kód) esetében, mivel a biztosítása valóban nem szünetel, ha a gyakorlaton nem vesz részt, de munkabérrel ellátatlannak gondoltam az esetet. Mivel a program szerint más kódot nem találtam megfelelőnek, így a 08-as lapot nem töltöttem ki, viszont az ösztöndíj számításánál ezekre a napokra nem kapott "bért" és így az M lap 09-es oldalán kevesebb juttatás után vallottam be a járulékokat. Jó ez így? Mi a helyes bérszámfejtési mód akkor, ha a diák igazolatlanul marad távol a gyakorlati helyéről? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk átalakult 09.01-én bt.-ből kft.-vé, nem találkoztunk még ilyen esettel a gyakorlatban, és nem tudom a bérszámfejtésnél, a jogviszonyoknál ilyenkor mi a teendő – mert ugye változni fog az adószám –, hogyan, milyen bejelentéseket kell ilyenkor megtenni, milyen dátummal és határidővel? Csak a bérrel, T1041-esekkel, járulékbevallásokkal kapcsolatos teendőinkkel kapcsolatosan szeretnénk segítséget kérni. Egy fő tulajdonos van tagi jogviszonyban, és egy fő alkalmazotti jogviszonyban. Nem tudjuk, hol, melyik törvényben van ez leírva. Köszönöm szépen a segítséget!
Tisztelt Adózóna! Munkaidőkeret elszámolásában szeretnék segítséget kérni. Biztonsági őrök heti 60 órára vannak bejelentve. Ez helyes? Bruttó bérük 161 ezer forint; ez helyes? Az elszámolásuk, ha például veszem a július hónapot, akkor a kötelező munkaidő kiszámolása 21x12 óra=252 óra? Azt tudom, hogy a fizetett ünnepet ki kell venni a kötelező óra megállapításához. Ha szabadságon volt, azt is ki kell venni? Vagy az beleszámít a kötelezőbe? Ha a dolgozó a kötelezővel szemben (252 óra) 13 napot és 264 órát dolgozot, akkor a bérelszámolási lapon a 13 napot és a 264 órát tüntetem fel, és a 161 ezer forintot, és az analitikába feltüntetek 12 óra pluszt, melyet a háromhavi időkeret végén figyelembe veszek, hogy keletkezett-e túlmunka? Vagy a bérlapon feltüntetem, hogy 13 nap vagy 21 nap és 252 órát? És szintén analitikába viszem tovább a 12 órát? Szabadságra csak arra a napra mehet el, amikor dolgoznia kellene? A szabadságot órára számolom? Jelenleg napi 12 órával van számolva, ez helyes? Ha egy hónappal előtte kiadom a beosztást, és akinél tudom, hogy szabadságot kér, annál a szabadságot is feltüntetem a beosztáson? De ha kiadtam a beosztást, és menet közben szabadságot kér, akkor módosítani kell a beosztást, és a szabadságot fel kell tüntetni? Tisztelt Szakértő! Rengeteg mindent letöltöttünk a netről, de a gyakorlati megvalósítás során felmerülnek ezek a kérdések. Tisztelettel: Pánti Etelka
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni szíves állásfoglalását. Egyik cégünk regenerálódási juttatás keretében is juttat a dolgozói részére SZÉP-kártyát (három alszámla) és cafetéria keretében is juttat SZÉP-kártyát. A bérszámfejtéskor elvárja, hogy mindegy, melyik keretből juttat SZÉP-kártyát, a 450 ezer forint limitet figyeljük, és ennek megfelelően számoljuk el a 14, illetve a 22 százalékos ehót. Ez azt jelenti, hogy néha a regenerálódási keret, néha a cafetéria, néha a kettő ötvözete a béren kívüli juttatás. Hivatkozhatok-e az szja-törvényre, hogy a cégnek meg kell határozni a számfejtendő tételeknél, melyik a béren kívüli juttatás, illetve melyik az egyes meghatározott juttatás? Számunkra ezzel egyértelművé válna, hogy mit és mikor kell 14 százalékos ehóval elszámolni. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
2017 első félévében négy olyan munkaszüneti nap is volt, melyek általános munkarend szerinti munkanapra estek. Ilyenek voltak a március 15. (szerda), az április 14. (péntek), a május 1. (hétfő), valamint a június 5. (hétfő). E napok elszámolására speciális szabály vonatkozik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek eltérjenek a törvény szabályaitól – ezeket a lehetőségeket is bemutatjuk cikkünkben.
Tisztelt Szakértő! Fizetésképtelen cég esetén a következőt szeretném kérdezni. 2016-ban 01-12. hóig számfejtett a dolgozóknak, benyújtotta a 1608-asokat a bérszámfejtett adatokkal, de a dolgozókat nem tudta kifizetni, a bérüket előírta kötelezettségként, valamint a munkáltatói járulékokat is előírta, de az sem lett kifizetve. December közepén a cég felszámolás alá került, a felszámoló felmondott a dolgozóknak 2017. január végével. Az 16M30-asok kiállítását a felszámolás alá került cégre bízta, hogy majd ő, a felszámoló aláírja, és azt kérte, hogy a 16M30-ban nulla érték szerepeljen egész évben, mivel hogy nem történt kifizetés. Kérdezni szeretném, hogy helyes ez így? A dolgozók bejelentették hitelezői igényüket, az folyamatban van. Kérném szíves segitségét és véleményét. Üdvözlettel: MB
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni, hogy mi a helyes megoldás? Egy kft.-ben van három alkalmazott, akiknek a cég 2-3 hónapig nem tud fizetni, mert átmeneti pénzügyi gondjai vannak, de ígéretet tett a dolgozóknak, hogy ki fogja őket fizetni, amit a dolgozók bevállaltak. Kérdésem: 1. Ezekre a hónapokra történjen meg a bérszámfejtés, ha igen, a 1708-asok legyenek beküldve? És milyen adatokkal, nullásan vagy a ki nem fizetett bérből levont járulékokkal? A járulékokat sem tudja a cég elutalni, mert nincs rá pénze egyelőre. 2. Erre az időszakra a munkavállalónak van-e biztosítása? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: MB
Fix havidíjas szellemi foglalkozású munkavállalókat alkalmazunk. Eddig az ünnepnapokra eső bért is számfejtettük. A 2017-es programnál a programozó úgy állította be a paramétereket, hogy csak a munkanapokra számfejt a program, mivel szerinte az ünnepnapokra nem kell bért számfejteni. Szerintünk viszont eddig is kellett, és a jövőben is kell az ünnepnapokra járó bért számfejteni. Mikor járunk el helyesen, hogy a törvényi előírásoknak is megfeleljünk? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor okleveles adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. társasági szerződésében úgy van meghatározva, hogy munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Szeretném megkérdezni, hogy akkor őt a kft.-ben hogyan kell számfejteni?
Tisztelt Szakértő! Cégünknél fix havi díjas szellemi foglalkozású munkavállalókat alkalmazunk. A bérszámfejtéskor eddig az ünnepnapokra eső bér is számfejtve lett. A 2017-es programnál a programozó úgy állította be a paramétereket, hogy csak a munkanapokra számfejt a program, mivel szerinte az ünnepnapokra nem kell bért számfejteni. Szerintünk viszont eddig is kellett és a jövőben is kell az ünnepnapokra járó bért számfejteni. Kérdésünk: mikor járunk el helyesen, hogy a törvényi előírásoknak is megfeleljünk? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Versenytilalmi megállapodás esetén a havonta fizetett díjat (mely így bérként adózik, munkavállalói és munkáltatói járulékok, adók megfizetése egyaránt) a bértől elkülönítve egyéb jövedelemként kell számfejteni? Vagyis a bérjegyzéken egyértelműen azonosítható legyen, és nem a bérbe építve számolandó? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték